Az emberiség legtragikusabb következményekkel járó téveszméinek igen jelentős része abból a fájdalmasan hamis régi ideából született, mely szerint bolygónk, illetve a Naprendszer és az egész univerzum is az emberi faj megjelenése érdekében keletkezett évmilliárdokkal ezelőtt. Az ember mint cél és betetőzés: ez a sírnivalóan nevetséges, de azért a mai napig milliók által osztott nézet az alapja például annak is, hogy a Föld többi élőlényével összehasonlítva a homo sapiensek önmagukat egy teljesen önkényesen felállított hierarchia csúcsára helyezik - nagyjából azért, mert például a delfinek nem építenek metróállomásokat, és az olajfestészet terén is kétségkívül jelentős elmaradásban vannak. A másik lenézése, semmibevétele, majd lemészárlása ezen a talajon aztán nem csupán a legkisebb energiabefektetéssel járó mozgás, hanem voltaképp a leglogikusabb is. Kozmosz: Történetek a világegyetemről - Egyre mélyebben | Új Világtudat | Az Élet Más Szemmel. A Fox és a National Geographic új ismeretterjesztő sorozatának hatalmas vonzerőt kölcsönöz, hogy nagyon erőteljesen szembesíti nézőjét ezekkel az emberi létet az összes történelmi korszakban alapvetően meghatározó tévedésekkel, de ezt sokkal okosabban és jóval kevésbé deklamáló módon teszi, mint ahogy mi tettük a fenti bekezdésben.
Kozmosz: Történetek a világegyetemről I. 01 - video Dailymotion Watch fullscreen Font
Kozmosz újratöltve A világegyetem titkait fürkésző legismertebb sorozat XXI. századi köntösben. A televíziós ismeretterjesztő műsorok népszerűségének egyik záloga a képernyőképes, karizmatikus, a saját területén elismert személyiség, aki hétről-hétre (akár évekig) képes a nézők kíváncsiságát kielégíteni, érdeklődését fenntartani. Az igények eltérőek, a műsorok különbözőek és bár a szórakoztatás és a tudomány nem zárja ki egymást, a ma adásba kerülők legtöbbjénél inkább a bulvár jelleg – a sokszereplős mezőnyben sajnos ez valamilyen szinten érhető – kerül előtérbe. Egy jól felépített struktúrában az autóépítők, UFO-vadászok, volt elitkatonák és a történészek, természettudósok jól megférnek egymás mellett. Míg gyerekkorom meghatározó szereplői Durrell, Attenborough és Sagan voltak (valamint Öveges professzor), addig ma Foose, Grylls és Hawking a menők. Az ukrán származású csillagász és asztrobiológus Carl Sagan egész életét a tudománynak szentelte, valamint annak, hogy az elért tudományos eredményeket – emészthető formában – a nagyközönséggel megossza.
2021. december 3-án, pénteken este 8 órakor a Díszteremben B. Szabó János történész Magyar őstörténeti kutatások régi-új utakon címmel. Az előadó egy történész kutatócsoport tagja, amely önálló utakat keres a magyar őstörténet kutatásában. Ajánló és beszámoló alább olvasható. Nem riadnak vissza az uralkodó tudományos álláspont, az évtizedeken át megingathatatlannak bizonyult paradigmák megkérdőjelezésétől. A magyarok korai történetét visszahelyezik a lehető legszélesebb értelemben felfogott sztyeppetörténetbe. B szabó janoskians. Nem oldottak meg minden érintett problémát, és a jövő dönti majd el, mennyire bizonyulnak ötleteik időtállónak. A megközelítésmódjuk, a bizonyítékok gondos mérlegelése, a korábban elhanyagolt összefüggések figyelembe vétele és számos új ötlet felvetése teszi ezt az új nézőpontot izgalmassá. Az a szemléletmód, amely szerint a magyarság korai története nem magyar belügy, hanem Eurázsia történetének szerves része, és nemzetközileg releváns tudományos kérdés. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!
Minek tekintik Szent Istvánt: a múlt könyörtelen eltörlőjének, akivel szemben ott álltak az igaz, koppányi magyarok? Vagy ellenkezőleg: a folytonosság képviselőjének? B. Szabó János: Erős kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy Koppány lett volna az "igaz magyarság" képviselője azzal a dunántúli hátországgal, ami neki rendelkezésére állt. Mert nagyon úgy néz ki, hogy az ő területeit előtte a Karoling Birodalomtól hódította el a magyar törzsszövetség, és azon a területen népkeverék lakott akkoriban. A honfoglaló magyarság nem nagyon költözött be ebbe a térségbe. Egyáltalán nem biztos, hogy Koppány a szabad magyarok vezéreként harcolt. Mohács (Nemzet és emlékezet, 2006). Fotóillusztráció: Domaniczky Tivadar Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
Az őshaza-elmélet "vándorprófétáit" a rendszerváltás termelte ki Nagyon zilált identitásképpel zuhantunk bele rendszerváltásba – mondja B. Szabó János történész. A tatárjárás célja a mongol világuralom elérése volt – B. Szabó János történész a Vasárnapnak Az elmúlt évtizedek autópálya-ásatásai számos részlettel gazdagították eddigi tudásunkat a tragikus eseménysorozatról.
Magyar Tudományos Művek Tára
Keleti kontextusban az még kevés, ha valaki nagy hódító, nagy ember. Nem rájuk szoktak emlékezni, hanem vagy a dinasztia története szempontjából fontos figurákra, vagy pedig olyanokra, akik az állam életében idéztek elő fordulópontot. Például véghezvittek egy vallásváltást. Attilánál – ezekből a szempontokból – nem igazán van olyan pont, amire emlékezni kellene. Probléma továbbá, hogy az emlékezést mindig a politikai folytonosság generálja. Arra emlékszünk, ugye, aki korábban a saját rendszerünkön belül élt. De Attila után a hunok birodalma szétesett, és Árpádék csak több mint 400 évvel később bukkantak fel. Mindez az érvelés amellett szól, hogy Attila alakja utólag lehetett beleírva a magyar krónikákba. […] Mi az erről szóló tanulmányunkban kicsit tovább is léptünk. B. Szabó János - Ujkor.hu. Van ugyanis a magyar krónikáshagyományban egy motívum: sokszor és sok formában megismétlik, hogy Attila Árpádék előtt körülbelül 100 évvel élt. Úgy tűnik, akkoriban ez stabil tudás volt a fejükben. Pedig, ugye, ez a különbség a valóságban 400 év.
Ennek a tézisnek némileg ellentmond, hogy már 1242-ben hadat viselt az osztrák herceg ellen. Majd egy évvel később a lengyel trónörököst segítették katonái riválisával szemben (sikerrel), de közben Velence szemet vetett a tengerparti városokra, s ezek birtoklásáért is meg kellett küzdeniük a magyar csapatoknak. Az eredmény egyfajta döntetlen lett. IV. Béla ezt követően pedig ismét aktív külpolitikát folytatott, vagyis ha úgy hozta a szükség, hadat vezetett külföldre. Márpedig ez nehezen elképzelhető honalapítás közben, főként, ha elfogadjuk a mindenre kiterjedő katonai vereséget, a gazdasági pusztulást és természetesen az ezzel együtt járó népességcsökkenést. B szabó jános történész. Természetesen nem vitatom, hogy a tatárok nem okoztak komoly károkat (főként Erdélyben és az Alföldön, ahol átnyaraltak), csak ennek mértékét kell pontosítaniuk a kutatóknak. De nem folytatom a sort. Pedig beszélhetnénk még a tatárjárás utáni várépítési program területi elhelyezkedésének látszólagos furcsaságairól, vagy a korábban létezett keresztény Kunországról – ami Kumánia néven szerepel a térképeken, s magyar térítők tevékenységére utal.
Ahogy követi az időrendi eseményeket, ahogy egyre közelebb jutnak a Kárpátokhoz Batu seregei, annál jobban tudatosult bennem, gyakorlatilag eldőlt a hadjárat. A számbeli fölény miatt a Muhinál felvonult magyaroknak esélyük sem volt a győzelemre. Sőt, az itt leírtak alapján igen jó taktika volt szekerektől védett táborba húzódva várni a "tatárokat". A csata tényleges lefolyásáról ismét csak homályos elképzelésünk van, a korabeli beszámolók egy része egyértelműen megalapozatlan állításokat tartalmaz. Továbbra is rejtélyes a mongolok távozása 1242-ben, eddig ugye az új nagykán megválasztását említették indokként a történészek, de mivel Batu – akinek származása miatt esélye sem volt erre a címre – nem ment el a világ túlsó felében megtartott gyűlésre, ezen állítás helyessége erősen kétséges. Ezért aztán még mindig nem tudjuk, minek köszönhető hazánk megmenekülése. B. Szabó János. Hasonlóan bizonytalan a pusztulás mértékének nagysága. Az iskolában még azt tanultuk, IV. Béla volt a második honalapító, aki a népesség felének elvesztése után újra benépesítette a Kárpát-medencét.