A jelen ügyben, ha DS az általa igénybe vett fizetett éves szabadságra eső időben dolgozott volna, túllépte volna a rendes munkaidőt 22, 45 órával, és e túlórák tekintetében 25%‑os túlmunkapótlékra lett volna jogosult. Így a kérdést előterjesztő bíróság kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az MTV által létrehozott rendszer, amely végeredményben a túlmunkapótlékhoz való jog korlátozását vonja maga után, összeegyeztethető‑e az EUB azon ítélkezési gyakorlatával, amely szerint a munkavállalókat nem lehet visszatartani a fizetett éves szabadság minimális időtartamához való joguk gyakorlásától. A Bundesarbeitsgericht ezért felfüggesztette az eljárást és előzetes döntéshozatal céljából a következő az EUB-hoz fordult. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével az előterjesztő bíróság arra várt választ az EUB-tól, hogy az Európai Unió Alapjogi Charta 31. cikkének (2) bekezdését, valamint a 2003/88 irányelv 7. Szabadság előrehozása – EDUTAX Kft.. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes a kollektív szerződés olyan rendelkezése, amelynek értelmében nem veszik figyelembe ledolgozott munkaóraként a munkavállaló által igénybe vett fizetett éves szabadság időtartamának megfelelő óraszámot annak megállapítása során, hogy a teljesített munkaórák száma elérte‑e a túlmunkapótlékra jogosító küszöbértéket.
Így változik a szülési szabadság 2020-tól - Érthető Jog Kihagyás Így változik a szülési szabadság 2020-tól 2020. január 1-től megváltozik a szülési szabadság szabályozása. Míg korábban csak nő vehetett igénybe szülési szabadságot, az új szabályozás életbe lépésétől kezdve bizonyos esetekben már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség. Ki milyen esetben mehet szülési szabadságra 2020-tól? Éves szabadság 200 million. Mi az uniós előírás és mi a magyar valóság? Szülési szabadság az Európai Unió szemével A gyermek születése az egyik legfontosabb esemény az életben. Nem csak a család életét változtatja meg, de a munkáltatók, munkavállalók számára is új helyzetet teremt. Nem véletlen, hogy a munkajogban is találhatunk ezzel kapcsolatos szabályozást, melyek közül az egyik legjelentősebb a szülési szabadság. Rendelkezései teljesen eltérőek az alap- és pótszabadságok előírásaitól. Az Európai Unió külön irányelvvel írta elő az uniós országok számára, hogy a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítása érdekében milyen ösztönző intézkedések bevezetéséről kell gondoskodni.
A törvény azonban meghatározza azokat a garanciális szabályokat, mely alapján a szabadságot ki kell adni, azaz azt is, hogy milyen bontásban kell azt tenni. Évente 7 munkanap szabadságot, legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ez alól kivételt képez a munkaviszony első 3 hónapja, mely során arányosan adható ki a szabadság. A munkavállalónak a szabadság kiadására való igényét a szabadság első napját megelőző legalább 15 nappal jeleznie kell a munkáltató részére. A fizetett szabadság és a túlórapótlék viszonyát értelmezte az EUB - Jogászvilág. Ha nincs a felek között a törvénytől eltérő egyedi megállapodás, akkor a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra szabadságra menjen. Ennek számítása során figyelembe vehető a heti pihenőnap, munkaszüneti nap, vagy egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén, a szabadnap is. Ha a munkavállaló nem rendelkezik a szabadságával, a munkáltatónak akkor is törvényi kötelezettsége van arra, hogy az adott tárgyi, azaz az esedékességének évében adja ki a szabadságot.
Az e cél érdekében hozott versenyjogi szabályok elősegítik az Európai Unió belső piacának megfelelő működését, és egyben hatékonyan szolgálják az uniós polgárok, vállalkozások és az egész társadalom jólétének biztosítását. Az Európai Unió versenyjogi szabályai a klasszikus antitrösztjog mellett a tagállamokra vonatkozóan is tartalmaznak előírásokat, és ma már találunk versenyjogi fogyasztóvédelmi szabályokat is. Mindezekről tematikus rendben olvashat a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Éves szabadság 2010 c'est par içi. Gombos Katalin által szerkesztett Az Európai Unió versenyjogának alapjai című kötetben. Az alábbiakban a műnek a "Kereskedelmi jellegű állami monopóliumok, különleges státuszú és állami vállalatok" című fejezetéből olvashatnak egy részletet.
Extra:: 2017. szeptember 28. 17:55:: Úgy tűnik hazánk is próbál felzárkózni Németországhoz. Szeptember végétől a hazai mozikban is játsszák a tavaji év germanisztáni sikerfilmjét, az "Isten hozott Németországban! " című kvázi migránspropagandát. A történet szerint a Hartmann család nyugdíjas Angelikája egy napon úgy dönt, hogy befogad egy "menekültet" a családba. Isten hozott nemetorszagban . A férje persze ennek nem örül, hogy a fiatal nigériai Diallo beköltözik. A 2016 novemberi "német" vígjáték igyekszik felsoroltatni az összes "előítéletet" (értsd: tapasztalati tudást) a betolakodókkal szemben. Kvázi gúny tárgyává teszik az apát, aki szkeptikus az üggyel kapcsolatban, de belemegy a befogadásba. Az egész film egy gigantikus nagy sztereotípia, amiben a rendőrök gonosz menekültrugdosók, a barátok idegengyűlölő idióták, míg a migránsok pedig teljesen jó fej, kedves menekültek, akik tökéletesen képesek integrálódni a német társadalomba. Vannak itt hálás bevándorlók, gonosz nácik, és persze a legnagyobb bolondok és idióták maguk a Hartmann család, akik befogadják a teljesen normális nigériait.
Az, hogy valaki transznemű, az nem akarat, sokkal inkább megérzés és önismeret kérdése – a másik nemként való öltözködés, a drag (dressed as girl) és az utánzás persze más tészta, csak sajnos sok laikus hajlamos egy kalap alá venni a transzneműséget a "gender-bender" szórakoztatóiparral. Hogyan tudná egy nem transznemű ember egy transznemű testébe és agyába belehelyezni magát? Sehogy. Az, hogy az emberben milyen érzések és folyamatok mennek végbe, azt csak és kizárólag az adott – jelen esetben transz – személy érzi. Egy cisz férfi nem érez késztetést arra, hogy nő legyen, hiszen éppen ezért cisz, nem pedig transznemű. Megkérdőjelezni egy transznemű ember identitását azonban nemcsak gusztustalan, de felesleges is, hiszen soha nem jártunk az ő cipőjében, és nem éreztük azt, amit ő. A vita és a magyarázkodás itt feleslegessé is válik. De a melegeknek nem lehet gyereke... – hangzik a válasz. Isten hozott németországban teljes film. Igaz, de mi van akkor, ha egy meddő nőről vagy férfiról van szó? Aztán persze egyre több az olyan fiatal, akik önszántukból nem terveznek szülővé válni.
Szerepelt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyében, [2] és elnyerte a LUX díjat. [3] Cselekmény [ szerkesztés] Az észak-macedónai Stip városában minden évben vízkeresztkor bedobnak egy keresztet a folyóba. A férfiak versenyeznek a kihalászásáért, és a győztes egész évben szerencsés lesz. Petrunija, egy 32 éves munkanélküli nő egy sikertelen és megalázó állásinterjúról hazatérőben elhalad a folyó mellett, beugrik a vízbe, és megszerzi a keresztet. Az eset botrányt okoz, mivel a hagyomány szerint csak a férfiak vehetnek részt a versenyben. Fogadtatás és kritikák [ szerkesztés] A film 80%-os értékelést ért el a Rotten Tomatoes oldalon. [4] A The Guardian kritikusa kiemeli a főszereplő Zorica Nuseva alakítását, de a filmet egészében hiteltelennek tartja. Isten hozott Németországban!. [5] A szerint jelentős hozzájárulás a feminizmus ügyéhez, egyben erőteljes műalkotás. [6] A magyar nyelvű kritikusok véleménye megoszlik: "az év egyik kiemelkedő alkotása" [7] "komoly, társadalmi és vallási témákat hozott felszínre, " [8] "az iróniát sem nélkülöző, de sok keserűséggel teli mondanivalója fontos, mégis, viszonylag hamar veszít kezdeti erejéből" [9] "végső soron nem egy egetrengető alkotás, mégis csendben és elegánsan szól nagyot" [10] Díjak [ szerkesztés] Berlini Nemzetközi Filmfesztivál 2019: az ökumenikus zsüri díja LUX – a legjobb filmnek járó európai közönségdíj 2019 Jegyzetek [ szerkesztés]
Feltárja, hiszen akármennyire is ellenére van sokaknak, ezek az emberek itt élnek közöttünk, hiába szól ellenük a könyvdarálás tette (is), és jóval nagyobb részét teszik ki a társadalomnak, mint azt bevalljuk magunknak vagy sejtenénk. A mesék legtöbbje pedig olyannyira ártatlan, hogy még felnőtt szemmel sem tűnik fel, ha az adott történet a leszbikusságra vagy éppen a fogyatékosságra van kihegyezve, hiszen normálisan, nem trágár módon kezelik a szituációkat és a karaktereket. A külső belemagyarázás, a mindenképp propagandaként történő minősítés már annál inkább kiütközik a könyv körül, hiszen melyik gyerek születik előítéletekkel felvértezve? Isten hozott Németországban! kritika – film – Még annyit se tud mondani: Fák jú, menekült!. Egyik sem... A könyvet kézbe véve rögtön a borítón szereplő figurák kavalkádja szúr szemet az olvasónak – manó, boszorkány, unikornis, csodaszarvas –, a magyar népmese elengedhetetlen szereplői. Bölecz Lilla rajzai legalább olyan sokszínűek, mint a mesék szereplői. Ám nem csak magyar, hanem görög vagy ír mitológiai hősök és cselekmények is helyt kapnak a Meseországban, ez lenne az egyetlen elem, ami az úgynevezett "magyar kultúra" ellen szól... A témák többsége semmiképp sem idegen nekünk, magyaroknak, mutatjuk is, hogy miért.
az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér! "