Bemutatás: Lehár Ferenc (1870. április 30. – 1948. október 24. ) magyar-osztrák zeneszerző, operettkomponista, karmester volt. Lehár ferenc luxemburg grófja es. Lehár Ferenc nemzetisége sok vita tárgyát képezte és képezi napjainkban is: Komáromban született, Magyarországon. Anyanyelve is magyar volt, tizenkettedik életéve előtt más nyelven nem is beszélt. Osztráknak is tekintetik, mivel élete nagy részét Bécsben, illetve Bad Ischlben töltötte (ahol a halála is bekövetkezett), valamint műveinek java részét is ebben az időszakban írta. A Lehár család neve valószínűleg a német Leonhard név rövidített formája, amely apja családjának morva ágáról származik. Biográfia: Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katona-zenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett, és meghatározta további munkásságának fő irányvonalát.
Lehár Ferenc (Komárom, 1870. ápr. 30. – Bad Ischl Ausztria, 1948. okt. 24. ): zeneszerző, karmester. Apja katonakarmester volt, az ő szolgálati áthelyezése folytán került ~ 1880-ban Bp. -re, ahol a Nemzeti Zenedében Tomka István tanítványa, majd a prágai konzervatóriumban Anton Bennewitznél hegedülni tanult 1888-ig. 1890-től kezdődően 12 éven át katonakarmesterként működött Losoncon, Polában, Triesztben, Bp. -en, Esztergomban és Bécsben. Zeneszerzői munkásságát operakompozíciókkal kezdte (Kukuska, 1896). Bécsben 1902. nov. 21-én mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett és meghatározta további munkásságának fő területét. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. Az 1926 – 38-as esztendőkben Berlinben élt. 1943. febr. 20-án Bp. -en a Garabonciás bemutatóját dirigálta. A II. Lehár ferenc luxemburg grófja restaurant. világháború után Zürichbe költözött, és csak röviddel halála előtt tért vissza Ausztriába. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, operettjeiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.
Pesti Művész Színház Lehár Ferenc-Bodanzky-Gábor Andor: LUXEMBURG GRÓFJA nagyoperett két felvonásban Átdolgozta: Pozsgai Zsolt. Fordító: Gábor Andor Szereposztás: René, Luxemburg grófja: Csengeri Attila Angele, ünnepelt színésznő: Fogarassy Bernadett Bazil herceg, orosz herceg: Harsányi Gábor Fleury, Angele titokzatos barátnője: Kalocsai Zsuzsa Brissard, festő: Czető Roland Juliette: Tunyogi Bernadett Mencsikov: Bor Viktor Pavlovics: Gyurity István Pelegrin: Bodrogi Attila Saville: Kelemen Ákos Coraille: Fritz Éva Sidonie: Lengyel Eleonóra valamint: Magyar Viktória, Budai Márton, Czető Ádám. Karnagy: Bíró Attila / Farkas Pál. Díszlet: Halász G. Péter Jelmez: Reininger Mária Koreográfus: Szamosi Judit Bor József rendezésének felújítása. A Luxemburg grófja az operettirodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Jegymester webáruház. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak... A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a " Polkatáncos ", vagy a " Szívem szeret".
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
Az igazi elismerést azonban A víg özvegy (1905), a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem (1910) hozta meg számára. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban és rövid ideig Berlinben töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, műveiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedett bécsi operett stílusát.
Aztán a kiegyezést előkészítő tárgyalások egyik vezetője és Deák Ferenccel együtt a megbékélés megteremtője lett. 1867-ben Ferenc József kinevezte miniszterelnökké, ezt a tisztséget négy évig látta el. Később nyolc éven át a Monarchia közös külügyminisztere, mely időszakban igen jelentős birodalmi sikereket ért el, de mindig magyar hazája hű fia maradt. A szépséges Erzsébet királynéval közeli, bizalmas barátságba kerültek. Sisit elbűvölte a daliás, romantikus múltú, ugyanakkor rendkívül művelt és széles látókörű magyar gróf. Andrássy érdemének tartják, hogy Sisi annyira megszerette a magyarokat és a kiegyezés lelkes híve lett. Andrássy gyula gros plan. Talán egy kis plátói érzelem is kialakult köztük, de a történészek nem tartják valószínűnek a szerelmi viszonyt. Mégis, nevük összeforrott a magyarok tudatában. Forrás: Szabad Föld online, 2009. június 05.
A házaspárnak három gyermeke született, Tivadar, Gyula és Ilona. Az amnesztiát végül Andrássy anyja, gróf Szapáry Etelka érte el. Andrássy 1858-ban hazatért, s Deák Ferenc köréhez csatlakozott, rész vett az 1861-es és 1865-ös országgyűléseken, és nagy szerepet vállalt a kiegyezés létrejöttében. 1865-ben Deák Ferenc megjelentette híres húsvéti cikkét; az ezt követő, kiegyezést előkészítő tárgyalások egyik vezetője maga Andrássy lett. Amikor a bécsi udvar elfogadta a feltételeket, Ferenc József Deák javaslatára Andrássyt nevezte ki az új magyar kormány miniszterelnökévé 1867. február 17-én. Mindegyik politikai oldal elfogadta Andrássy személyét. 1867. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, és a szertartáson a nádort Andrássy képviselte. Andrássy gyula gros bidon. A koronázáskor a nádor és az esztergomi érsek helyezte a koronát a király fejére. Történelmi jelentőségű eseménynek számított, hogy a szép akasztott férfi a magyar szabadságharc leverőjét, az osztrák császárt koronázta meg. Andrássy 1867. február 17-től 1871. november 14-ig miniszterelnök és egyben hadügyminiszter is lett.
A dualista rendszer egyik élharcosává és védelmezőjévé vált, mind belpolitikai, mind külpolitikai téren. Nagy harcot folytatott a trialisták ellen. Andrássy Gyula (Gróf). Belpolitikai téren a modern polgári Magyarország megszületéséről beszélhetünk miniszterelnöksége idején: Eötvös József megalkotta a nagyon modern nemzetiségi törvényt, megszületett a véderőtörvény, életre hívták a korlátozott önállóságú honvédséget, 1868-ban megtörtént a horvát–magyar kiegyezés, felállították az Állami Számvevőszéket a pénzügyek ellenőrzésére. Miniszterelnöksége idején alapozták meg a modern polgári államrendszert, polgári törvénykezési rendtartás született, és bevezették a kötelező elemi oktatást is, valamint kettéválasztották a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. 1871 novemberében már a Monarchia külügyminisztere lett. Külpolitikájában kiegyensúlyozott irányvonalat követett: mindvégig oroszellenes és németbarát politikát folytatott. 1878-ban, a berlini kongresszuson eldőlt: a Monarchia okkupálja Bosznia-Hercegovinát.
Mielőtt vendégül látta volna a magyarok által kedvelt Sziszit, vagyis Erzsébet királynét, Ferenc József császár és magyar király feleségét, márvány lépcsőházat készíttetett a tiszteletére a vecsési kastélyához.