A Hivatásos Labdarúgók Szervezete (rövidítése: HLSZ) egy magyar érdekképviseleti szervezet, amely 1990-ben alakult meg a hivatásos labdarúgók érdekeinek előmozdítása érdekében. A FIFPro nevű nemzetközi érdekképviseleti szervezet tagja. Főtitkára Horváth Gábor. Tagjainak száma meghaladja az ezret. Székhelye [ szerkesztés] 1132 Budapest, Nyugati tér 5., 3. Hivatásos Labdarúgók Szervezete – Wikipédia. emelet 2. Vezetői [ szerkesztés] Főtitkára Horváth Gábor A 7 tagú elnökségben jelenleg is aktív, valamint már visszavonult élvonalbeli labdarúgók foglalnak helyet.
2013. 11. 14. Labdarúgás | Sport Debrecen – Az MLSZ képviseletében... REQUEST TO REMOVE NB2: NB2, azaz Nemzeti Bajnokság, másodosztály. Azon csapatok, versenyzők csoportja, akik közvetlenül az élvonal mögött, kiugrásra készen várják, hogy... REQUEST TO REMOVE Soul referenciák | A magok ereje Sportolóknak Akiknek a szervezete rendszeresen erős fizikai igénybevételnek van kitéve Akik természetes módon szeretnék erősíteni az immunrendszerüket REQUEST TO REMOVE Magyar Magyar foci: Első osztály, másod osztály, minden osztály! Ez az oldal a magyar focival, klubokkal és futballistákkal foglalkozik. Jó böngészést és...
Hlsz adatbázis Játékosok száma: 1 1 3 4 8 Mérkőzések száma: 1 8 3 8 1 Honlapunk adatbázisa 2005. 07. 01-től az összes NB I -es, NB II -es és válogatott, 2013. 01-től az összes NB III -as, 2015. 01 -től az összes női NB I -es mérkőzés, illetve azokon szereplő labdarúgók adatait tartalmazza!
A gazdálkodó polgármester információi szerint az Aggteleki Nemzeti Park szakemberei kameracsapdát helyeztek el a helyszínen a farkasok jelenlétének bizonyítására. Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense az MTI-nek elmondta: a hasonló jellegű támadásokat tapasztalataik szerint az okozza, hogy a gazdálkodók nem védik megfelelően állataikat a ragadozóktól. Az egy szál vezetékből álló villanypásztorok vagy a hiányos karámok a haszonállatokat visszatartják ugyan az elkóborlástól, ám a farkasok ellen hatástalanok – mondta. Hozzátette: a szigorúan védett zempléni farkasok újbóli megjelenése és elszaporodása újfajta kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Beköltöztek a farkasok a Zemplénbe - Blikk. A füzéri esetről úgy vélte: a növendék borjú valószínűleg leszakadhatott a csordától, úgy kaphatták el a farkasok. A szarvasmarhák ugyanis óvják borjaikat, így a farkasoknak esélyük sem lett volna egy tehéncsorda közepén leteperniük a fiatal állatot.
Részletek 2019. július 02. Találatok: 299 A ragadozók eddig kerülték az emberek által gyakran látogatott helyeket, a támadás most viszont egy frissen kaszált legelőn történt. Rákaptak a borjúhúsra a zempléni farkasfalkák. Farkasok végezhettek egy másfél mázsás szarvasmarha borjúval a hétvégén a Zempléni-hegységben lévő Füzéren. Horváth Jenő gazdálkodó – a település polgármestere – az MTI-nek elmondta, hogy állatait villanypásztorral és karámmal körbekerített réten tartja, a területet kutyák is őrzik. Az, hogy farkasok voltak a támadók, a borjú sérüléseiből látszik, és ezt az állatorvos is megerősítette – tette hozzá. Horváth Jenő megjegyezte: a farkasok eddig leginkább a környékbeli vadállományból ejtettek zsákmányt, haszonállatot ért támadásról szerinte eddig hivatalos feljegyzés nem készült Zemplénben. Hozzátette: egy másfél mázsás állat leteperéséhez legalább négy farkas együttműködésére volt szükség. Horváth Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy a ragadozók eddig kerülték az emberek által gyakran látogatott helyeket, a támadás helyszíne azonban egy frissen kaszált, bálákkal teli, körbekerített, karbantartott legelő a település belterületétől alig nyolcvan méterre, az erdő szélén.
Farkasok terítettek le egy növendék borjút Füzér mellett egy ápolt, körbekerített legelőn. Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense a portálnak elmondta, a farkasok őshonosak a Zempléni-hegységben. Nagyjából 20 éve telepedtek meg ismét a térségben, és kiemelten védettek. Jelenleg két falkáról, mintegy 15 farkasról tudnak. A szakember szerint a hasonló jellegű támadásokat az okozza, hogy a gazdálkodók nem védik megfelelően állataikat a ragadozóktól. A Zemplénben kárt okozó farkasok ügyében hozott ítéletet a Miskolci Törvényszék | Miskolci Törvényszék. Az egy szál vezetékből álló villanypásztorok vagy a hiányos karámok a haszonállatokat visszatartják ugyan az elkóborlástól, ám a farkasok ellen hatástalanok. A villanypásztort legalább 170 centiméteres magasságig kell felhúzni, 10-20 centiméteres közökkel, lent pedig szögesdróttal megerősíteni, hogy a farkas ne tudjon átbújni alatta. Bevált védelmet jelent a megfelelő pásztorkutya is, például a kuvasz. Nyitókép: Ádám János
A gazdálkodó - aki a település polgármestere - elmondta, hogy állatait villanypásztorral és karámmal körbekerített réten tartja, a területet kutyák is őrzik. Az, hogy farkasok voltak a támadók, a borjú sérüléseiből látszik, és ezt az állatorvos is megerősítette. A farkasok eddig leginkább a környékbeli vadállományból ejtettek zsákmányt, haszonállatot ért támadásról szerinte eddig hivatalos feljegyzés nem készült Zemplénben - mondta. Egy másfél mázsás állat leteperéséhez legalább négy farkas együttműködésére volt szükség. A ragadozók eddig kerülték az emberek által gyakran látogatott helyeket, a támadás helyszíne azonban egy frissen kaszált, bálákkal teli, körbekerített, karbantartott legelő a település belterületétől alig nyolcvan méterre, az erdő szélén. A gazdálkodó polgármester információi szerint az Aggteleki Nemzeti Park szakemberei kameracsapdát helyeztek el a helyszínen a farkasok jelenlétének bizonyítására. A hasonló jellegű támadásokat tapasztalataik szerint az okozza, hogy a gazdálkodók nem védik megfelelően állataikat a ragadozóktól.
A gazdálkodó polgármester információi szerint az Aggteleki Nemzeti Park szakemberei kameracsapdát helyeztek el a helyszínen a farkasok jelenlétének bizonyítására. Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense az MTI-nek elmondta: a hasonló jellegű támadásokat tapasztalataik szerint az okozza, hogy a gazdálkodók nem védik megfelelően állataikat a ragadozóktól. Az egy szál vezetékből álló villanypásztorok vagy a hiányos karámok a haszonállatokat visszatartják ugyan az elkóborlástól, ám a farkasok ellen hatástalanok – mondta. Úgy véli, a szigorúan védett zempléni farkasok újbóli megjelenése és elszaporodása újfajta kihívások elé állítja a gazdálkodókat. A füzéri esetről úgy vélte: a növendék borjú valószínűleg leszakadhatott a csordától, úgy kaphatták el a farkasok. A szarvasmarhák ugyanis óvják borjaikat, így a farkasoknak esélyük sem lett volna egy tehéncsorda közepén leteperniük a fiatal állatot. Forrás: MTI