Ezt a lapot törlésre jelölték. Erről a lapról egy szerkesztő törlési megbeszélést kezdeményezett, mert úgy találta, hogy nem való a Wikipédiába (például azért, mert a tárgya nem eléggé nevezetes). A megbeszélés a törlésre javasolt lapok oldalán folyik. Ha részt kívánsz venni a megbeszélésben, nem tartod indokoltnak a jelölést, vagy megjegyzést szeretnél tenni, az alábbi lapra írj: Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Magyar női költők, írók listája Kérjük, a törlési megbeszélés ideje alatt ne nevezd át a lapot, mert az kaotikus helyzetet eredményez. Magyar költők | Nők Lapja. Átnevezési javaslatodat is a törlési megbeszéléshez írd megjegyzésként. Ezt a sablont a megbeszélést lezáró adminisztrátor fogja levenni. Kérjük, akkor se távolítsd el, ha a cikk hibáit időközben kijavítottad! A sablon eltávolítása nem jelenti a törlési megbeszélés lezárását! Adminisztrátoroknak: ha a törlési megbeszélés eredménye törlés lett, ezzel a TÖRLÉS gombbal töröld a lapot!
(Krúdy Gyula: Magyar hasak, 1919) Petőfi Sándor nem csupán verseiben szerette a nemes egyszerűséget, hanem bizony az asztalára kerülő fogásokban is. Sokat nem tudunk az étkezési szokásairól – hiszen leveleiben több szó esik az éhezésről, mint az ételekről –, ám kortársak beszámolói alapján annyi bizonyos, hogy kedvelte a rostélyost, a paprikás csirkét, a töltött tojást és a túrós csuszát, tehát a hagyományos magyar ételeket. Állítólag gyakran még reggelire is gulyást fogyasztott. Magyar költőnők | Nőkért.hu. További érdekesség, hogy a lecsós marhának a "Petőfi-rostélyos burgonyalángossal" nevet adta, közlegénytársainak pedig ő maga főzött kukoricagombócokat – az Úti jegyzetek ben legalábbis ezt állítja. "Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot a fülem hallatára ne gyalázza senki. " (Petőfi Sándor levele Kerényi Frigyeshez, 1847) A bohém életéről és italozási szokásairól ismert Ady Endre tobzódott az élvezetekben, enni is szeretett. Petőfihez hasonlóan ő is a magyar konyha híve volt, noha nem vetette meg a francia csigalevest sem.
Kiemelt kép:
A könyv végül egy fontos kordokumentum lett, amelyből közelebbről megismerhetjük József Attilát és a húszas-harmincas évek szellemi életét. Másnap szomorúan jött el hozzám. Valamit mondott, hogy elintézte magával ezt a dolgot. Leült, és szomorúan üldögélt egy darabig. - Megint egyszer kifosztottak abból a kevésből, amim lehetne - mondta. - Tudom, hogy ha nem leszek, sokan fognak velem foglalkozni. Különösen te sokat fogsz velem foglalkozni, emlékszem, hogy Adyval is hogy foglalkoztál. Németh Bandi is, sokan. De mégis, szörnyű ezt magammal elintézni, hogy életemben nem kerülhetek fel. Hogy semmit, semmit sem érhetek el! Így ettek ők – Magyar írók és költők kedvenc ételei - f21.hu - A fiatalság százada. - Csöndesen üldögélt, és aztán ezt mondta: - Gondolkoztam, hogy mi lesz belőled. Most csinálod ezt az analízist, láttam, hogy Thomas Mann-nal hogy beszéltél. Rájöttem, hogy biztosan írni fogsz. Gondolkoztam, hogy mit adhatnék neked, és elhatároztam, hogy megtanítlak verset írni.
Ez mai nevén a Jókai-bableves, ahogy pedig ő nevezte: "görögolvasó arany- vagy angyalbakkancs". Igazán kedvelte a hazai fogásokat, de nem vetette meg a franciákat sem. Felesége, Laborfalvy Róza hiába volt ünnepelt színésznő, nem volt rest fakanalat ragadni és a tűzhely mellé állni. Amikor vendégeket vártak, csak úgy sürgött-forgott a konyhában, és gyakran aszalt szilvás orjalevest és sertésbordát, desszertnek pedig jégbe hűtött dinnyét szolgált fel rummal és tejszínhabbal. "A szerelem oltárán elhamvadnak a lángok, de a tűzhely vonzereje örökké tart. " (Jókai Mór: A nők a tűzhely mellett, 1881) Mikszáth Kálmán nagy kedvence volt a kapros-túrós lepény, a paprikás malacpörkölt, a kemencében sült pecsenye, a piréleves, a sóskamártás, a rántott bárány, levélen sült lepény és a túrós rétes is. Szerette a káposztát, míg a töltött káposztát egyenesen az ételek királyának nevezte. József Attila a házias jellegű ételeket kedvelte, úgy mint a disznópaprikást főtt krumplival. 1926-ban, amikor Párizsban járt és onnan írt levelet testvérének, Jolánnak, arra kérte, hogy küldjön neki bablevest csipetkével és kolbász-reszelékkel.
Legnagyobb íróink és költőink munkásságával szinte kötelességünk tisztában lenni. Sokan még életrajzuk egyes pontjaira is emlékszünk és tudjuk a szerelmeik nevét, de az irodalomórákon időhiány miatt egyetlen szó sem esik arról, hogy miket ettek ők, pedig egyenesen tobzódtak a kulináris élvezetekben. Ki mással is kezdhetnénk a sort, mint Krúdy Gyulával, a legnagyobb magyar ínyenc íróval. Krúdy a regényeiben is előszeretettel ír hangulatosan, érzékletesen az ételekről és italokról – csak arra vigyázzunk, hogy ne éhesen álljunk neki olvasni. Kedvenc ételei közé tartozott a rácponty, a marha- és a körömpörkölt, na meg a Tafelspitz, magyarosan "tányérhús", ami nem más, mint a főtt marhaszelet. Törzshelye Tabánban, Budapest egyik városrészében lévő kocsma volt, ahol kizárólag pörköltet evett fehér kenyérbéllel, amit mindig vörösborral öblített le. Állítólag evés közben sem irodalmi, sem politikai kérdésekről nem lehetett vele beszélgetni, csupán a nőkről – mondjuk róluk bármennyit. "Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét. "
Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! Benedek Elek: A Balaton partján Balatoni halászlegény, Egésznap halászgat szegény. Hálót hányszor kiemeli, Százszor üres, egyszer teli. Hej, hogyha ez rajtam állna, A szerencse hozzá szállna: Hálót hányszor kiemelne, Hallal mindég tele lenne. Berzsenyi Dániel: Keszthely Itt, a kék Balaton partja virányain, Hol minden mosolyog, mint az aranyvilág, Hol dús búzakalász rengedez a mezőn, S a halmok koszorús oldalain ragyog A százféle gyümölcs s a zamatos gerezd; Itt a keszthelyi zöld parton emelkedik A csendes Helikon. Jöjjetek, ó szelíd Áon szűzei, és verjetek itt lakást! Nézzétek, mi kies sorhegy ölelgeti A tér telkeit és a vizenyős lapályt; Itt leltek gyönyörű thessali berkeket, Bércforrást, susogó völgyeket és homályt. Gyakran múlatoz itt hínaras öblöken Nereus, sáskoszorús nymphaleányival; Gyakran zengeti itt Árion énekét A hold fénye alatt gerjedező vizen.
Sam Levinson sorozata egy 2012-es izraeli széria amerikai változata, az eredeti megtörtént eseményeken alapul. Euphoria második évad. A történet a középiskolás tinik életébe, annak is az árnyoldalába nyújt bepillantást. Miközben ifjú hőseink keresik helyüket a világban, megtapasztalják a drogot, a szexet és az erőszakot. Rue szerepében a színésznő-énekesnő Zendaya látható. Eredeti cím: Euphoria IMDb értékelés: 8, 4 Készítők: Sam Levinson Főszereplők: Zendaya, Hunter Schafer, Jacob Elordi Kiadás éve: 2019 Trailer
Mindez Levinson forgatókönyvével és rendezésével kiegészülve igazi profi elegyet alkot, amit a remekül válogatott zenék csak tovább erősítenek. Jó volt a kezdés, sima 8/10, de jó lenne, ha az arányokat kicsit visszafordítanák és az öncélú magamutogatások helyett jobban bíznának a karakterek személyes történeteiben. Tíz percenként felbukkanó péniszek nélkül is lehet nyers és igaz, amit látunk.
2022. február 25. 15:03 | Szerző: Four A sorozat sminkmestere, Doniella Davy több érdekességet elárult a második évadról. hirdetés Doniella Davy, az Eufória című sorozat egyik sminkmestere a BuzzFeednek elárult néhány érdekességet a szereplők extravagáns makeupjával kapcsolatban. 1. Habár az első évad jellegzetes csillámos-színes sminkjei igazi divatot teremtettek, Sam Levinson rendező az új évadban más stílusú makeupot akart. Sam azt mondta, 'nem akarok Eufória-sminket'. Euphoria második ead.php. Egészében véve jó volt ez így, mert nem akartam ismételni magam - még akkor se, ha néhányan szerették volna. Tudtam, hogy páran csalódni fognak az őrült szivárványszínek és strasszok hiánya miatt. Lehetsz kísérletező és csinálhatsz határozott sminket anélkül, hogy már a szoba túlsó feléből látsszon. - mondta Doniella. 2. Doniella már a forgatókönyvből is ihletet kapott, de legfőképpen a szereplők hálószobája adott neki sok jó ötletet. Őszintén, a hálószobájuk mindig egy nagyszerű forrás, mert sok színt és textúrát ott veszek észre - és látom, milyen a világuk.