Ha már idéztük a Sema-hitvallást és a Jn 20, 31-et, akkor a Koránból is álljon itt egy idézet a tanítás összefoglalására: Szúra 4, 136: "Ti hívık! Higgyetek Allahban és az ı küldöttében és az Írásban, amit kinyilatkoztatott az ı küldöttének … és a Végsı Napban! Különbség a Biblia és a Korán között - Emberek 2022. " A monoteizmus, a Koránban elrendelt elıírások betartása és a Végsı Nap várása – ez az üzenet lényege. Mielıtt továbblépnénk, egy fontos megjegyzést szeretnék tenni. Ahogy a zsinat is kiemeli, az Újszövetség népét eltéphetetlen szálak főzik Izrael népéhez mind a Szentírás, mind pedig az üdvtörténet révén. Ez teológiailag faktum. Ami azonban a mai helyzetet illeti, amikor is a zsidó nép többsége az Ószövetséget (s azon belül par excellence a Tórát), mint Izraelnek adott életszabályt tekinti, azt kell hogy mondjam: a két könyv-vallás (zsidóság és iszlám), amelyben a monoteista hit mellett a vallási törvények betartása a hívı ember életcélja, közelebb állnak egymáshoz, mint a kereszténységhez, ahol Jézus Krisztus a húsvéti minisztérium, a szeretet áldozata, s az abból való részesedés (Eukharisztia és általában a szentségek) állnak a középpontban.
Mint tudjuk, az iszlám abszolút érvényes, felülmúlhatatlan és megváltoztathatatlan forrása a Korán. Azért, hogy a Korán üzenetét helyesen értelmezzék, és annak törvényi elıírásait pontosan leszögezzék, a muszlimok már nagyon korán sajátos exegetikai módszereket fejlesztettek ki.
1975-ben szentelték pappá. 1978-tól Rómában a Pápai Gergely Egyetemen folytatott tanulmányokat, ahol 1982-ben biblikus teológiai licenciát szerzett. 1997-ben doktorált a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Fakultásán. 1978 óta tanít a Szegedi Hittudományi Fıiskolán. 1980 óta a fıiskola Biblikus Tanszékének tanszékvezetı tanára. A Szabadkai Teológiai Kateketikai Intézet vendégtanára. A Keresztény–Zsidó Társaság tagja. A Szegedi Biblikus Konferencia életre hívója és szervezıje. SNTS (Studiorum Novi Testamenti Societas)-tag. Számos vendégelıadást tartott Debrecen, Bécs, Prága, Kolozsvár egyetemein. Fodor György 1958-ban Nyírbátorban született. Az iszlám és a keresztény hiedelem összehasonlítása szeretem Jézust. 1984-ben teológiai doktorátust szerzett a budapesti Hittudományi Akadémián. Teológiai tanulmányai mellett az ELTE BTK-n sémi filológia és arab szakon tanult. Biblikus teológiai tanulmányait Rómában a Pápai Biblikus Intézetben folytatta, ahol 1991-ben szaklicenciát szerzett. 1984-tıl tanít a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fıiskolán (Nyíregyháza).
Valódi bírók alakítják a 12 dühös embert A Tizenkét dühös ember díszlete jelzésszerű és költségtakarékos, Barnák László rendezése a szerző, Reginald Rose szövegére támaszkodik, az amatőr színészek háttere azonban egészen különlegessé teszi az egyszerű, letisztult előadást. Az apja meggyilkolásával vádolt fiú ügyében döntő esküdtek szerepében ezúttal bíró, ügyész, ügyvéd és joghallgató is színre lép. Elhunyt Sidney Lumet filmrendező Nyolcvanhat éves korában elhunyt Sidney Lumet, ötszörös Oscar-jelölt filmrendező, akinek többek közt a Tizenkét dühös embert, a Kánikulai délutánt, a Hálózatot és egy remek, filmkészítésről szóló könyvet köszönhetünk. A rendező nyirokmirigyrákban szenvedett. Sidney Lumet a Mielőtt az ördög rádtalál című film forgatásán Első, és mind a mai napig talán leghíresebb filmje a Tizenkét dühös ember (1957) című bírósági-lélektani dráma, amellyel rögtön rendezői Oscar-jelölést szerzett. Ezután még négyszer jelölték a díjra, az 1975-ös, Al Pacino főszereplésével készült, egy bankrablás történetét elmesélő Kánikulai délután-ért,,... Ha filmmániás van a családban... gmondjuk, mivel kedveskedhetsz neki karácsonyra: a legjobb filmekről, filmesekről szóló könyveket ajánljuk a fa alá.
Szerző: Reginald Rose Cím: Tizenkét dühös ember (Twelve Angry Men) Fordító: Hamvai Kornél Kiadó: Nemzeti Színház Oldalszám: 100 Ezt a drámát a Nagy Dráma Kihívás ötödik hónapjára olvastam, amelynek kategóriája: egy dráma, amelyet mindig is el akartál olvasni. Nos, ennél jobb művet nem is találhattam volna, hiszen közel 12 évig várt rám a történet, mikor is 2006-ban a Nemzeti Színházban járva megvásároltam ezt a példányt. (Megjegyzés: rendkívül jó ötletnek tartom, hogy régen hozzáférhetővé tették a szövegkönyveket, sajnos én későn kapcsoltam, így csak ez az egy kötet van meg a sorozatból. ) Az apropó pedig nem csak a kihívás volt, hanem az is, hogy az Átrium műsorára tűzte a darabot, és mindenképpen el szerettem volna olvasni még az előadás megtekintése előtt. A vád: előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés. A tanúvallomások elhangzottak, a tények adottak: egy ember meghalt. Most egy másik élete a tét. Ha a 12 főből álló esküdtszék úgy véli, hogy a vádlott minden kétséget kizáróan bűnös, az ítélet halál.
Tizenkét dühös ember (12 Angry Men) 1997-es amerikai televíziós film Rendező William Friedkin Producer Terence A. Donnelly Alapmű Reginald Rose: Tizenkét dühös ember Műfaj tárgyalótermi dráma Forgatókönyvíró Reginald Rose Főszerepben Jack Lemmon George C. Scott Armin Mueller-Stahl Zene Kenyon Hopkins Operatőr Fred Schuler Vágó Augie Hess Gyártás Gyártó MGM Television Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv angol Játékidő 113 perc Képarány 4: 3 Forgalmazás Forgalmazó MGM Television Showtime Networks Bemutató 1997. augusztus 17. Eredeti adó Showtime Korhatár III. kategória (NFT/22271/2014) További információk IMDb A Tizenkét dühös ember (eredeti cím: 12 Angry Men) 1997 -ben bemutatott filmdráma, mely a 40 évvel korábban Henry Fonda főszereplésével rendezett azonos című film alapján készült. Rövid történet [ szerkesztés] Tizenkét embernek a vádlott sorsáról kell döntenie, amikor az egyik esküdt megkérdőjelezi az esküdtszék elhamarkodott döntését. Cselekmény [ szerkesztés] 1950-es évek, az USA egyik nagyvárosa.
:-) 1 hozzászólás
De nekem úgy tűnik, mintha az elmúlt több, mint hatvan év alatt (ahhoz képest amikor a film készült), mintha semmi nem változott volna az emberi jellemben. Ezen amúgy szoktam gondolkozni, hogy bár a technika, az életmód rengeteget változott az elmúlt évtizedekben, de mi mintha semmit sem változtunk volna. És ez véleményem szerint ugyanannyira jó hír is, mint amennyire rossz… Emerson 2017. december 23., 15:31 Mestermunka, mert olyan atmoszférát teremtett, hogy úgy éreztem, én vagyok a tizenharmadik dühös ember. Nem hagyott nyugodni, összekuszálta a gondolataimat, megváltoztatta a véleményemet, kifacsart a végére. sipiarpi 2015. december 23., 14:35 Nagyon tetszenek az egy helyszínen játszódó történetek. Azok közül is ez a kedvenc. Itt tényleg csak az emberek (és személyiségük) vannak és az alapszituáció. Egy nagyon jó színdarab nagyon jó film feldolgozása. Csak ajánlani tudom. Többszöri megnézésre is! Negative_Singularity 2017. december 31., 13:21 Ez igen… Kevés olyan film van, amihez alig találok szavakat, és ez az.
Mindannyian hajlamosak vagyunk könnyedén, előítéletekkel terhelten, meggondolatlanul mások felett ítélkezni. Kérdés, hogy szabad-e...
Tizenkét esküdt, tizenkét ember dönt egy apagyilkossággal vádolt fiú életéről vagy haláláról. A tárgyalás végén csupán egyikükben merül fel kétség a vádlott bűnösségét illetően, ám a törvény szerint egyhangú ítéletet kell hozniuk. Kezdetét veszi a vita, egymás győzködése. Egy zárt szobában tizenkét idegen, akik egy tizenharmadikról ítélnek. A tényeket pártatlanul kell megvizsgálniuk, de valójában egyre több szálon kapcsolódnak a körülményekhez, hiszen saját életüket, személyiségüket nem hagyták a szoba falain kívül. Mind jobban körvonalazódik, hogy melyik esküdtnek mi a személyes motivációja, kit vezérel saját fiával való konfliktusa, ki az, akit rasszizmusa hajt, ki az, aki csak el szeretné érni a vonatot. Nem a cselekmény az, ami magával ragad. A 12 dühös ember egy feszültséggel teli, izgalmas történet az igazságérzetünkről, félelmeinkről, előítéleteinkről, vagyis rólunk, emberekről. Rendkívül izgalmas a mű felvetése, hogy egy látszólag egyszerű bűnügyben az esküdtszék tagjai döntésükben milyen módon és mértékben befolyásolhatóak, mekkora szerepe van egyéni életüknek, körülményeiknek, személyiségüknek.