A másik csoport a megoszló terhelés. Ennek szintén két fajtáját ismerjük: az él mentén megoszló terhelés vagy a felületen megoszló terhelés. Él mentén megoszló terhelés, ha valaki korcsolyával áll a jégen, hiszen a testének súlya a korcsolya pengéjének az élén adódik át az érintkező felületre. A felületen megoszló terhelés, ha valaki egész testével ráfekszik a jégre, hiszen a testének súlya az egész testfelületen adódik át az érintkező felületre. A kéttámaszú tartók szabványos jelölésekor fel kell tüntetni minden olyan adatot és információt, ami a szerkesztési és számítási feladatok során fontosak (és elengedhetetlenek). Ekorrep - statika -26.óra - Kéttámaszú tartó igénybevételi ábrái 1. - YouTube. Meg kell rajzolni a tartó léptékhelyes rajzát. A tartót jelölhetjük rúdként, de egyetlen vastag vonallal is meg lehet rajzolni. Minden kényszernek megvan a szabványos jelölése (görgős alátámasztás, csukló, befogás, stb. ). Ezeket is fel kell tüntetni a tartó rajzán. Természetesen nem maradhatnak le a tartóra ható koncentrált erők, illetve a megoszló erőrendszerek (egyértelműen jelölve).
Az ilyen, más testek által létrehozott akadályokat kényszereknek nevezik. A kényszereken az erőrendszerrel terhelt test a kényszereken reakcióerőket és nyomatékokat ébreszt Newton harmadik törvénye szerint. Egyensúly. Erőrendszerrel terhelt test akkor van nyugalomban, ha a rá ható aktív erők valamint a kényszereken ébredő reakcióerők és az aktív nyomatékok valamint a reakciónyomatékok összege zéró: Statikai feladatok [ szerkesztés] Merev test reakcierőinek meghatározása [ szerkesztés] Egy oldalon befogott tartó (konzol) egyenletesen megoszló terhelés alatt A testre ható aktív erők és nyomatékok eredője a vektoralgebra szabályai szerint számítással vagy grafikus szerkesztéssel meghatározhatók. Kéttámaszú Tartó Megoszló Terhelés – Kéttámaszú Tartó Reakciószámítás 1 - Clipzui.Com. Egyes reakcióerők iránya vagy nagysága a kényszerek elemzéséből megállapítható. Így például az első ábra bal oldali görgős támasza csak függőleges irányú reakcióerőt képes felvenni, a jobb oldali csuklón viszont reakciónyomaték nem ébredhet, mivel a szerkezet a csukló körül szabadon elfordulhat. Ha a fennmaradó ismeretlen reakciók a statikai egyensúlyt egyenletekből meghatározhatók, a rendszert statikailag határozott nak nevezik.
A rúdra merőleges vektorokat még két egymásra merőleges komponensre szokás bontani. Az igénybevételek a tartóban ébredő feszültségek számításához szükséges, melyek a szilárdsági és alakváltozási számítások kiinduló adatai. Források [ szerkesztés] Természettudományi lexikon VI. (Sz–Z). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1968. 223–224. o. Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. Kéttámaszú Tartó Megoszló Terhelés: Kéttámaszú Tartó Reakciószámítás 1 - Clipzui.Com. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. 686-736. oldal Dr. Galambos Frigyes: Mechanika I. Statika. BSc-s hallgatók számára Nádori Frigyes, Szibrik Sándor: Statika Dr. Legeza László, Dr. Goda Tibor: Mechanika I. (Statika) [ halott link] Hajósné Temesi Eszter: Mechanika I. Statika [ halott link]
A valóságos szerkezetnél ez például a szélterhelés lehet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy függőhídon átmenni bizonytalan tevékenység, csak azt, hogy az egyszerűsített modell így viselkedik. Kéttámaszú rúd igénybevételei Rudak igénybevételei [ szerkesztés] Ha a csomóponti reakciók is ismertek az aktív erőkön kívül, meghatározhatók az igénybevételek. Igénybevételeknek a tartó belső erőit és nyomatékait nevezik. A rúdnak egy keresztmetszetében képzeletbeli elvágásakor kiszámíthatók (vagy grafikusan megszerkeszthetők az egyensúly fenntartásához szükséges belső erők és nyomatékok a bal oldali (vagy a jobb oldali) aktív erők és a támaszon ébredő ismert reakcióerő segítségével. Ez a feladat mindig statikailag határozott. A belső erők keresztmetszetről-keresztmetszetre változnak és a következő összetevőkre szokás bontani: Rúdirányú erő vagy a keresztmetszetre merőleges, normális erő (N); Rúdra merőleges erő vagy nyíróerő (Q); Rúdirányú nyomaték vagy csavarónyomaték (T); Rúdra merőleges nyomaték vagy hajlítónyomaték (M).
Tulajdonképpen minden erő megoszló, vagyis nem egyetlen pontban hat, hanem egy felületen megoszlik, azonban ha ez a felület kicsi, a számítási modell egyszerűsítése céljából koncentráltnak tekintjük. A KÉNYSZEREK FOKSZÁMA A kényszereket az általuk felvehető KAPCSOLATI ERŐK SZÁMA, ill. az általuk (meg)akadályozott ELMOZDULÁS-ÖSSZETEVŐK SZÁMA alapján minősítjük. Pl. a síkbeli szerkezeteknél görgős támasz: 1. fokú kényszer támasztó rúd: 1. fokú kényszer csuklós támasz: 2. fokú kényszer befogás: 3. fokú kényszer A MEGTÁMASZTÁSOK STATIKAI MINŐSÍTÉSE Egy tartó megtámasztásait, megtámasztottságát minősíthetjük a támaszerők-támasznyomaték(ok) MEGHATÁROZHATÓSÁGA alapján. Ha a támaszigénybevételek EGYÉRTELMŰ meghatározására (figyelembe véve a tényleges terhelést) a felírható STATIKAI egyenletek elégségesek, a szerkezet megtámasztását STATIKAILAG HATÁROZOTTnak minősítjük. Ha a statikai egyenletek alapján (figyelembe véve a tényleges terhelést) SOKFÉLE támaszigénybevétel-rendszer mellett is nyugalomban tartható a tartó, akkor a megtámasztás minősítése STATIKAILAG HATÁROZATLAN.
A halálközeli élmények tudományos magyarázata Forrás: MedicalOnline A tudomány fejlődése a 20. és 21. században a halál megértésének jelentős fejlődéséhez vezetett – derült ki az IFL Science cikkéből, melyet a idéz. Elkészült az első, lektorált tanulmány a halálközeli élmények tudományos értelmezéséről. Halál előtti hallucináció : Page 1. Az Annals of the New York Academy of Sciences szakfolyóiratban megjelent írás célja, hogy "betekintést nyújtson a folyamat lehetséges mechanizmusaiba, etikai vonatkozásaiba és vizsgálati módszertani szempontjaiba", valamint "azonosítsa a problémákat és ellentmondásokat" a kutatási területen. A modern orvostudomány alapjaiban változtatta meg a halálról való gondolkodásunkat: a technológia ilyen szintű fejlődése előtt halottnak nyilvánították, akinek nem volt pulzusa, vagy nem lélegzett, ma azonban sokkal összetettebb a folyamat. A tudomány fejlődése a 20. században a halál megértésének jelentős fejlődéséhez vezetett. Ugyanakkor azok az emberek, akik meghaltak, mégis túlélték, megmagyarázhatatlan, világos, eddig hallucinációknak nevezett epizódokra emlékeztek, amelyek fokozott tudatossággal jártak.
Egy brit pszichológus, Susan Blackmore "haldokló agyról" beszélt, mondván, ezekért a különös élményekért az oxigénhiány a felelős. Puszta hallucináció az alagút, ahogy a korábban elhunyt hozzátartozók látványa is. Ráadásul a vadászgépek pilótái is ugyanezt a "fény alagútja" élményt élik át, miközben a nagy sebesség és a gravitációs erő többszöröse következtében kialakul a hipertenzív ájulás, amely sok esetben alagútszerű perifériás, vagy akár centrális csőlátást okoz. Ez az állapot akár nyolc másodpercig is eltarthat. Egy amerikai tanulmány szerint a szem nem megfelelő vér- és oxigénellátása is okozhatja ezt az élményt.
Csak sokaknak ez kevés, elismerve ugyanakkor a már idézett Reynolds beszámolóját mint kivételt. Maria és a szociális munkás esete A külső forrás hiányának emlegetésekor szokták felhozni bizonyítékként egy Maria nevű hölgy esetét is, amit Kimberly Clark szociális munkás dokumentált az Egyesült Államokban. Maria szívrohamot élt át, ám miközben az orovosok újraélesztették, elmondása szerint testen kívüli élményben volt része. Látta felülről a testét, amit az orvosok igyekeztek visszahozni a klinikai halálból, majd elhagyva a kórtermet az épület körül lebegett. Ébredése után viszont jól emlékezett arra, hogy az egyik ablakpárkányon meglátott egy tornacipőt. Könyörgött az őt meglátogató Clarknak, hogy nézzen ennek utána, mert ő is tudni akarja, hogy valóban látta-e. A beteg leírása alapján a kórházi területen végül megtalálták az ominózus cipőt, amelyet Mara előtte semmiképpen nem láthatott. Az eset azért is volt érdekes az orvosok számára, mert ezek szerint a beteg akkor is képes volt "átélni" ilyen élményeket, amikor a gépek szerint nem volt mérhető agyi aktivitása.