Abszurd, hogy miközben a földgázt és az atomenergiát elutasítja a baloldal, az Oroszországból érkező csökkentett gázmennyiség miatt számos tagállam a legnagyobb szennyezéssel járó szénerőművek újraindítása és a meglévők teljesítményének növelése mellett döntött. Mindez jól mutatja, hol tart jelenleg az európai baloldal katasztrofális energiapolitikája – mutatott rá a kormánypárti EP-képviselő. Tóth Edina kiemelte, az a legfontosabb, hogy az EP szerdai ülésén a képviselők többsége megerősítse az Európai Bizottság javaslatát, amellyel szemben néhány héttel ezelőtt kifogást terjesztettek elő az EP baloldali frakciói az érintett szakbizottságokban. A szocialisták, a zöldek, a liberálisok és a kommunisták mellett az Európai Néppárt több tagja is támogatta ezt a javaslatot, erről szavaz az Európai Parlament. Tóth Edina: Abszurd, hogy miközben a földgázt és az atomenergiát elutasítja a baloldal, számos tagállam éppen újraindítja a legnagyobb szennyezéssel járó szénerőműveket Fotó: Európai Parlament Ha a magyar baloldali képviselők által is támogatott kifogás megszerzi az abszolút többséget, vagyis a 705 képviselő közül 353-an a baloldal mellé állnak, akkor a bizottság javaslata lekerül a napirendről.
Pont annyi Az állásfoglalást 362 igen, 241 nem szavazattal, 88 tartózkodás mellett fogadták el. A szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és az Európai Egyesült Baloldal frakciói pontosan 362 főt számlálnak a 751 fős Európai Parlamentben. Tavaly decemberben az EU-s kormányokat összefogó szerv, a Tanács is döntött arról, hogy évente egyszer összeülnek, és a körmére néznek azoknak az EU-s kormányoknak, amelyek nem tartják maximális tiszteletben az alapvető európai értékeket. Az erőviszonyok szerint az S&D frakció jelölhette az EP elnökét Sassoli személyében, az Európai Néppárt pedig az EB elnökének a német védelmi minisztert, Ursula Von der Leyent jelölte. Utóbbi személyéről, illetve az ET vezetőjéről várhatóan csütörtökön szavaz az Európai Parlament. Európai Unió Európai Parlament Az Európai Parlament legnagyobb frakciói elégtelennek tartják azokat a javaslatokat, amelyeket a brit kormány a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak érvényesítésére dolgozott ki a Brexit utáni időszakra.
Üzent a briteknek az EP: minden jogfosztó javaslatot megvétózunk - Brüsszel ma is kiadja a tűzparancsot Orbánra - Sargentini már hergeli a kormány ellen az uniós politikusokat (PS-videó) - PestiSrácok Gulyás Gergely: aki nem érti meg a kritikát, jelentősen rontja a választási esélyeit - Az Európai Parlament frakciói is megkezdték az egyeztetéseket, sőt az uniós miniszterelnökök is lázasan tárgyalnak egymással a háttérben, hátha az utolsó pillanatban sikerül elsimítaniuk a nézeteltéréseiket. A Visegrádi Négyek a múlt héten például Budapesten találkoztak, ahol Andrej Babis cseh miniszterelnök elismerte, hogy nincs konkrét közös jelöltjük, viszont azt megerősítette, hogy mindenképpen közös álláspontot képviselnek a mai csúcson, mind a személyi-vezetői, mind a tartalmi ügyek tekintetében. Mivel nemcsak Weber, hanem Timmermans jelöltségét is elutasítják, ez még tovább bonyolíthatja az egyébként sem egyszerű jelöltállítást. Címlap Az EU jogi "atomot" dobhat Magyarországra A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben.
Mindemellett a frakciók minden frakciótag után saját szabályzataik alapján felhasználható külön pénzügyi forrásra is jogosultak, valamint széleskörű szakmai asszisztencia segíti a frakciók képviselőinek mindennapi munkáját. Kilépés az EPP nézőpontjából Minél nagyobb egy frakció, annál nagyobb a befolyása a pozíciók, a feladatok és az anyagi források kiosztása terén. Ebből látható, hogy az egyes frakcióknak az érdekük az, hogy minél több taggal rendelkezzenek. Az Európai Parlamentben a politikai paletta nagyon sokszínű, de a jelenlegi 7 közül egyetlen parlamenti pártnak sincs többsége. A mostani 2019-2024-es parlamenti ciklusban a legnagyobb politikai csoport az Európai Néppárt (EPP) frakciója. A választásokat követő alakulóülésen az EP 24, 23%-át, a Brexitet követően pedig a 26, 52%-át tette ki az EPP. A Fidesz kilépése nyomán 187-ről 175-re csökkent ugyan a frakció képviselőinek száma, de méretét tekintve még így is megelőzi a 145 képviselőből álló Európai Szocialisták és Demokraták frakcióját (S&D).
Az ellenzéki frakciók spórolásra kényszerítéséről itt írtunk részletesen. Megkönnyítené az átjárást a frakciók között. A módosítással az áprilisi választáson közös országos listát állító és mandátumot szerző pártok képviselői bármely, a közös országos listán szereplő frakcióhoz csatlakozhatnak, ha a csatlakozást a képviselőcsoport elfogadja. Ha az Országgyűlés elfogadja a módosítást, szabad lesz az átjárás a Fidesz és a KDNP frakciója, valamint a hat, közös listát állító ellenzéki párt frakciói (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) között. A Fidesz–KDNP célja alighanem az, hogy elősegítse az ellenzéki pártok közti esetleges konfliktusokat, mert ettől kezdve csak egymás kárára tudnak erősödni a frakciók a parlamenti ciklus közben. A módosítás nem érinti Mi Hazánk Mozgalom képviselőit, ha ki is lépnek a frakcióból, nem csatlakozhatnak másik frakcióhoz, mint ahogy a Jobbik-frakció képviselői sem mehetnek át a Mi Hazánk frakciójába. A frakciók közötti átjárásról itt írtunk részletesen.
Kocsis Máté kedden bejelentette, hogy az ellenzéki pártok összesen hárommilliárd, a Fidesz és KDNP kétmilliárd forinttal kapnának kevesebbet. Megnyirbálná a parlamenti pártok frakcióinak járó pénzeket a Fidesz, a Fidesz ennek érdekében törvénymódosítást kezdeményez, közölte Kocsis Máté kedden egy háttérbeszélgetésen. Kocsis Máté visszautalt május 27-i facebook-posztjára, amiben azt írta, hogy a rezsivédelmi alaphoz hozzá kell járulniuk a pártoknak is legalább azzal a három milliárd forinttal, amennyivel többe kerülnének a parlamenti frakcióik a következő években. Kocsis Máté elmondta, hogy számításaik szerint az ellenzéki pártok frakciói a mostani négyéves parlamenti ciklus alatt 6 milliárd forinttal többet kapnának összesen, mint a 2018-2022-es ciklusban. Ennek oka, hogy a 2022. május 2-án megalakult országgyűlésben hét ellenzéki párt (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, Párbeszéd, Mi Hazánk, LMP) tudott frakciót alakítani, míg az előző ciklusban csak öt ellenzéki frakció (Jobbik, DK, LMP, MSZP, Párbeszéd), működött a parlamentben.
2018 Június 19. • Szerző: Papás Mamás Magazin Mikor lesz az őszi, téli, tavaszi szünet? Mely szombatokon lesz tanítás a 2018/2019-es tanévben? Mikor lesznek hosszúhétvégék, ledolgozós szombatok amikor családi programok, utazások tervezhetők? Az alábbi dátumok a miniszteri rendeletben hivatalosan meghatározott tanítási szünetek időpontjai. A 2018/2019. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2018. szeptember 3. (hétfő) és utolsó tanítási napja 2019. június 14. (péntek). A tanítási napok száma181 nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban 179, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában 180 nap a tanítási napok száma. Iskolai szünetek 2018/2019 Őszi szünet 2018 Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. október 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. november 5. (hétfő). Téli szünet 2018/2019 A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. december 21. 2019 iskolai őszi szünet youtube. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. január 3. (csütörtök). Tavaszi szünet 2019 A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. április 17.
(péntek) Őszi szünet: 2018. október 29-től (hétfő) 2018. október 31-ig (szerda) Őszi szünet utáni első tanítási nap: 2018. november 5. (hétfő) - előtte november 1-4-ig hosszú hétvége lesz Mindenszentek miatt Téli szünet előtti utolsó tanítási nap: 2018. december 21. (péntek) Téli szünet: 2018. december 27-től (csütörtök) 2019. január 2-ig (kedd) Téli szünet utáni első tanítási nap: 2019. január 3. (szerda) Első tanítási félév vége: 2019. január 25. (péntek) Tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap: 2019. április 17. (szerda) Tavaszi szünet: 2019. április 18-tól (csütörtök) 2019. április 23-ig (kedd) Tavaszi szünet utáni első tanítási nap: 2019. április 24. (szerda) Utolsó tanítási nap: 2019. 2019 iskolai őszi szünet for sale. június 14. (péntek) Célnyelvi mérés: 2019. május 15. Írásbeli idegen nyelvi mérés: 2019. május 22. (szerda) Országos mérések: 2019. május 29. (szerda) Írásbeli érettségi vizsgák: 2019. május 3–24. Emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák: 2019. június 5–13. Középszintű szóbeli érettségi vizsgák: 2019. június 17–28.
Iskolai menetrend 2018-2019: iskolai szünetek, őszi, téli, tavaszi, nyári szünet, szombati tanítási napok, vizsganapok, felmérések, témahetek >>> A 2018/2019-es tanév hétfőn kezdődik és 2019. június 14-ig, péntekig tart. Az őszi szünetre október 29-ig várni kell, és csak néhány napos lesz. Iskolai menetrend. Véget ér a közel két és fél hónapos nyári vakáció, hétfőn megkezdődik a 2018/2019-es tanév csaknem másfél millió általános és középiskolás diák számára. A tanév hossza változatlan, a tankönyvek rendben megérkeztek az iskolákba. Iskolai menetrend 2018-2019 : iskolai szünetek, őszi, téli, tavaszi, nyári szünet, szombati tanítási napok, vizsganapok, felmérések, témahetek >>> – Hírközpont – hírek. A tanítási év hosszában nincs változás, az szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap 2019. június 14-én, pénteken lesz írja a 24óra. Az érettségi május 3-án kezdődik A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban százhetvenkilenc, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában száznyolcvan nap a tanítási napok száma a következő tanévben. A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart. Az őszi szünet: október 29-től október 31-ig tart, a téli december 27-től 2019. január 2-ig.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2019/2020-as tanév beosztása és időrendje. Itt vannak a legfontosabb dátumok: Első tanítási nap: szeptember 2. (hétfő) Őszi szünet: október 26. szombattól november 3. vasárnapig Jelentkezés a középiskolai központi írásbeli felvételi vizsgákra: 2019. december 6. Téli szünet: 2019. december 21. szombattól 2020. január 5. vasárnapig Központi írásbeli felvételi vizsgák a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba: 2020. január 18. Az első félév vége: 2020. január 24. Iskolai szünetek, fontos dátumok a 2018-2019-es tanévben: mikor lesz az Iskolai szünetek, fontos dátumok a 2018-2019-es tanévben: mikor lesz az...... - Szülők lapja - Szülők lapja. Szóbeli meghallgatások a középiskolába jelentkező diákoknak: 2020. február 24. és március 13. között. Tavaszi szünet: 2020. április 9. csütörtöktől 2020. április 14. keddig. Írásbeli érettségik kezdete: 2020. május 4. (magyar nyelv és irodalom) Utolsó tanítási nap: 2020. június 15. (hétfő)
Főoldal > Cikkek > Hivatalos ügyek > 2019/2020-as tanév rendje: Mikor lesz az őszi szünet, téli szünet, tavaszi szünet, érettségi, középiskolai fel - Szülők Lapja Az utolsó tanítási nap hétfőre fog esni, az őszi szünet a hétvégékkel együtt 9 napos, a téli szünet 16 napos, a tavaszi szünet pedig 6 napos lesz. Íme, a 2019/2020-as tanév rendje. Szerző: Szülők lapja 2019-07-04 Forrás: Szülők lapja Ez a cikk 1099 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A Magyar Közlöny 2019. július 3-ai számában közölte a jövő tanév legfontosabb dátumait tartalmazó EMMI rendeletet. A legfontosabb tudnivalókat szedtük most össze neked! Mint egyebek közt kiderült, az utolsó tanítási nap hétfőre fog esni, az őszi szünet a hétvégékkel együtt 9 napos, a téli szünet 16 napos, a tavaszi szünet pedig 6 napos lesz. Íme, a 2019/2020-as tanév rendje: Iskolai szünetek, fontos dátumok a 2019-2020-as tanévben: Első tanítási nap: 2019. Iskolai szünetek, fontos dátumok a 2018-2019-es tanévben: mikor.... szeptember 2.