Soros pál XI. kerület - Újbuda | Margó Extra: Mácsai Pál (online) kerület díszpolgára ( 2000) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt ( 2002) Szakirodalom [ szerkesztés] Csapó György: Mai magyar művészet. Budapest: Képzőművészeti Alap, 1981. 46 o. 8 t. Mácsai István válogatott képei. Budapest, Vigadó Galéria. (1992), április 24 - május 17. [Kiállítási katalógus]. (Kiáll. rend. Ury Ibolya. Fotó: Horling Róbert. Kiad. a Vigadó Galéria). Budapest, 1992. 8 lev. ISBN 9630401568 Mácsai István: Újabb képek. Budapest: Print-Org Kiadó, 1997. 32 o. ISBN 9638577703 Források [ szerkesztés] Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Mácsai Pál Festőművész. Budapest: Enciklopédia. 2000. 661–662. o. ISBN 963-8477-45-8 Magyar művészeti kislexikon. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 2002. Mácsai István, lásd 226-227. ISBN 9638477660 Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9. ) ↑ Artnet. ) ↑ quattrocento: olasz szó (ejtsd: kvatrocsentó), jelentése "négyszáz".
2020. szeptember 9. | Néhány évnyi várakozás, kompromisszumkeresés, valamint szupercella, jégeső és karambol után már el is jött a pillanat, amikor Mácsai Pállal forgattunk. Ha az ember ennyit vár valamire, akkor – tapasztalataim szerint – az élmény jellemzően kétféle lehet: csalódást kelt vagy felejthetetlen. Jelentem, részemről az utóbbi történt. Index - Kultúr - Hat állomása lesz a balatoni Kultkikötőnek. Mert Magyarország egyik legnagyobb kortárs színházi művésze úgy mutatta meg magát, ahogy eddig nagyon ritkán (csak azért nem írom, hogy soha, mert noha nagyon igyekeztem, valószínűleg nem láttam, olvastam, hallottam minden egyes tartalmat, ami vele készült az elmúlt évtizedekben); esendő, tökéletlen, önmagát folyamatosan megkérdőjelező, saját kettősségében néha el-elvesző embernek. Akit sok-sok generációnyi családtörténet (is) alakított olyanná, amilyennek mi látjuk ma. Mesélt a kasszírnővel lelépett dédapjáról, koporsókereskedő nagyapjáról, festőművész apjáról és saját, tizenhét éves fiáról is, aki épp most rajzolja meg saját határait, és "vastagon fog a ceruzája".
Édesapja Mácsai István festőművész, édesanyja Gáspár Katalin fűzőkészítő kisiparos. Testvére Mácsai János zenetörténész. Színészi hivatását a Pince Színházban kezdte még gimnazistaként. 1979-ben vették fel a Színművészeti Főiskolára (bár illemből jelentkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára is), ahol 1984-ben színészi, 1990-ben színházrendezői diplomát szerzett. 1984-től a budapesti Nemzeti Színház színésze lett, ahol 1989-ig szerepelt. 1989-ben a Madách Színház művészeként folytatta pályáját, majd 1993-ban szabadúszóvá lett, mivel úgy érezte, hogy képességeit nem tudja megfelelően kiaknázni. Ebben az időszakban különböző színházakban vállalt szerepeket és rendezett. 1998-ban beiratkozott az ELTE esztétika szakára, de két év után megszakította tanulmányait, mivel a Madách Kamara művészeti vezetőjévé nevezték ki. Pozícióját a színház 2004-es átnevezése után is megtartotta, 2010-től az önálló Örkény István Színház alapító igazgatója. A színházi közéletben is aktív szerepet vállalt: 1996 és 2000 között a Magyar Színész-kamarai Egyesület alelnöke, valamint 1997 és 2000 között a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt.
Új iskola, új hely, a gyerekkor vége. Ha a hetvenes évek egy jó korszak lett volna, nem lett volna semmi baj. De vacak korszak volt. Én például egészen biztos voltam benne, hogy külföldön fogok élni. Hol és miként képzelted el az életed? Nem voltak konkrét elképzeléseim, csak azt tudtam, hogy itt nem maradok. A szovjet rendszer akkor véglegesnek tűnt, eszünkbe nem jutott, hogy valaha vége lesz. És jól tudtam, milyen az élet Nyugaton, hiszen apámék barátai mind 56-os disszidensek voltak (szüleim is kimentek amúgy, csak visszajöttek). Láttam, hogyan élnek ők – és hidd el, ez nem az anyagiakról szólt, hanem minden egyébről. Aztán ezt az elvágyódást a főiskola kioltotta, és amikor végeztem, már jött a világútlevél meg a többi, és összeomlott a rendszer. A fiamnak, ha megkérdezi majd, milyen volt a szocializmus, meg fogom mutatni Gazdag Gyula A válogatás című filmjét. Ebben egy szocialista nagyvállalat zenekart válogat magának. Nézd meg, ha nem láttad. Nem fogsz hinni a szemednek, pedig dokumentumfilm.
Milyen érzés lányos anyának és apának lenni? Hogyan hat a párkapcsolat dinamikájára egy gyermek? Mi a hosszú házasság titka és hogyan kezeljük, ha a házunkat elárasztják a kis kopogós cipők? Többek között ezekről is vall sajátos humorral megfűszerezve két lányos stand-upos szülő, Ráskó Eszter és Kovács András Péter, alias KAP. Ráskó Eszternek nagy kihívást okozott, hogy a gondtalan mindennapokat élő nőből felelősségteljes szülővé kellett válnia. Azóta sok mindent alárendel a már több, mint kétéves kislánya igényeinek, aki külsőre ugyan inkább az édesapjára hasonlít, ám a temperamentumát egyértelműen az anyukájától örökölte. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a csöppség nemrégiben a maga módján "megfenyegette" Esztert. "Azt mondta, hogy ha nem megyünk ki a játszótérre, akkor eltörik a szemüvegem és sírni fogok! Kovács András Péter - Sztárlexikon - Starity.hu. Vagy például egyik reggel fúrtak a szomszédban, és amint kinyitotta a szemét, méltatlankodva közölte, hogy na de ilyenkor kell fúrni? " – árulta el nevetve a stand-upos, akinek első önálló estje, a NagyÁrpi a Comedy Club új évadában debütál.
Fontos fejlődési szakaszban vannak, a nagyfiam 10 éves, a fiú-lány ikrek pedig már 8 évesek. Otthon te vagy a mókamester? – Senki sem lehet próféta a saját hazájában. A feleségemre általában zuhanyzáskor szoktam rátörni, akkor nem tud elmenekülni, ellövök egy poént, ő meg azt mondja, hogy remélem, ezt nem akarod elmondani a színpadon. A legjobban egyébként a kislányommal jár egy rugóra az agyunk, abba a korba lépnek, ahol már értik a viccet, sőt, kialakul a saját humorérzékük. A hétköznapokban egyébként mindig abból igyekszem viccet csinálni, ami éppen foglalkoztat, frusztrál, bosszant, vagy nem tudok vele mit kezdeni. Élesben passzív-agresszív vagyok, a macskák stratégiáját követem – elvonulok. Anya a konyhában veszekszik, én meg a pincében teszek-veszek. Sok mindent emésztek magamban, aztán megbeszéljük. Kovács András Péter Felesége – Comedy Club: Kovács András Péter: Evolúció | Teljes Filmadatlap | Mafab.Hu. Három gyerek mellett a feleségeddel mennyi időtök jut egymásra? – Nagyon kevés. Ebben nagyon rossz vagyok, óriási lemaradásaim vannak. Ha van három percünk a konyhában, akkor azt nagyon igyekszünk kihasználni és megbeszélni a sürgős dolgainkat.
– Te csak tudod hiszen közönségből házasodtál… – Igen, bedobtam közéjük egy pöttyös labdát, és aki elkapta, azt feleségül vettem… Valójában egy fellépés után szólítottam meg a jövendő feleségemet, akit látásból már ismertem egyébként a jogi karról. Akkor még nem sejtettem, hogy el fogom venni, de pár találkozás után ez nyilvánvalóvá vált. Szoktam mondani, hogy nyolc éve ismerem a feleségemet, ebből hat év házasság, két év előzetes. – Még tud nevetni a vicceiden? – Ha spontán ökörködünk, akkor igen, de ha tesztelni szeretnék rajta egy új anyagot, akkor olyan helyzetekben kell meglepnem, amikor nem tud elmenekülni. – Az ikergyerekeid még picikék de a két és féléves "nagyfiad" lassan értő közönséged – és szigorú kritikusod lesz. – Nála már nemcsak a humorérzéket, de a kárörvendést is látom kifejlődni. Rettegek attól a pillanattól, amikor majd elkezdi nézni a régi műsoraimat, és szembesül azzal, hogy megállás nélkül róla beszélek. – Volt már, hogy megbántottál valakit? – Persze, minden humorista elkövet olykor hibákat, de tíz év után már elég megbízhatóan érzem a határt, amit nem szabad átlépni.
Előadóként 2003-ban próbálta ki magát először a Komédium Színházban, de a szervezés hiányosságai miatt a társulat hamar feloszlott. Litkai Gergely invitálására 2004-ben csatlakozott az induló Godot Dumaszínház tagjaihoz, ebben az évben kezdte írni a Hócipő humormellékletét, a Gúnygejzír t, aminek öt éven át volt szerzője. 2006-ban megnyerte a Magyar Rádió VIII. Humorfesztiválját, azóta a Rádiókabaré állandó szereplője szerzőként és fellépőként, a Kabaréklubot pedig szóvivőként is segítette. Két évet egy reklám- és műsorgyártó cégnél dolgozott, több televíziós műsorban volt gagman. Már pályája elején, 2008-ban Karinthy-gyűrűvel jutalmazták, melyet nem csak elismerésnek, de megelőlegezett bizalomnak és kihívásnak tekint. [ forrás? ] Rendszeres fellépője a Showder Klub című műsornak, melynek sokáig ő volt a humorkoordinátora is. Más humoristákhoz hasonlóan ő is szerepelt Szőke András 2008-ban bemutatott Bakkermann című vígjátékában, ahol ÁNTSZ-ellenőrt alakított. Ugyanebben az évben jelent meg Hadházi Lászlóval, Litkai Gergellyel és Pataki Balázzsal közösen írt könyve, A Föld 99 legkevésbé ismert csodája címmel.