Nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni, ha a társas vállalkozó részére gyermekgondozási segélyt folyósítanak, a keresőképtelenség, a fogvatartás időtartama alatt, illetve, ha közjegyzőként, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként kamarai tagságát szünetelteti. Egyéb körülmény, pl. más foglalkoztatónál fennálló további jogviszony a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülést nem alapozza meg. Ez azt is jelenti, hogy abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több társaságnak is személyesen közreműködő tagja, az egészségügyi szolgáltatási járulékot az összes érintett társas vállalkozás köteles megfizetni. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó lekérdezése. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót terheli a személyes közreműködésen alapuló tagi jövedelem után a 9, 5 százalék nyugdíjjárulék megfizetése is. (A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén tagdíjat nem, csak 9, 5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. )
Köszönöm 2009. 07. 06. 09:07... 2009. 09:07. 2009. 09:06 Tbj. tv. 4. § Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Egyéni vállalkozók átalányadózása 2022-ben - Adótanácsadók Egyesülete. 44 Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.
Széles Imre Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? Ki végez kiegészítő tevékenységet és mi jár neki? - Adózóna.hu. library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 06. 30., 08:15 Frissítve: 2017. 30., 08:13 Az Szja tv. lehetővé teszi a súlyosan fogyatékos személyek számára, hogy személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesítsenek. Nav személyi kedvezmény 2021. A NAV által közzétett tájékoztató szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ( Szja tv. ) 40. § alapján a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesíthetnek. Az Szja tv. értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 2017-ben 6375 forint havonta. Súlyosan fogyatékos személynek tekintendő, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény. Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül meg kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal igazolható a kedvezmény jogos igénybe vétele. Nav személyi kedvezmény nyomtatvány. A személyi kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen összevont adóalapba tartozó jövedelme, amely után adót kell fizetnie. Ez a feltétel független attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen rendszerességgel szerezte a jövedelmét. Adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a valaki emiatt másnak, például szülőnek, házastársnak átadja a kedvezmény igénybe vételének jogát.
Az orvosi igazolást, határozatot az adóelőleg-nyilatkozat leadásakor, a bevallás benyújtásakor nem kell csatolni, de az igazolást az elévülési időn belül meg kell őrizni. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény igazolásáról a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról a 49/2009. ) EüM rendelet rendelkezik. A kedvezmény a fogyatékossági állapottal érintett hónapokra vehető igénybe. Személyi kedvezmény 2022 nav. A fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás tartalmazza. A személyi kedvezmény a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjában vehető először figyelembe. Ha fogyatékos állapot ideiglenes, akkor a személyi kedvezmény utoljára a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető figyelembe. Ha a magánszemély rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, akkor a kedvezmény minden olyan hónapra jár, amikor a járadékot, ellátást folyósítják. A kedvezményre való jogosultságot az ellátásról szóló határozattal lehet igazolni.
A rovat támogatója: Aki szja-kedvezményre jogosult, annak érdemes már januárban kitöltenie az adóelőleg-nyilatkozatot, hogy a munkáltatója mielőbb figyelembe vegye a munkavállalónak járó kedvezményeket. Nyilatkozni online is lehet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján. Változás esetén év közben új nyilatkozatot kell tenni vagy a korábbit vissza kell vonni. Az adóelőleg-nyilatkozatot a dolgozó tölti ki és adja át munkáltatójának, kifizetőjének. Aki már a januári fizetésében érvényesítené a kedvezményeket, annak az első bérszámfejtés előtt nyilatkoznia kell. Az adóelőleg-nyilatkozatokkal év közben érvényesített kedvezmények automatikusan bekerülnek a NAV által készített adóbevallási tervezetbe. A legegyszerűbb megoldás az adóelőleg-nyilatkozat online benyújtása a NAV honlapjáról elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA). Használatához mindössze KAÜ-azonosítás (például ügyfélkapus hozzáférés) szükséges. A webes felület a kitöltésben is segít, mivel megjeleníti a NAV nyilvántartásaiban és a korábbi nyilatkozatokban szereplő adatokat.
(XII. 29. ) Kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet mellékletében nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény. 2019. január 1-jétől bővült [3] a Kormányrendelet mellékletében szereplő betegségek köre, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén is érvényesíthető az adókedvezmény. Fontos tudni, hogy ezeknél a betegségeknél is érvényesíthető visszamenőleg, az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény. Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók. Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő további betegségek közül néhány: hallási fogyatékosság látási fogyatékosság mozgásszervi fogyatékosság elzáródást okozó érbetegségek súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek veleszületett enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek emésztőrendszer betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II.