Fekete István - Őszi vásár - YouTube
Fekete Istvánnak, mint ezt a fentiekben már idéztem, minderről az volt a határozott véleménye, hogy könyveinek általános jellemzője a "konstruktív istenhit és konzervált múlttisztelet". Mindez pedig illeszkedik mindahhoz, amit az ún. "tündéri realizmusról" mondott, melyről határozottan kijelentette, hogy "nekem is irodalmi eszményem". Az "építő" vallásosság és a hagyományőrzés, illetve az elkomoruló idill és a lírává oldott tragikum éppen úgy ismérve ezen irányzat Fekete István-i változatának, mint mindaz, amit a skandináv és orosz szerzőktől, valamint a francia Jean Gionótól ellesett. E számos világirodalmi forrásból táplálkozó, sajátos szemléletmód és stílusirányzat Fekete István bukolikus hangulatú, stilizált és folklorizált életművében már a kezdetektől kiegészül a természetábrázolás animizmussal és panteizmussal gazdagított változatával, illetve mindazzal, amit 1953 táján egy levelében általánosságban úgy fogalmazott meg, hogy "az én irodalmi célom világos: béke és szeretet az élet minden rezdülése iránt".
Az Őszi vásár, az író, Fekete István által összeállított novelláskötet. A könyv Gölle című nagyobbik fele a gyermekkort idézi, egy apró konfliktusaival együtt is boldog gyermekvilágot, a történetek első személyben mesélő gyermekhőse tökéletes zavartalanságban él együtt a természettel. Az Erdő-mező című második rész novelláiban a természet elevenedik meg, a fák, füvek és állatok világa.
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: "Fekete István kötetében rövid, hangulatos írásokat gyűjtött egybe. A történetek egy részében saját gyermekkoráról, régi emlékeiről, a századeleji dunántúli falu életéről vall az író. Tolla nyomán évtizedek távlatából elevenednek fel a falusi telek, a csintalan - és néha veszélyes - gyermekjátékok, az erdei kirándulások és családias, meghitt hangulatú karácsonyesték emlékei. S a régi történeteket természetesen megszépíti, derűsebbnek mutatja a csalóka távolság, a messzi múltba néző emlékezés. A kötet második fele Fekete István újabb természeti leírásait tartalmazza. A könyv lapjain feltárulkoznak az erdők-mezők, bokrok és nádasok legrejtettebb élővilágának titkai. Madarak, bogarak táplálkozását, a leskelődő ellenséggel folytatott élet-halálharcát, apróbb-nagyobb család "ügyét" fürkészte ki az író, mesél róla szép, ízes nyelven, tanulságosan és szórakoztatón. Nagyobb gyerekeknek - és felnőtteknek is - élvezetes olvasmányt nyújt az "Őszi vásár". "
Őszi vásár | 9789632670768 Fekete István válogatott elbeszéléseinek újabb szerzői összeállítása éppen úgy árnyalja az író vadászelbeszéléseinek két évvel korábban megjelent gyűjteményét, a ködöt, mint ahogyan az Öreg utakont az Egy szem kukorica. A szándék ezúttal is nyilvánvaló: első, elkötelezett rajongói mellett a szülőföld és a gyermekkor nosztalgikus hangulatai iránt vonzódóknak is kedvezni kívánt. A skatulyáit feszegető Fekete István mindemellett remélte, hogy a vaskos kötet nyomán nemcsak az olvasók száma gyarapszik, de a kortárs kritika "ifjúsági" és "vadászírói" címkéit is elhomályosíthatja. A kötet Gölle című nagyobbik fele az író saját gyermekkorát eleveníti meg a költői realizmus módszerével, egy apró konfliktusaival együtt is boldog gyermekvilágot. Elsősorban három érzelemről van szó: hozzátartozók, a pajtások és a természet iránti vonzódásról. Megható mozzanatokban emlékezik vissza a gyermeki szerelem éledezésére, fájdalmaira. Úgyszólván valamennyi elbeszélésében a cselekedetek erkölcsi megítéléséből, a szereplők vívódásaiból keletkezik a feszültség.
6. rész / Fekete István - Őszi vásár / Hangoskönyv. - YouTube
Mikor az uccán átment a kedves, galambok ültek a verebekhez. Mikor gyöngéden járdára lépett, édes bokája derengve fénylett. Mikor a válla picikét rándult, egy kis fiúcska utána bámult. Lebegve lépett - már gyúlt a villany s kedvükre nézték, csodálták vígan. És ránevettek, senki se bánta, hogy ő a szívem gyökere-ága. Akit ringattam vigyázva, ölben, óh hogy aggódtam - elveszik tőlem! De begyes kedvük szivemre rászállt, letörte ott az irígy virágszált. És ment a kedves, szépen, derűsen, karcsú szél hajlott utána hűsen! Klasszik Lasszó: Magyar szakítós fesztiválokon, klubokban, színházakban Július 12-én igazi sztárparádé lesz a Várkert Bazárban A Klasszik Lasszó - Magyar Szakítós létrejötte egy véletlennek köszönhető: Czinki Ferenc író, a Blahalouisiana zenekar kiváló zenészeivel (Schoblocher Barbara, Jancsó Gábor, Pénzes Máté) kiegészülve egy műsorába meghívta vendégnek Kemény Zsófi költőt és Vitáris Ivánt, akit az Ivan & The Parazolból ismerhet a közönség. Később csatlakozott hozzájuk Sárkány Bertalan ütőshangszerekkel a Mary Popkids zenekarból, végül pedig BenkŐ Dávid a PASO-ból.
Mikor az uccán átment a kedves, galambok ültek a verebekhez. Mikor gyöngéden járdára lépett, édes bokája derengve fénylett. Mikor a válla picikét rándult, egy kis fiúcska utána bámult. Lebegve lépett – már gyúlt a villany s kedvükre nézték, csodálták vígan. És ránevettek, senki se bánta, hogy ő a szívem gyökere-ága. Akit ringattam vigyázva, ölben, óh hogy aggódtam – elveszik tőlem! De begyes kedvük szívemre rászállt, letörte ott az irígy virágszált. És ment a kedves, szépen, derűsen, karcsú szél hajlott utána hűsen!
Brno Őrei: Mikor az uccán átment a kedves - YouTube
"Mikor az uccán átment a kedves, / galambok ültek a verebekhez. " József Attila, ez az ízig-vérig költő követelően vágyott és leplezetlenül kívánt, miközben félt és féltett. Ezen a héten a magyar líra egyik legszebb szerelmes versét ajánljuk mindenkinek. Szerelem!? – a furcsa, megfoghatatlan érzés, mely úgy rohan meg bennünket, mint tavaszi eső és szélvihar. Találkozol valakivel, s elhiszed róla, hogy szebb, kedvesebb, okosabb és jobb mindenkinél. Más lettél, megváltoztál: szerelmes vagy. A szerelem láza rokon az ihletével. A poéta számára: élet, levegő, táplálék. Minden gyötrelem és boldogság kulcsa. Minden, csak nem nyugalom. De ez a boldogság zavartság, ez az érzelmi túlfeszültség igazi talaja a művészi alkotásnak. József Attila, ez az ízig-vérig költő követelően vágyott és leplezetlenül kívánt. Nyíltan feltárta lelki és szexuális életének titkos zugait. Miközben az idilli boldogság után vágyakozott, rajongott és teret engedett érzelmes gyötrődéseinek; féltékenységének és a magánytól való félelem megjelenésének.
Radnóti Miklós Július Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok. Elfáradnak, földbe búnak, este lett. Tisztatestü hőség ül a fényesarcu fák felett. Lackfi János Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret. Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
(... ) És ment a kedves, szépen, derűsen, karcsú szél hajlott utána hűsen!