Végre-valahára Európán belül ismét korlátozások nélkül lehet utazni az uniós polgároknak és a hazatérést követően sincs már kötelező házi karantén előíva. Összegyűjtöttük a legkedveltebb országokra vonatkozó egészségügyi szabályokat. Nyári utazási ajánlónkban összegyűjtöttük az utazást tervezőknek a legnépszerűbb tengerparti nyaralóhelyekre vonatkozó friss utazási szabályokat és a nyári szezont elindító akciós utazások legfrissebb listáját: HORVÁTORSZÁG Június 15. -től újra láthatjuk a horvát tengerparti üdülőhelyeket, de célszerű előzetesen regisztráltatni magunkat a weboldalon, hogy elkerüljük a hosszadalmas sorban állást. Az utazási okmányokon kívül kérhetik a határon a szálláshely visszaigazolását vagy a részvételi jegyünket (vouchert). Június közepétől megnyitottak a szálláshelyek mellett az éttermek is, valamint a nemzeti parkokat és a strandokat is újra szabadon lehet látogatni. SZLOVÉNIA Szlovénia volt a legelső ország ami újra nyitotta határait előttünk. Kerékpárral a Vasfüggöny két oldalán - Balázs utazik. Nincs regisztrációs előírás és más korlátozást sem vezettek be.
A feltüntetett díj a megjelölt programra vonatkozik és az utazás meghirdetett programjában szereplő minden kötelezően fizetendő díjat tartalmaz. Kerékpárral a szlovak tengerpartra . A díjon felül -igény szerint- fizethető: fakultatív programok, helyszíni belépők valamint az útlemondási biztosítási díj és utasbiztosítás (BBP) díja. A fenti árak tartalmazzák: Non-stop autóbuszos utazás, utaskísérővel, tolnai, szekszárdi és további közel 13 felszállási lehetőség. A fenti árak nem tartalmazzák: BBP biztosítás: 605 Ft/fő/nap Fix, előre megválasztott ülőhely: +1, 000 Ft/fő
Zichó Viktor az Indiai-óceán partvidékéről indulva kerékpárral fogja megközelíteni Afrika legmagasabb hegycsúcsát, az 5895 méter magas Kilimandzsárót. A magyar sportoló tervei szerint 4900 méterig tud majd kétkeréken haladni, az utolsó 1000 méteren tolnia kell majd, illetve a csúcsig tartó utolsó szakasz során már csak a hátán fogja tudni cipelni a kerékpárt. A csúcs meghódítása után válik igazán veszélyessé az expedíció, mert le kell majd gurulnia a csúcsról a magashegyi terepen. Zichó az Indiai-óceán partjától Kenyán és Tanzánián keresztül jut majd el a Kilimandzsáróhoz. Kerékpárral a szlovak tengerpartra tv. Az úgynevezett Kalifa Kilimandzsáró Bikepacking út során a csúcsig 350 kilométert és csaknem 7500 méternyi szintemelkedést kell leküzdenie majd a magyar kerékpárosnak. Az expedíció eredetileg már október másodikán elkezdődött volna, de az extrém sportolónak gondjai akadtak kenyai vízumával. A tervek szerint október 12-én éri majd el a Kilimandzsáró csúcsát. (Kiemelt kép: Zichó Viktor Facebook-oldala)
Fejlesztik továbbá a Győrt Pannonhalmával összekötő utat, ahol 17, 7 kilométeren kerékpárutat is építenek, de a tervek szerint számos ponton újabb kerékpárutak vagy kerékpározásra is alkalmas utak építése következik ebben az évben is. Jelenleg 668 kilométeren zajlanak jelentősebb előkészületek, amelyből 111 kilométeren már idén megkezdődnek a kivitelezési munkák. Az EuroVelo a legjelentősebb A Budapest–Balaton kerékpárút majd akkor tekinthető befejezettnek, ha az összesen 1710 kilométer hosszú európai kerékpárút-hálózat, az EuroVelo – röviden E14-es – egészén megvalósul a fejlesztés, amely útvonal a turisztikai szempontból legjelentősebb közép-európai vizeket összekötő pálya – jelezte lapunknak Németh Zsolt, a Kerékpáros Magyarország Szövetség alelnöke. Kerékpárral a szlovak tengerpartra free. A Boden-tótól indulva tíz európai folyót, hat tavat és tíz (vagy tizenkettő) fürdőhelyet érintő, első lépésben Salzburg és Debrecen között kiépülő, határokon átívelő bicikliút Hévíz, Keszthely, Balatonfüred, Eger és Debrecen érintésével épül meg.
Ezzel a mutatóval Berlin sereghajtó a német nagyvárosok között München (548), Frankfurt (514), Hamburg (475) mögött, és kedvezőbb helyzetben van Párizsnál (483) és Bécsnél (390) is. A "drótszamarak" tekintetében pedig lekörözi összes vetélytársát: Berlinben ezer lakosra 721 kerékpár jut. Hogy a berliniek nemcsak vásárolják, de használják is a kerékpárokat, azt a szenátus (fővárosi önkormányzat) statisztikája igazolja. Sokan utaznak az Adria InterCity-vel – Oldalas magazin. Az összes utazáson belül 2008-ban az autók részesedése 32 százaléka volt (1998-ban még 38százaléka). A gyalogolás részesedése 29 (25), a közösségi közlekedési eszközökkel megtett utak aránya 26 (27), a kerékpárral teljesített utaké pedig 13 (10) százalékot tett ki, vagyis egyértelmű az autózás visszaszorulása a gyalog, illetve kerékpárral megtett távolságokhoz képest. Különösen Berlin belső kerületeiben tört előre a gyaloglás és a kerékpározás. Friedrichshain-Kreuzberg kerületben például az utak 32 százalékát gyalog tették meg az emberek 2008-ban, a kerékpár on "letekert" utak részesedése több mint 21 százalék volt.
A Határkőpark az erdő közepén Szalafő előtt található. Ez a két ország közötti információs pihenőpont. A fedett faépület mellett lehet szalonnát sütni. A régi vasfüggöny egy darabját felépítették, történelmi fényképek és leírások vannak magyarul és szlovénul. Itt az erdő közepén tudatosult bennem a Vasfüggöny lebontásának fontossága. A nyugati határszélre való látogatáshoz engedélyt kellett kérni, még munka-vagy rokonlátogatás esetén is. A rendszerváltás előtti Magyarországon a nyugati határ felé közlekedőket rendszeresen igazoltatták a személyautókban és a vonatokon is. A magyar-osztrák határra épített S100-as rendszer megépítése 1969-71 között kb. 20 millió forintba, mai áron kb. 1 milliárd forintba került. PeNi kalandjai - Szlovénia - Piran és a szlovén tengerpart. Az S100-as határrendszerhez 85 000 db. betonoszlopot vásároltak Franciaországból (ami a Vasfüggöny túloldalán volt…) Az aknazár felszedését megnehezítette, hogy az aknákat föld alatti vízmozgások és földmozgások elmozdították. A munka során több baleset is történt. Magyarországon a határőrséget 1946-ban alapították és 2007-ben szűnt meg a Schengeni csatlakozás után.
pedig a 200 000 Ft/hó minimálbérrel számol. Természetesen még a jövő évi minimálbérről nincs tudomásunk, de már az előzőek alapján látható, hogy a bevételi értékhatár jelentős emelkedése várható. Az Szja tv. § (8) bekezdése alapján megilleti az átalányadózás választásának joga a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót is, azonban esetében az értékhatárok pontos meghatározásakor – hasonlóan a jelenlegi szabályozáshoz – számításba kell venni, hogy a bevételi értékhatárok időarányosan vehetők figyelembe. A jogalkotó nem titkolt célja, hogy a bevételi értékhatár növelésével egy, a kisadózó vállalkozások tételes adójával (továbbiakban: KATA) szemben versenyképes alternatívát kínáljon, ez által is visszavezetve a "normál" adózás – vagy inkább társadalombiztosítás – rendszerébe az egyéni vállalkozókat. Éppen ezért a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: KATA tv. ) 25. § (5) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó a KATA szerinti adóalanyisága megszűnése bejelentésével(! )
2012. 07. 16. (Kategória: ADÓTANÁCSADÁS, ADÓOPTIMALIZÁLÁS) Ki választhatja az átalányadózást? A költséghányadok mértéke. Szja? és járulékfizetési kötelezettségek. Az Szja törvény átalányadózásról szóló szabályainak (50-56. §) alkalmazását választó egyéni vállalkozó valójában egyszerűsített adminisztrációval és adózási móddal állapíthatja meg adókötelezettségét. Épp ezért már a vállalkozás megkezdésekor, vagy akár később, az üzleti eredmény számainak ismeretében mindenképpen érdemes fontolóra venni az átalányadózás lehetőségét. Az átalányadózás lényege: Átalányadózás során a jövedelmet a vállalkozói bevételből kiindulva, százalékosan meghatározott költséghányad levonásával lehet megállapítani, szemben az un. vállalkozói jövedelem szerinti adózási móddal, amikor is a jövedelmet a vállalkozói bevétel és az elismert, igazolt költségek levonása útján kell kiszámítani. Ki és mikor választhatja az átalányadózást?
§ (8) bekezdése szerint a bevételi értékhatárt nemcsak a KATA hatálya alól év közben kilépő, hanem az év közben bejelentkező vállalkozó, illetve a tevékenység évközi megszüntetése, valamint a tevékenység szüneteltetése esetén is szükséges arányosítani. Természetesen ez esetben – a (9) bekezdésre tekintettel – az egyéni vállalkozó bevételének az adóévben az Szja tv. rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül. Segít-e az új átalányadó a katásoknak? Jelentős változásokon mennek át 2022-től az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó szabályok. Új szabály kerül bevezetésre a fix összegű bevételi értékhatár helyett és egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere is. Segítenek-e az új lehetőségek a 40 százalékos különadót elkerülni kívánó katásoknak? A kedvezményes átalányadózás szabályai mindaddig alkalmazhatók, ameddig a választásra jogosító bevételi értékhatárt az egyéni vállalkozó nem lépi túl, valamint az egyéb választhatósági feltételeknek együttesen megfelel.
Módosul a bevételi értékhatár Az Szja tv. 50. § nevesíti, hogy mely egyéni vállalkozók jogosultak élni az átalányadózás lehetősségével, azaz milyen feltételek fennállása esetén választhatják ezt az adózási formát. 2021. december 31. napjáig fix összegben került meghatározásra a bevételi értékhatár, mely át nem lépésével jogosult választani/alkalmazni a vállalkozó az átalányadózást. Azonban a módosítás következményeként 2022-től nem tételes forint összeg, hanem az éves minimálbér adott szorzata fogja meghatározni az adott évi limitet. Ennek értelmében megszűnik a 15 millió forintos értékhatár és helyette – kezdő vállalkozás esetében adott évi, míg meglévő vállalkozás esetén a tevékenység megkezdését közvetlenül megelőző adóévben elért bevételre vonatkozóan – bevezetésre kerül az éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevételi összeghatár. A kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra vonatkozó 100 millió forintos értékhatár is megszűnik és helyette 2022-től a vállalkozói bevétel határa az éves minimálbér ötvenszerese.
Számoljunk a 200 ezres minimálbérrel… Azonban fontos megjegyezni, hogy a 2022. évre vonatkozó minimálbér összege még nem ismeretes, így annak egy esetleges releváns emelkedése magával hozhatja az átalányadó értékhatárának jelentősebb emelkedését is. Az őszi parlamenti ciklus kezdetével egyre gyakrabban hallható a minimálbér 200 000 forintra való emelésének szándéka, így, ha ezt a számot vesszük alapul, úgy a fent vázolt értékhatár még inkább kecsegtető lehet az egyéni vállalkozók számára. Amennyiben a 200 000 Ft/hó minimálbért vesszük alapul, akkor 24 000 000 Ft (200 000 Ft/hó x 12 hónap x 10) bevételi limitig lehet majd alkalmazni az átalányadót, míg kereskedelmi tevékenység esetében az értékhatár 120 000 000 forint lenne (200 000 Ft/hó x 12 hónap x 50). Bevételi értékhatár alakulása (adatok: Ft-ban) Egyéni vállalkozó Taxatív tevékenységek Kereskedelmi tevékenységek 2021 15 000 000 100 000 000 2022/I. 20 088 000 100 440 000 2022/II. 24 000 000 120 000. 000 A táblázatban 2022/I. -es évnél feltüntetett számítás a 2021. évi minimálbér adatokkal kalkulál, a 2022/II.
A NAV Infóvonalán, a 1819-es telefonszámon 2021. május 10. és 20. között hétköznapokon 8 óra 30 perctől 20 óráig kérhető a személyijövedelemadó-bevallással, bevallási tervezettel kapcsolatos általános tájékoztatás. adóbevallás SZJA