2002. 11. 12 | Szerző: Munkatársunktól A köztisztviselőknek szóló etikai kódex kidolgozását tervezi a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ). A tervezett etikai kódex hangsúlyosan foglalkozna a korrupció megelőzésével, így - az ügyfelekkel való kapcsolattartás kérdésköre mellett - várhatóan az ajándékok elfogadására és a pártatlanság biztosításának részleteire is ki fog terjedni. Emellett az is szerepelne az ajánlások közt, hogy csak az kerülhessen vezető köztisztviselői beosztásba, aki - szakmai tudása mellett - vezetési ismeretekkel is rendelkezik, és emberileg is alkalmas a poszt betöltésére. Az etikai kódex kötelező szankciókat nem tartalmazna. A szakma álláspontja szerint, ha bűncselekmény történt, azt a jog eszközeivel kell orvosolni, s ezzel összefüggésben az etikai normák meghatározásában feltétlenül fenn kell tartani az állami szerepvállalást. Ugyanakkor az etikai kódexben a tilalmak helyett elsősorban a köztisztviselői magatartást orientáló irányelvek megfogalmazására van szükség.
Az etikai kódex kidolgozását indokolja az is, hogy az MKKSZ által elvégzett felmérések szerint a jelenlegi kiválasztási és előmeneteli rendszer csak részben biztosítja, hogy megfelelően képzett, hozzáértő és pártatlan köztisztviselői kar alakuljon ki. A jogi és etikai normák mellett az MKKSZ szerint elengedhetetlen az érintettek anyagi helyzetének javítása. A szakszervezet tájékoztatása szerint a felmérések azt mutatják, hogy a korrupció akkor csökkenthető érezhetően a közigazgatásban a köztisztviselők anyagi helyzetének javításával, ha a közszolgálati életpálya kiszámíthatóságot, stabilitást és anyagilag érzékelhető előmenetelt nyújt. (NIG)
Ez termé szetesen minden szakmára igaz, így a könyvtárosra is. Végül óvnunk kell magunkat attól, hogy bizottságunk úgy tekintsen magára, mintha örökéletű erkölcsi normák kidolgozására lenne képes. Ezért is megszívle lendő a köztisztviselők etikai kódexének záró rendelkezése: "A közigazgatás a jelen kódex rendelkezéseit rendszeresen felülvizsgálja". Redl Károly
A kódex felépítése is jól tükrözi, hogy a dokumentum megalkotásával az alap vető cél a korrupció-ellenes harc volt. Az etikai kódex stratégiája a következő alappillérekre épül: - a felelős beosztásban lévő személyek által támogatottnak kell lennie; - a megelőzésen és a nevelésen kell alapulnia; - minden rendelkezése alapvető fontosságú. Megfogalmazói nem kevesebbet állítanak, mint hogy a megfogalmazott etikai kódex hatást gyakorolhat a köz- és magánszférára irányadó erkölcsi szabályok fejlődésére. Különösen érdekes - és a magyarországi tendenciákkal nem feltétle nül egybevágó - az az elgondolás, hogy a kódexnek a nevelésen kell alapulnia. 2002 tavaszán ugyanis a Belügyminisztérium és a Magyar Köztisztviselők és Köz alkalmazottak Szakszervezete szervezésében kérdőíves felmérés készült, amely nek témája "A köztisztviselők etikai értékorientációja" volt. A válaszok alapján megállapítható, hogy "az emberek egymás iránti bizalmának alakulását tendencia szerű csökkenés jellemzi. Ez alapvetően felveti azt a kérdést, hogy az erkölcsi szabályok épülhetnek-e kizárólag a bizalom elvére, vagy szükséges jogi jellegű szankciót előírni.
Rövidesen elkészül a köz- és kormánytisztviselők etikai kódexe - írja a Magyar Nemzet hétfői számában. A lap írása szerint a korrupció elleni kormányzati küzdelem jegyében létrejövő szabálygyűjtemény a közszféra hivatásetikai normáit tartalmazná. A szabályegyüttes egyebek mellett meghatározná, hogy az ügyintézők, a hivatalnokok miként léphetnek kapcsolatba az állampolgárokkal, elfogadhatnak-e bármit is. A kódex tiltásokat, korlátozásokat fogalmazna meg arra az esetre, ha valaki a közszektort elhagyva a versenyszférában helyezkedik el. Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára a lapnak elmondta, hogy az etikai kódex emelheti a közszféra munkamorálját, és átláthatóbbá teheti az államigazgatás működését.
Ha egy alkalmazott munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben bármilyen munkaképtelenséggel járó balesetet szenved, abban az esetben a munkáltatónak nemcsak a nyilvántartási naplóban szükséges dokumentálnia a történést, hanem meghatározott formanyomtatványú munkahelyi baleseti jegyzőkönyvet is kell készítenie. A munkahelyi baleseti jegyzőkönyv elkészítésének a célja, hogy a szerencsétlenség a jogszabályoknak megfelelően be legyen jelentve, annak érdekében, hogy ki lehessen vizsgálni részletesebben is az ügyet. Továbbá azért is van szükség a dokumentációra, hogy az eset nyilvántartásba kerüljön és a kivizsgálás eredményének megfelelő intézkedés történjen a hasonló helyzetek elkerülésére. A munkabalesetek kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül! A munkahelyi baleseti jegyzőkönyv egyik legfőbb ismérve az, hogy rendkívül részletes. A fényképektől kezdve, a helyszínrajzokig át mindent tartalmaz a dokumentum, amire azért van szükség, hogy a jegyzőkönyv alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.
2017-04-26 / in Munkahelyi baleseti kártérítés / Az idei évtől megváltoztak a munkahelyi balesetek esetén kitöltendő jegyzőkönyvek formai és tartalmi szempontok alapján, ezért oda kell figyelni a 2013. január 1. után bekövetkezett munkahelyi balesetek jelentésekor. A rosszul kitöltött jegyzőkönyv alsó hangon is több százezer forintos bírságot vonhat maga után, de a munkáltató akár milliókat is bukhat egy rosszul kitöltött munkahelyi baleseti jegyzőkönyv miatt. Munkahelyi baleset esetén 2013 elejétől nem elég csupán a baleseti jegyzőkönyvet beküldeni, a munkáltató által elvégzett vizsgálat teljes dokumentációját is el kell juttatni másolat formájában az illetékes hatóságoknak. A megváltozott nyomtatvány mérete nem változott, ugyanakkor áttekinthetőbb, könnyebben érthető lett. A kitöltés során érdemes – akár többször is! – átolvasni a rendelethez (5/1993. (XII. 26. ) MüM rendelet 5. számú melléklete) csatolt kitöltési útmutatót, a törvényhozók ugyanis mindent pontosan a rendeletbe foglaltak, így remélhetőleg senkinek nem lesz gondja a kitöltéssel.
(orvosi igazoláson 4 kód). A munkavédelmis nem ad ki jegyzőkönyvet egyik munkahelyi balesetről sem. Ezt azzal indokolják, ha a keresőképtelenség nem keletkezik, illetve, ha a keresőképtelenség nem haladja meg a három napot, akkor nekik nem kell megküldeniük a jegyzőkönyvet. Erre jogszabályra hivatkozik: "(4) *A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzítenie. " Jól jár el a munkavédelmi ügyintéző? Tényleg nem kell neki kiállítani jegyzőkönyvet, ha keresőképtelen napok száma a 3 napot nem haladja meg? Mi a tb-kifizetőhelyi oktatásokon azt az információt kapjuk, hogy minden balesetről, ami a munkahelyen történik és az elvégzett munkával összefüggésben történt, jegyzőkönyvet kell készíteni. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény ( Mvt. ) a következőket fekteti le: 64.
További ajánlott fórumok: Hogyan kell a tiszteletet kiérdemelni egy munkahelyen? Ha munkahely nélkül magam után fizetném a tb-emet, az mennyi és hol és hogyan kell elintézni, befizetni? Mi kell hozzá? Holnap én leszek a Télapó a munkahelyemen és a betérő gyerekeket kell fogadnom... Tudnátok valami jópofi ötletet adni? Előre is köszi! Az egészségügyi járulékot akkor is rendezni kell visszamenőleg, ha ez év január 2. -tól már van bejelentett munkahelyem? Tud valaki abban segíteni, hogy mennyi minimális időt kell dolgozni egy friss munkahelyen, hogy az ember jogosult legyen a TGYÁS-ra? Korházba kell mennem, de a kolléganőimnek nem tetszik hogy hiányozni fogok a munkahelyemről.