Az egyik legismertebb magyar festmény, Szinyei Merse Pál Majális című alkotása is megtalálható már a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria (MNG) digitális múzeumában, az MNG pedig 2021-re Szinyei-emlékkiállítást is tervez. Az intézmény honlapjáról elérhető aloldal az 1873-ban készült neves alkotást mutatja be, így otthonról is megismerhetjük a festmény minden részletét, ugyanakkor az alkotáshoz kapcsolódó digitális tartalom segédanyagként is felhasználható az általános és középiskolai oktatás során – közölte a múzeum a Cultura Magazinnal. A weboldalon nemcsak Szinyei Merse Pál alkotását ismerhetik meg részletesen a felhasználók, de a kép keletkezésének történetéről és a művészről is bővebb információkat találhatnak, ugyanakkor műelemzés és Szinyei wanted címmel a mester lappangó képeit kereső felhívás is olvasható a honlapon. Szinyei Merse Pál - Majális festménye. A Majális ma a múzeum gyűjteményének egyik legnépszerűbb alkotása, de megszületése után közel negyedszázadnak kellett eltelnie, mire a közönség és a kritika is elismerte a mű kiemelkedő jelentőségét.
Az intézmények honlapjain megtekinthető a Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című megújult kiállítás és magyar barokk művészetet bemutató virtuális tárlat is – áll a közleményben.
Az a könnyedség, az a már-már idilli állapot, amely ezt a városi társaságot jellemzi, s mindehhez olyan kék ég, olyan zöld pázsit, amilyet Szinyei előtt senki nem festett a magyar művészetben. Mindezek alapján az az érzésünk, hogy Szinyei kinyitott egy ablakot, amin egy addig nem látott, nem érzett új világ friss levegője és képei áradtak be. Kompozíció A Majális kompozíciójában szín és forma, ember és táj különösen szerencsés módon találja meg összhangját. Miközben a magas horizont miatt a kék égből csak kevés látszik, a domboldal zöld tömegébe ágyazott színes kis társaság, benne a művész hason fekve ábrázolt "önarcképével" és szemben ülő, fehér ruhás hitvesével szinte napként ragyogja be a tájat. A bécsi világkiállításon a magyar pavilon rendezője, Telepy Károly jó érzékkel helyezte főhelyre a művet, s a kedvező kritikák nem is maradtak el. Szinyei merse pál majális festmény. Az akkor Münchenben élő Szinyei azonban a müncheni bizottság szerint odavalósi művésznek számított, így a festményt a magyar egységből a bajor kiállításba szállították, s lehetetlenül rossz helyre akasztották.
Eddig több mint kétszázezer virtuális látogatója volt már a Magyar tájak című digitális tárlatnak, amely a történelmi Magyarországot nemzeti festészetünk legnagyobb mestereinek munkáin keresztül mutatja be. Az intézmények honlapjain megtekinthetők a Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című megújult kiállítás és magyar barokk művészetet bemutató virtuális tárlat is.
Liszt: La lugubre gondola (A gyászgondola) No. 2 Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 47. Petrarca-szonett Liszt: Romance oubliée (Elfeledett románc) Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 104. Petrarca-szonett Liszt: Puszta-Wehmut (A puszta keserve) Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 123. Petrarca-szonett Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – Dante-szonáta Kiss Péter (zongora) Közreműködik: Jászberényi Gábor (próza) Dante Alighieri Isteni színjátéka, valamint kortársának, Francesco Petrarcának híres szonettjei köztudottan nagy hatást gyakoroltak Liszt Ferenc életművére. ZAK Saxophone Ensemble | Bartók események | Bartók World Competition. Kiss Péter koncertjén a két költő szövegei, illetve e szövegekhez kapcsolódó kompozíciók szólalnak meg. Az irodalmi idézeteket Jászberényi Gábor tolmácsolja, az est hangulatát pedig izgalmas fénytechnika teszi egyedivé és különlegessé. Az eseményt megelőzően – az előadást kiegészítve – Liszt és Dante kapcsolatát bemutató kiállítás nyílik a Solti Terem melletti Átriumban. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont, MÜPA Jegyár: 2 000 Ft
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Jegyár: 2 900, 3 900 Ft Sorozat: A fekete-fehér színei - különkiadás A sorozat további eseményei: A fekete-fehér színei – különkiadás Balog József Solti terem Spányi Miklós Berecz Mihály Alekszandr Melnyikov Solti terem
Szülei hangszerkészítők voltak, így a fuvolán és klarinéton játszó Sax számára magától értetődő kihívást jelentett már egészen fiatal korától, hogy ő is kipróbálja magát a hagyományos hangszerek átformálása, a modern zene igényeire szabása, illetve újak építése terén. A szaxofont, ezt a zenekarok (különösképp katonazenekarok) számára konstruált instrumentumot 1846-ban jegyeztette be, de bármennyire lelkesedtek is a találmány hangszínéért olyan komponisták, mint Hector Berlioz, a hangszer csak néhány évtizeddel később keltette fel igazán a zeneszerzők érdeklődését. Kutyifa Gergő trombita MA diplomakoncertje | Programok | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. A 20. századtól azután egyre nőtt a szaxofon elfogadottsága a jazz- és a klasszikus zene területén egyaránt; a modern alkotók zenekari és kamarahangszerként egyformán szívesen használják, sőt átiratokat is gyakran készítenek rá, ahogyan azt a Zeneakadémia és a Bartók Konzi növendékeinek koncertműsora is szépen illusztrálja. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában, a koncert előtt egy hónappal.
Beethoven: 17. (d-moll) zongoraszonáta, op. 31/2 ("Vihar") Schumann: Bécsi karnevál, op. 26 SZÜNET Chopin: 1. (g-moll) ballada, op. 23 Chopin: 2. (F-dúr) ballada, op. 38 Chopin: 3. (Asz-dúr) ballada, op. 47 Chopin: 4. (f-moll) ballada, op. 52 Alekszandra Dovgan (zongora) Alekszandra Dovgan látszólag tökéletesen beleillik a "csodagyermek" kategóriába: 5 évesen kezdett zongorázni, jelenleg a moszkvai konzervatóriumban Mira Marcsenko osztályában tanul, és 15 éves kora ellenére már számos rangos verseny díját tudhatja magáénak. Alekszandra Dovgan | Minden program | Zeneakadémia. 2018-ban Gyenyisz Macujev és Valerij Gergijev társaságában lépett fel a Mariszkij Nemzetközi Zongorafesztivál nyitóeseményén, 2019-ben többek között a Berlini Filharmonikusok és az Amszterdami Concertgebouw vendége volt, 2021-ben Gustavo Dudamel meghívására Beethoven B-dúr zongoraversenyét adta elő a Mahler Kamarazenekar közreműködésével. Ám ahogyan Grigorij Sokolov megfogalmazta: Alekszandra mégsem "csodagyermek", hiszen játéka bár csodálatos, korántsem gyermeki, hanem egy érett művész személyiségének megnyilatkozása.
Mozart: 19. (C-dúr) vonósnégyes, K. 465 ("Disszonancia") Korossy Vonósnégyes: Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Osztrosits Éva (brácsa), Devich Gergely (cselló) SZÜNET Webern: Langsamer Satz Mendelssohn: 3. (D-dúr) vonósnégyes, op. 44/1 Zorá Quartet: Haruno Sato, Dechopol Kowintaweewat (hegedű), Julian Sawhill (brácsa), Zizai Ning (cselló) Az Európai Kamarazenei Akadémia (ECMA) közel két évtizede működik kiemelkedő sikerrel. Zeneakadémia solti terem teljes film. Célkitűzése, hogy termékeny talajként szolgáljon a jövő zenei világának kialakításában, azon belül is nagy hangsúlyt fektetve a kamarazenére. A művészi önállóság, a bátor kísérletezés és nyitottság ugyanúgy védjegye az ECMA tevékenységének, mint az európai kamarazene nemes hagyományainak ápolása és továbbadása. Nemzetközi programja, az ECMA PRO olyan műhelyként jött létre, amelyik lehetővé teszi a fiatal, kivételesen tehetséges együtteseknek, hogy ne csupán mesterkurzusokon tökéletesítsék tudásukat, hanem rangos fesztiválfellépéseken és showcase-jellegű hangversenyeken is bemutatkozzanak.
A "Zorá" nevet Kevork Mardirossian professzor választotta, jelentése "Napkelte". Rendező: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia honlapján és jegypénztárában a koncert előtt egy hónappal.
Liszt: Zarándokévek, Harmadik év – 4. A Villa d'Este szökőkútjai Janáček: Benőtt ösvényen Liszt: Nuages gris (Szürke felhők) Liszt: Zarándokévek, Harmadik év – 2. A Villa d'Este ciprusai, I. Zeneakadémia solti terem a magyar. sirató Liszt: 19. magyar rapszódia Bartók: Táncszvit, BB 86b Debussy: Masques Debussy: D'un cahier d'esquisses Debussy: L'isle joyeuse (A boldog sziget) Bartók: Szabadban, BB 89 Szokolay Ádám (zongora) Képek, szimbólumok, benyomások és asszociációs játékok jellemzik az előző századforduló zenéjének egyik nagy vonulatát. A 19. század hagyományos műfajait, hangzásvilágát és kifejezési formáit kerülni kívánó, hol álomszerűen szubjektív, hol nyers és motorikus, de mindenképp friss és modern alkotói megoldásokat kereső komponisták gyakran adtak műveiknek gondolatébresztő, tágas képzettársításokat életre hívó címeket. A történetfolyam vagy drámai eseménysorozat hatásával játszó zenei szerkezetek helyett szívesebben alkalmaztak viszonylag rövid, szűkszavúságukban gondolatébresztő formákat, és még sorozataikban, illetve többtételes alkotásaikban is inkább laza kapcsolatokat vagy tükörszerű struktúrákat hoztak létre a korábbi zeneszerzői gondolkodásmód nagyszabású drámai ívei helyett.