MARS Az utolsó napok (The Last Days on Mars) - Trailer, filmelőzetes: Ehhez a cikkhez: Mars Az utolsó napok jelenleg nincsennek további képek. Filmes cikk értékelése:Szavazat: 2 Átlagolt érték: 5 Kapcsolódó linkek Kapcsolódó rovatok
Jellemző, hogy az egyetlen, aki logikusan viselkedik, az az antiszociálisnak beállított Williams karaktere, mindenki más értelmezhetetlen reakciókat ad – holott az átlagember abból indul ki, hogy egy földönkívüli élet, netán intelligencia nyomai után kutató tudós azért maga is felmutat valamennyit e tulajdonságból. A kvázi főszereplő, Liev Schreiber minden esetben lefagy, amikor valami – bármi – történik, és bamba sünre emlékeztető fejjel mered maga elé, s most végleg kiderült számomra, hogy nem éppen egy Sir Laurence Olivier-reinkarnáció áll előttem Schreiber képében. Az elnagyolt sminkek és maszkok, a nevetséges menekülések és verekedések, a tudósok dühítően ésszerűtlen viselkedése (például egy arccal sem rendelkező, hörgő-morgó, felém közelítő valamit nem kezdek el győzködni) olyan gyorsan szaporodó szögekként verődnek be e félresikerült sci-fi-horror koporsójába, hogy alig várjuk már a temetés végét. Mars az utolsó napok videa. A score-ért Max Richter a felelős, aki egy igen egyéni hangot képvisel a műfajban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban. Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban. Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban. Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.
(Tankönyvkiadó, Bp., 1963, 58. ) Mészöly Gedeon értelmezését a Szöveggyűjteményből vettük át (321-322. ). Ómagyar Mária-siralom: a legkorábbi ismert magyar nyelvű vers, második legrégebbi nyelvemlékünk. - 1922: fedezték fel egy lat. prédikációkat tartalmazó kézirat, a Leuveni kódex 134v lapján. A 37 sornyi magyar szöveg a 13. sz. utolsó negyedére datálható, meglehetősen hibás másolat, eredetije mintegy fél századdal korábbi. Az ~ előképe Godofredus de Sancto Victore (†1194) párizsi ágostonos knk. Planctus ante nescia kezdetű szekvenciája. A kétütemű, szabad szótagszámú, 12 strófás magyar verzió kötetlenebb rím- és ritmusképletű a latinnál. Egyébként sem szószerinti fordítás, hanem szabad átdolgozás, melybe a középkori lat. költészet számos elemét szabadon emelte át a költő, aki nagy lírai átéléssel jeleníti meg a megfeszített Krisztus előtt álló Szűzanya fájdalmát. A latintól független v. találékonyan fordított szóképek, megszólítások, alliterációk, parallelizmusok gyakorlott és tehetséges magyar költőre vallanak.
Leuveni kódex – Az első fennmaradt magyar nyelvű verset tartalmazó kódex – 13. század utolsó harmada, pergamen, 147×102 mm, 298 levél, több kéz, köztük két magyar scriptor gótikus kurzív írása. Latin nyelvű, magyar szövegek a 134v (Ómagyar Mária-siralom) és a 222r, 279r, 285v (glosszák) levélen. Helyenként egyszerű, piros és kék tollrajzos iniciálék. 15. századi vörös bőrkötés Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, MNy 79 A kódex 1922–1982 között a Leuveni Egyetemi Könyvtár tulajdonában volt. Akkor vált ismertté, amikor Jacques Rosenthal müncheni antikváriustól megvásárolta az a német bizottság, melynek feladata az első világháborúban a német hadsereg által elpusztított könyvtár állományának kárpótlása volt. A Rosenthal cég 1910-ben Itáliában vette a kéziratot, így sokáig az a nézet uralkodott, hogy az ott is keletkezett, és olasz egyetemen tanuló magyar diákok írták bele a magyar részeket. Ezeket a szövegeket, egy kivétellel, először Gragger Róbert adta ki, aki akkor a berlini Magyar Intézetet vezette, és a jóvátételi bizottság felkérte őt a kézirat leírására.
Zsidou, mit tész, Zsidó, mit téssz, Türvéntelen, Törvénytelen, Fiom mert hol Mert fiam hal Biüntelen. Bűntelen. Fugva, husztuzva, Fogva, húzogatva, Üklelve, ketve Öklelve, kötve Ülüd. Ölöd. Kegyüggyetük fiomnok, Kegyelmezzetek fiamnak, Ne légy kegyülm mogomnok, Ne legyen kegyelem magamnak, Ovogy halál kináal, Avagy halál kínjával, Anyát ézes fiáal Anyát édes fiával Egyembelű üllyétük! Egyetemben öljétek!
A vers lejegyzésének idejét csak paleográfiai ismérvek alapján lehet hozzávetőlegesen eldönteni, minthogy egyetlen évszámot vagy szerzői nevet sem találunk a kb. 600 latin prédikációt tartalmazó kéziratban. A kódexen dolgozó tucatnyi másoló kéz írását a hazai és külföldi szakértők egyöntetűen a 13. század harmadik negyedére, míg a mintegy félszáz prédikációt lejegyző két magyar scriptor kezevonását, akik közül az egyik az ÓMS-t írta le, a század utolsó negyedére/végére datálták (VIZKELETY 2004, 28–29). Egyedül Mezey László vélekedett úgy, hogy a magyar vers már akár a század közepe előtt kerülhetett a kódexbe (MEZEY 1971, 363). Ezt a korai datálást azonban a prédikációk irodalomtörténeti vizsgálata sem ajánlja. Más kérdés természetesen az ÓMS keletkezésének ideje, hiszen a verset jóval keletkezése után is bemásolhatták a kódexbe. A hang- és szótörténeti vizsgálatok alapján azt tételezhetjük fel, hogy a vers mintegy fél évszázaddal korábban, azaz a 13. század derekán keletkezett, mint amikor lejegyezték (BENKŐ 1980, 26).
Az 1510-ből Ráskai Lea fordításában ránk maradt Margit-legenda IV. Béla királyunk lányának, Margitnak példamutató életét mutatja be. A domonkos rendi apáca a Nyulak Szigetén – a mai Margit-szigeten – lévő rendházban élte önmegtartóztató, alázatos életét. Önsanyargató élete, csodás tettei felkeltették a hallgatóság figyelmét. A nyelvemlékeink, vagyis magyar szavakat tartalmazó forrásaink közül az imént bemutatottak a legismertebbek és legkorábbiak. Mivel összefüggő magyar szövegekről van szó, ezeket szövegemlékeknek nevezzük. Az ómagyar nyelv állapotát tükröző szövegemlékeink által nemcsak a középkor nyelvéről, de annak használóiról is képet kapunk. Megismerjük általuk a középkori magyar ember világ-és emberképét. De a magyarok történelméről, irodalmáról, művészetéről is tájékozódhatunk belőlük. Pethőné Nagy Csilla: Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára (2. kötet), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Hornok-Laklia-Sisák: Sokszínű irodalom 9. (2. kötet), Mozaik Kiadó, Bp. Magyar Nyelvtudományi Tanszék, A magyarországi írásbeliség kialakulása,