Természetesen nem elég a munkahelyen megjelenni, utána a rendelkezésre állási kötelezettség mint a munkaviszonyból eredő további kötelezettség teljesítéséhez ott is kell maradni a munkahelyen a munkaidő teljes tartama alatt, munkavégzés céljából. Tehát ghosting esetén a munkavállaló alapvetően ennek a két fontos kötelezettségének nem tesz eleget, és mint általában a jog világában minden, az ilyen mulasztás is súlyos következményekkel járhat. A ghostingot kétféleképp értelmezhetjük a munkáltató szemszögéből. Az egyik értelmezési lehetősége a munkavállaló eltűnésének, ha a ghostingot a munkaviszony jogellenes megszüntetéseként értelmezzük, ugyanis bizonyos idő elteltével a munkáltató joggal következtethet arra, hogy a munkavállaló már nem fog visszatérni a munkahelyére. Mielőtt azonban a munkáltató ezt a következtetést levonná, részletes vizsgálatot köteles lefolytatni az addig igazolatlan távollét egyedi körülményeinek feltérképezése érdekében. Ezen vizsgálat keretében a munkáltató köteles felkeresni a munkavállalót az ismert címén, és széleskörű együttműködés várt el a munkáltatótól annak érdekében, hogy a munkavállaló a távollétét igazolni tudja – tette hozzá a két szakértő.
A munkavállaló ezen kötelezettségéből ered az eltűnés jogellenes mivolta is, ugyanis a törvény szerint a munkavállaló köteles a munkakezdési időpontra a munkahelyén vagy a munkavégzésre kijelölt más helyen megjelenni. A bírói gyakorlat szerint ez a kötelezettség nem csak a puszta megjelenést foglalja magában, hanem azt is, hogy erről az utasításadásra feljogosított vezető tudomással bírjon. A titokban érkező és munkaidejét észrevétlenül töltő dolgozó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget – ismertették az act Bán & Karika szakértői, dr. Szauter Dóra Amina és dr. Solt István. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló azért nem jelenik meg a munkahelyén, mert valamilyen nyomós okból akadályoztatva van. Ilyen oknak minősülhet például a munkavállalót, vagy a joggyakorlat szerint élettársát ért baleset is. A munkahelyen is kell maradni Természetesen nem elég a munkahelyen megjelenni, utána a rendelkezésre állási kötelezettség mint a munkaviszonyból eredő további kötelezettség teljesítéséhez ott is kell maradni a munkahelyen a munkaidő teljes tartama alatt, munkavégzés céljából.
Irina Mikicsak, az egészségügyi miniszter-helyettes hétfői tájékoztatóján közölte, hogy jelenleg Ukrajnában 2, 5 millió csernobili áldozatot tartanak számon. Kiemelte, hogy január 1-jei adatok alapján 1, 6 millióan vannak folyamatos orvosi megfigyelés alatt, köztük 317 769 gyermek. Az ukrán vezetés az elmúlt években eközben főként arra koncentrált, miként tudja a csernobili övezetet turisztikai célokra felhasználni, hogy a területe ezáltal növelje az állami költségvetés bevételeit. "A csernobili övezet a tragédia és az emlékezés helyszíne, egyben olyan hely is, ahol látni lehet, hogyan képes az ember leküzdeni egy globális katasztrófát. Új értelmezést szeretnénk adni: hogy a területre ne csak tiltott zónaként gondoljanak, hanem a fejlődés és az újjáéledés övezeteként" - fejtette ki Bohdan Boruhovszkij, a természetvédelmi tárca helyettes vezetője egy hétfőn megjelent lapinterjúban. Csernobil: hogyan vált egy nukleáris katasztrófa helyszíne a vadállatok menedékévé?. Szavai szerint a csernobili zóna kivételes turisztikai helyszín, ahol a látogatók elgondolkodhatnak azon, milyen következményekkel jár az emberi tévedés, de egyúttal tanúi lehetnek annak "az emberi hősiességnek" is, amivel ezt a hibát kijavították.
Boruhovszkij elmondta, hogy mind a négy csernobili reaktort csak 2064-ig bontják le. Ukrajna úgy döntött, hogy a tiltott zónát a többi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek tárolására használja. Várhatóan idén nyitnak meg egy tárolót. Egészen a közelmúltig a kiégett fűtőelemeket Oroszországba szállították, így viszont a tisztségviselő szavai szerint Ukrajna évi 200 millió dollárt tud megtakarítani. Jelenleg a tiltott övezetben, amely lakhatásra még mindig alkalmatlan, mintegy százan élnek, javarészt idős emberek, akik a veszély ellenére mégis visszaköltöztek otthonaikba. Az állatok azonban a vártnál sokkal jobban viselték a sugárterhelést. Medvék, bölények, farkasok, hiúzok, vadlovak és több tucat madárfaj él az ember által elhagyott területen. 35 éve történt a csernobili katasztrófa - Könyves magazin. Ukrán tudósok japán és német kollégákkal közösen kutatják ezt a jelenséget. A napokban Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter közölte, lépéseket tettek annak érdekében, hogy a UNESCO felvegye a csernobili övezetet a világörökségi listájára.
A másik hipotézisben a siker abban rejlik, hogy az állatokat saját eszközeikre hagyták anélkül, hogy az emberek elpusztítanák volna élőhelyeiket, vagy magukat az állatokat. A kutatás folyamatban van, és minden kérdés csak egyre több kérdést vet fel. A csernobili katasztrófa még nyilvánvalóan nem tekinthető lezártnak, és még az is lehet, hogy a világ valamely más részein lesz következménye. Csernobil atomerőmű katasztrófa védelem. A csernobili kizárási zóna kulcsfontosságú terület, a sugárzást tanulmányozók itt az emberekre és a vadon élő állatokra gyakorolt hatását vizsgálják. Az egyre növekvő "tiszta" energia iránti igényünknek köszönhetően az atomerőművek jövője nem túl fényes, ami azt jelenti, hogy több tervre van szükségünk arra az esetre, hogy mi történhet, ha a dolgok rosszul mennek.
Ezenkívül néhány madárfaj magasabb szintű albinizmust mutat, és számos élettani, valamint genetikai változáson ment keresztül. A Párizsi Egyetem egyik tanulmányában az olvasható, hogy a kizárási zónában jelen lévő állatok nem közvetlenül a sugárzási toxicitás miatt halnak meg, hanem a rossz életminőség miatt kialakuló szürkehályog és a daganatok által. Vajon a nagytestű emlősök populációi egészséges egyénekből állnak? Netán betegek és rosszul fejlődtek, vagy a sugárzás más formában befolyásolta a jóllétüket? – nyilatkozta Anders Møller, egyetemi ökológus a Wirednek. Ez nem vizsgált, és a legnagyobb kérdőjelek arra a területre tehetők, amely a kizárási zóna fölött van. Csernobil atomerőmű katasztrófa videa. A tudósok véleménye megoszlik abban, hogy a csernobili sugárzás hatásai tartósak lesznek-e. Harminc év nem elég hosszú ahhoz, hogy a biológusok, és megfigyelők hosszú távú következtetéseket tudjanak levonni a katasztrófa utáni körülményekről. Az egyik elmélet szerint a térség biológiai sokféleségben elért sikere annak tudható be, hogy a vadon élő állatok jobban ellenállnak a sugárzásnak, mint korábban azt gondoltak.
Nem kivételek ez alól a kétéltűek sem, amik szintén előfordulnak még a legszennyezettebb régiókban is. A kameracsapdákkal lencsevégre kapott vadak Forrás: Proyecto TREE/Sergey Gaschack És hogy minek köszönhető ez a szokatlan virágzás? Úgy tűnik az élőlények elkezdtek alkalmazkodni a radioaktivitáshoz. Egy 2014-es kutatás azt állapította meg, hogy több befogott madárfaj vérében magas volt a glutation nevű antioxidáns mennyisége, amely az erősen reaktív molekulák hatástalanításával képes ellensúlyozni a sugárzás káros hatásait. Nem csak a madaraknál tapasztalták hasonló védekezési mechanizmusok megjelenését; a Tiltott Zóna békáinak bőre példának okáért sötétebb, mint a zónán kívül élő fajtársaiké. Ez is a radioaktív szennyezésre adott egyfajta válasz. Persze túlzás volna azt állítani, hogy a 33 évvel ezelőtti robbanás csak szépet és jót hozott az élővilágnak. Senki sem számított arra, mivé változtatja Csernobilt a katasztrófa. Egyéni szinten a legnagyobb vesztesek talán a rovarok, amik rövidebb ideig élnek, és jobban ki vannak téve a paraziták jelentette fenyegetéseknek a sugárfertőzött régiókban.
A több mint 30 évvel ezelőtt bekövetkezett csernobili atomerőmű-baleset radioaktív öröksége sem tudta térdre kényszeríteni az életet – erre jutott egy idén márciusban megrendezett konferencia, ahol az elmúlt években összegyűjtött adatokat értékelték a kutatók. 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű négyes reaktorának felrobbanásával minden idők legnagyobb nukleáris katasztrófája következett be: 400-szor nagyobb erejű sugárzás érte a Szovjetunió területét, mint Japánt a hirosimai bomba ledobásakor. Csernobil atomerőmű katasztrófa filmek. Összesen 350 ezer embert kellett kitelepíteni Pripjatyból, ahová azóta sem térhettek vissza az egykori lakók, a település valóságos szellemvárossá változott. Habár az áldozatok számáról a mai napig vannak viták, az tény, hogy a baleset rengeteg ember életét befolyásolta, a fizikai és pszichológiai károk felbecsülhetetlenek. A 4-es reaktor beomlott tetőszerkezete a baleset utáni napokban. Az első betonszarkofág megépítéséig akadálytalanul sugárzott a sérült reaktor Forrás: Szputnyik A szerencsétlenség idején az erős sugárzás az atomerőmű 30 kilométeres körzetében apokaliptikussá változtatta a tájképet.
Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. És beszélt azokkal is, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek - aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de már csak úgy élthetek, mint egy rezervátum lakói. Alekszijevics könyvében tehát megszólalnak a tanúk, ugyanakkor a Csernobili ima nemcsak az emlékezésről szól, hanem figyelmeztetés is a jövő számára, mert a szerző szerint Csernobil üzenete ma is aktuális és az lesz még 48 ezer évig. A könyvbe ITT bele is tudtok olvasni. Alekszijevics kötete alapján az HBO minisorozatot készített. A Csernobil a katasztrófa eddigi legjobb és talán legnépszerűbb játékfilmes feldolgozása lett. Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem Magvető, 2021, 540 oldal Krusovszky Dénes regényében is megidéződnek a csernobili események, illetve azok hatásai.