Az ünnepnap az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös kezdeményezésére született. Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2009-től április 23-án tartotta anyanyelvünk ünnepét, mert 2008-ban ezen a napon nyílt meg a ma már Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújításban elévülhetetlen érdemeket szerzett Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén a Magyar Nyelv Múzeuma. A magyar nyelv napja az egész Kárpát-medencében lehetőséget teremt arra, hogy nyelvünket legalább egyszer a középpontba állítsuk. Az anyanyelv ünneplése 1999-ben lépett a nemzetközi ünnepek sorába, az ENSZ ebben az évben nyilvánította február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává. A világon mintegy hétezer nyelv létezik, de ez a szám gyorsan csökken, mert ezek közül sokat csak kevesen beszélnek. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv mintegy 13 millió anyanyelvi beszélővel a 80. hely körül található, tehát korántsem kis nyelv. Írásbelisége a 11. századtól folyamatos, az első magyar nyelvű szórványemlék az 1055-ös Tihanyi alapítólevélben található, a legkorábbi összefüggő nyelvemlék a 12. század végéről származó Halotti beszéd.
Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el 66/2011. számú határozatát, amely szerint " az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért –, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja ". A reformkor egyik legnagyobb győzelmének nevezhető 1844-es törvény kimondta, hogy a törvényeket ezentúl kizárólag magyar nyelven alkotják és erősítik meg, az országgyűlés nyelve magyar lesz, a hivatali ügyintézésben és a bíróságokon a magyar nyelvet kell használni, az iskolai oktatás nyelve ugyancsak a magyar lett.
Tisztelt Kollégák, Hallgatók! 176 évvel ezelőtt a magyar országgyűlés ezen a napon tette a magyar nyelvet államnyelvvé. Éppen ezért 2011. szeptember 26-án a magyar országgyűlés ezt a napot nyilvánította A magyar nyelv napjává. Azóta mind Magyarországon, mind pedig a határon túli területeken e napon méltatjuk a magyar nyelv napját. Az idei évben a járványhelyzetre való tekintettel megemlékezésünk is a személyes ünneplés helyett a virtuális térbe kényszerült. A Filológia Tanszék Magyar Tanszéki Csoportja és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont a magyar nyelv napját méltatván az alább látható videó-összeállításban a magyar nyelv történetének egy-egy jelentős korszakából kínál ízelítőt arról, hogyan is hangzott/hangozhatott azokban az időkben a magyar szó, a magyar beszéd.
A koronát képviselő és annak nevében eljáró Helytartótanácsot is kötelezi a magyar nyelv kizárólagos használatára. Kivételt képeznek az olyan ügyek, amelyek nem kizárólagosan a magyar államra, hanem az egész birodalomra vonatkoznak (például a külügy vagy a hadügy), illetve az osztrák tartományokkal való levelezések. 6. § A királyi udvari főtörvényszék nyelve az ország határain belől indított minden perekre nézve, valamint az ország határain belőli minden itélőszékek - következéskép a szentszékeknek nyelvök is, a magyar lészen; s azon itélőszékeknek hivatalos minden egyéb dolgaik is magyar nyelven folytatandók. Magyarán az igazságszolgáltatás nyelve a magyar. Minden bíróság - még az egyházi bíróságok is - csak magyar nyelven működhetnek. 7. § A kapcsolt Részekbeli törvényhatóságok a magyarországi hatóságoknak magyar, - ezek pedig a kapcsolt Részekbeli törvényhatóságoknak latin nyelven irt leveleiket is fogadják el; tárgyalják, és azokat illő válasszal lássák el. A hetedik paragrafus engedélyezi a nem magyar nyelvű tartományoknak a magyar és a latin nyelv használatát is a magyar nyelvű hatóságokkal való levelezéseik során, de kötelezi őket, hogy a nekik magyar nyelven írt levelekre is válaszolniuk kell.
Ez a paragrafus mindenkit, aki a parlamenttel kommunikálni akart - még az uralkodót is - a magyar nyelv használatára kötelezte. Az országgyűlés nem fogadott el olyan beadványt vagy leiratot, ami nem magyarul lett megfogalmazva. 2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyülésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. A második paragrafus a törvényalkotást és az uralkodói jóváhagyást is csak magyarul fogadja el, minden más nyelvet kizárva. 3. § Országgyülési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyüléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. A harmadik paragrafus minden parlamenti vitát, beszédet vagy társalgást magyar nyelven ír elő. Kivételt képeznek ezalól azok a például horvát vagy egyéb nem magyar nyelvű képviselők, akik a kapcsolt részekről, azaz Horvát-Szlavónországból, a Katonai Határőrvidékről vagy a Bánságból származnak.
Egyéni, de közös felelősségünk is nyelvünk tisztaságának megőrzése, ápolása, fejlesztése. Rajtunk múlik, hogyan adjuk tovább gyermekeinknek nemzeti örökségünk, fennmaradásunk e fontos eszközét.
Az a személy jogosult rokkantsági járadékra, aki 25. életéve betöltése előtt legalább 70%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Legkorábban akkor lehet kérvényezni a rokkantsági járadékot, amikor az igénylő betöltötte 18. életévét. (Az adott hónap első napjától folyósítható. ) A rokkantsági járadék nem minősül nyugellátásnak, így nem feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen szolgálati idővel. Ugyanakkor egyidejűleg nem kaphat nyugellátást, baleseti nyugellátást, megváltozott munkaképességű személyek ellátását és nem folyósítható együtt rokkantsági ellátással. A folyósítást nem zárja ki, ha az ellátottnak van munkaviszonya vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A rokkantsági járadék összege fix összeg, 2020-ban: 38 670 forint/hó. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani, illetve elektronikus úton is elindítható. További információt a rokkantsági járadékról itt talál.
(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátását, mint a rokkantsági járadék megállapítását kizáró okot, a rokkantsági járadék megállapítása iránt 2015. december 31-ét követően indult ügyekben kell vizsgálni. (3) Azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, akinek az ellátását 2016. január 1-jét megelőzően a teljes munkaképtelenségére tekintettel állapították meg, a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontjáig az 1. § (1) bekezdése szerinti egészségkárosodott személynek kell tekinteni. 7. § 10 A 2022. július 1-jét megelőző kezdő időponttól megállapított rokkantsági járadékot a nyugellátások és egyes más ellátások 2022. július havi kiegészítő emeléséről szóló 161/2022. (IV. 28. rendelettel megállapított 2. § (3) bekezdésének alapulvételével – 2022. július 1-jétől, hivatalból, 2022. január 1-jére visszamenőleges hatállyal, illetve a 2022. január 1-je és 2022. június 30-a közötti kezdő időponttól megállapított rokkantsági járadék esetén a járadék kezdő időpontjára visszamenőleges hatállyal – meg kell emelni.
Az alábbi információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályok ismeretét! Rokkantsági járadék Ki jogosult rá? Rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát a döntésben meghatározott időpontban felül kell vizsgálni. Mennyi az összege? A rokkantsági járadék havi összege 2020. január 1-től 38. 670. - Ft. Hol lehet igényelni? Személyesen a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél lehet kérelmezni. A kérelem elektronikus formában is előterjeszthető. Az igényléshez szükséges kérelem nyomtatványa: Számítógépes kitöltés esetén: Kézi kitöltés esetén: Az igénylésre alkalmas helyeken személyesen is kérhető a nyomtatvány. Fontos jogszabály A 83/1987. (XII. 27. ) MT rendeleta rokkantsági járadékról.
2. § (1) 4 A rokkantsági járadékot az igénylő kérelme alapján a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. (2) 5 (3) 6 A rokkantsági járadék havi összege 2022. január 1-jétől 44 785 forint. 3. § 7 Az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megszüntetésére, illetve a felelősségre a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a járadék mentes a végrehajtás alól. 4. § 8 5. § Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba; rendelkezései alapján rokkantsági járadék – az egyéb feltételek megléte esetén – legkorábban ettől az időponttól állapítható meg, illetve folyósítható. 6. § 9 (1) Az egyes szociális és családtámogatási tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 417/2015. (XII. 23. ) Korm. rendelettel megállapított 1. § (1) bekezdésében foglaltakat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
chevron_right Nyugdíjemelés, rokkantsági járadék 2020. január 1-jétől hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2019. 12. 12., 12:35 Frissítve: 2019. 12., 08:28 2020 januárjától 2, 8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások, ezt megelőzően azonban 0, 7 százalékkal kell növelni azoknak a nyugellátását, ellátását, akik 2019 novemberében egyösszegű kiegészítésben részesültek – derül ki a Magyar Közlöny 200/2019. számában megjelent 300/2019. számú kormányrendeletből. A szabályozás szerint 2020. január 1-jétől a 2020. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, baleseti hozzátartozói nyugellátást kell emelni.
Az a 75 évesnél fiatalabb személy, aki egyedülálló, és a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, valamint a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 százalékát, az ellátás folyósítása mellett 30 995 forintos jövedelemhatárig folytathat keresőtevékenységet. Az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 százalékát, az ellátás folyósítása mellett 41 840 forintos jövedelemhatárig folytathat keresőtevékenységet. Az előzőekben említett személyek keresőtevékenysége esetén 2020. január 1-jét követően az időskorúak járadékának összege megegyezik az említett összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözetével. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátások összegeinek meghatározásakor figyelembe veendő alapösszeg mértéke 104 405 forintra módosul. Hozzon ki többet az Adózónából!