Az 1906-os San Franciscó-i földrengés után 4, 5 méterrel mozdult el. A törésrendszer három nagyobb egységre tagolódik, a déli, középső és északi szegmensekre. Ezek közül a középső rész kevésbé földrengésveszélyes, itt a lemezek csúszása egyenletes. Szent András-törésvonal - FÖLDRAJZ MAGAZIN. Az északi szakaszon, a San Francisco-öböl körzetében a keleti oldalon több párhuzamos kísérő vető is kialakult a nyírófeszültségek hatására, és éppen a Golden Gate közelében csatlakozik a Szent Andráshoz egy másik nagy törésvonal, a Concord. A 14-es autópálya miatt átvágott sziklák Palmdale -től délre. Jól látható a törésvonal keresztmetszete A törésvonal mintegy 30 millió éve alakult ki, amikor a Csendes-óceáni- és az Észak-amerikai-lemezek közti térségben – egy-két mikrolemez közbezárásával – befejeződött a szubdukció, az egymásnak feszülő lemezek az alábukás és feltorlódás helyett vízszintesen eltérő mozgásba kezdtek. Geológusok vizsgálják a törésvonal területét, és megállapították, hogy az elkövetkező 30 évben 30% az esélye annak, hogy a Richter-skála szerinti 7, 9 erősségű földrengés legyen.
A törésvonal mintegy 30 millió éve alakult ki, amikor a csendes-óceáni- és az észak-amerikai lemezek közti térségben – egy-két mikrolemez közbezárásával – befejeződött a s zubdukció, az egymásnak feszülő lemezek az alábukás és feltorlódás helyett vízszintesen eltérő mozgásba kezdtek. Geológusok vizsgálják a törésvonal területét és megállapították, hogy az elkövetkező 30 évben 30% az esélye annak, hogy a R ichter-skála szerinti 7, 9 erősségű földrengés legyen. Legveszélyesebb terület a törésvonal déli végződésének 190 km-es körzete, ahol jelenleg 13 millió ember él. A Szent András-törésvonal mentén élő közel félmilliárd embert nap mint nap veszély fenyegeti, a földmozgások által. Szent andrás törésvonal térképen. Az utóbbi 1500 évben rengeteg olyan földrengést regisztráltak, amelynek erőssége megközelítette vagy felül is múlta a Richter-skála szerinti 7, 5-et. Átlagosan 105 év, de legalább 62 és maximum 192 év telt el két földrengés között. Nevezetesebb rengés volt az 1906 -os földrengés, amely talán a legismertebb – és legnagyobb károkat okozta – S an Fransisco-ban.
Az egyik legismertebb földrengésveszélyes zóna a Szent András-törésvonal térsége. Kaliforniában most 4 km mély lyukat fúrnak a törésvonal kemény gránitkőzeteibe, s egy mélységi földrengéskutató állomást alakítanak ki. A földrengések bolygónk legpusztítóbb természeti jelenségei közé tartoznak, ezért részletes kutatásuk fontos tudományos feladat. A Föld kőzetburka (litoszféra) lemezekre tagolódik, amelyek egymás felé közelednek, egymástól távolodnak, vagy pedig elcsúsznak egymás mellett. Ezek a lemeztektonikai folyamatok hozzák létre a hegységrendszereket, a vulkánkitöréseket és a földrengéseket egyaránt. Utóbbiak mintegy 75%-a 1 és 100 km közötti mélységben pattan ki (hipocentrum), ahonnan a rengéshullámok sugárirányban terjednek szét s általában ott végzik a legnagyobb pusztítást, ahol először érik el a felszínt (epicentrum). Szent andrás törésvonal mélysége. térsége, amely tulajdonképpen a Csendes-óceáni- és az Észak-amerikai-kőzetlemez egymás mellett történő elcsúszásának övezete. A nyugati parti városgigászok, San Francisco és Los Angeles körül kialakult népességkoncentráció szinte állandó veszélynek van kitéve az évről-évre előforduló földmozgások miatt, miközben folyamatosan várják a "nagy földrengés"-t. Mindezek miatt az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) több mint 20 éve tanulmányozza a terület geológiáját és felszín alatti viszonyait, a törésvonal egyik különösen aktív szakaszán található Parkfield településen.
A város romokban hevert, a több napig tartó tűz felemésztette a házakat, több sérültet és halálos áldozatot követelt. Ezen kívül nevezetesebb rengés még az 1 989-es Loma Prieta-i és az 1 994-es, amely nagy károkat okozott L os Angelesben és egész Dél-Kaliforniában.
A város szinte olyan, mint egy "természetes laboratórium": 1857 óta 22 évente előfordult egy a Richter-skála szerinti 6-os erősségű földrengés, s a közepes erősségű illetve gyengébb rengések ennél sokkal gyakoribbak. Éppen ezért kissé furcsa, hogy az 1988-1993 között várt, következő 6-os erősségű földrengés már 10 évet késik. Nagy problémát jelent azonban, hogy a földrengéseknek inkább csak pusztító hatásai figyelhetők meg a felszínen, s a földrengésmérő műszerek (szeizmométer, szeizmográf) igen kevés információval szolgálnak a mélyben zajló folyamatokról. Ezért Parkfield térségében különös vállalkozásba kezdtek: 2 km mély lyukat fúrnak a törésvonal kőzetrétegeibe, a kemény gránitrétegek miatt csak 4-5 m-es óránkénti sebességgel. Szent András-törésvonal in French - Hungarian-French Dictionary | Glosbe. Ám ez csak egy kísérleti fúrás, mert a végső cél egy 4 km mélységű furat elkészítése, amelynek az alján egy alakítanak majd ki (ehhez azonban az amerikai Kongresszus ősszel várható anyagi támogatására lesz szükség). A kísérlet a Safod elnevezést kapta (San Andreas Fault Observatory at Depth), s a kutatók azt remélik, hogy a vizsgálatok során az eddigieknél sokkal közelebbről tanulmányozhatják majd bolygónk rázkódásait - az esetleges geokémiai változásokat éppúgy, mint az illó- és kőzetnyomás, valamint a kőzetfeszültség ingadozásait.
Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1700 bejegyzés, cikk olvasható. 2022-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük. Kedves Látogató! Szent andrás törésvonal térkép. Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
A Wikimédia Commons tartalmaz Pintyfélék témájú médiaállományokat és Pintyfélék témájú kategóriát. A pintyfélék (Fringillidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. 3 alcsalád, 22 nem és 174 faj tartozik a családba. Megjelenésük [ szerkesztés] Csőrük rövid, többnyire kúpos, de félgömb alakú is lehet. Egyik-másik faj ( meggyvágó) csőre rendkívül erős; a madár egészen kemény magvakat is fel tud törni vele. Mivel magevők, nyelőcsövük beggyé tágult. Csüdjük csak elöl pikkelyes, az ujjakkal együtt középhosszú, meglehetősen erős. A csüd két oldalát összefüggő szarulemezek borítják, amelyek hátul éles gerincben kapcsolódnak össze. Legtöbbjük 8–23 cm-es. A földön ugrálva haladnak, csak néhány fut. Az alakjuk rendkívül jellegzetes, valamennyi fajé hasonló. Általában színesek. Némelyik faj, mint például a pápapinty a legszebb díszpintyekkel is felveszi a versenyt. Erdei pinty hangja. Többségükre jellemző az ivari kétalakúság, de például a szürke csicsörkére nem. A hímek általában jó énekesek, és egyes fajok tojóinak hangja is dallamgazdag.
Csengő kora tavaszi énekére számtalan magyar hangutánzó kifejezés van:"kicsit-ér, kicsit-ér", nyitni-kék, nyitni-kék" satöbbi Hívó és veszélyt jelző hangjai hasonlóak a kisebb cinegé k hangjaihoz. Az ~ szavára emlékeztető "pink-pink" hangon is szól. Lásd még: Mit jelent Tavikagyló, Barnamedve, Hajnalmadár, Sisakos Sáska, Pézsmaréce?
Kilenc elsőrendű evező- és tizenkét kormánytolluk van. Ősszel teljes tollazatukat levedlik. Elterjedés [ szerkesztés] A legkevesebb pintyfaj az Óvilág trópusain él. Az alakgazdagság Amerikában a legnagyobb. Az északi fajok általában vonulók. Nálunk tizenegy faj költ rendszeresen, hat téli vendégünk vagy átvonuló. Néhány további csak elvétve tűnik fel. Fiókák [ szerkesztés] A pintyfélék többnyire nyitott fészket építenek, a legkülönbözőbb magasságokban. A hím esetenként segít a tojónak fészket építeni. Legtöbbjük 3–5 zöldeskék, barnával spriccelt tojást rak, és ezeket a tojó költi ki – eközben a hím eteti őt. A tojások a 12–14. Lepkék, Madarak honlapja: lepkefajok, madárfajok, madárhangok - Erdei pinty. napon kelnek ki. A kicsik kezdetben vakok, és legfeljebb néhány pihéjük van, de gyorsan fejlődnek: 11–17 napos korukban repülnek ki. A pintyfélék fiókáikat elsősorban – néhány faj kizárólag – állati eredetű táplálékon nevelik fel.
Szaporodása [ szerkesztés] Lomb- és tűlevelű erdőkben, ártéri ligeterdőkben, parkokban, gyümölcsösökben, erdősávokban, fasorokban fészkel. Évente 2-3-szor költ, és ilyenkor 12–13 napig kotlik – egyszerre 4–6 tojáson. A barnásvörös rajzolatú tojás alapszíne kékesszürke. Fészkét előszeretettel álcázza zuzmóval vagy pókhálóval. Az első fészekalj áprilisban, az utolsó június végén röpül ki. Természetvédelmi helyzete [ szerkesztés] Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. [5] Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint, az állománya mérsékelten növekszik. Erdei pinty hangja 2. [4] Képek [ szerkesztés] Hím Tojó Fészek fiókákkal Hím Madeira-pinty Fringilla coelebs Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. február 2. ) (angolul) Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról. Budapest 1901 IDRE Madárhatározó Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File).