Gondolt a hátrahagyott szeretteire és ellenségeire, nem elégedett meg egy búcsú levéllel, hanem 13 társát okolta. Mivel most a spoilereket nagy ívben kerülöm, nem sorolnám fel őket, elég annyi, hogy nem az összes fekete és fehér. Nem mindenki követett el főben járó bűnt Hannah ellen, néha elég volt egy rossz szó, hogy magányosnak és elszigeteltnek érezze magát. Ez teljesen érthető, de később beigazolódik, milyen lavinát indított el a megtervezett, előre dokumentált halával. A sorozat közben többször felmerült bennem, hogy sokan az érintettek közül nem érdemelték meg, hogy bekerüljenek a körbe, és egy életre sérüljenek. A felelősöket persze folyamatosan keresik a kívülállók, azaz a szülők és az iskola. A szülők végig értetlenül állnak a történtek előtt, életvidámnak ismerték a lányukat, nem szuicidnak, lassan jönnek csak rá, hogy tulajdonképpen nem ismerték Hannah-t. Próbálnak iskolai barátokba kapaszkodni, és a gimnáziumot bíróság elé állítani. Aktuális, 21. századi kérdéseket vitat meg a Tizenhárom okom volt rá, méghozzá nagyon realisztikusan.
Egy friss tanulmány szerint megnőtt az öngyilkosságok száma az amerikai tinédzserek körében az után, hogy bemutatták a Tizenhárom okom volt című sorozatot. Az amerikai nemzeti egészségügyi intézet (NIH) kutatása megállapította, hogy 2017 áprilisában nőtt a 10 és 17 év közötti amerikai fiúk által elkövetett öngyilkosságok száma, amiért a tanulmány a 2017. március végén bemutatott 13 Reasons Why -t is okolta. A magyarul Tizenhárom okom volt címet kapott sorozat a kritikusai szerint mitizálja, mintegy pozitív színben tünteti fel az öngyilkosságot, de Brian Yorkey showrunner és a produkciónál szakértőként alkalmazott pszichiáter, Rebecca Hedrick szerint erről szó sincs. Szerintük a széria csupán segíthet megérteni, hogy egy fiatal miért választja az öngyilkosságot, de semmiképp nem sarkallja a nézőket arra, hogy ők is ezt az utat válasszák. Yorkey és Hedrick azzal is védekezett, hogy a történetben egy lány lett öngyilkos, így, ha a sorozat hatott is volna az öngyilkosságok számának növekedésére, valószínűleg nem a fiúk körében fejtette volna ki a hatását.
Tizenhárom ok nélkül Publikálva 2018. május 19. 14:01 A Jay Asher Tizenhárom okom volt rá című regényét feldolgozó sorozat tavalyi első évada rengeteg indulatot váltott ki, beszélgetést indított útjára, felhívta a figyelmet egy létező, de nem elég komolyan vett problémára. Úgy járta be az öngyilkosság témakörét, hogy nem riadt vissza semmilyen tabutól, és bár távolról sem volt tökéletes, a betöltött szerepe okán rendkívül fontos alkotás lett. A siker láttán gyorsan eldőlt, hogy érkezik a második évad, de azonnal felmerült a kérdés, hogy vajon van-e ennek létjogosultsága, kell-e folytatni azt, ami bár hagyott maga mögött elvarratlan szálakat, mégis kerek egész volt, és szinte teljes egészében feldolgozta az alapjául szolgáló regényt. Most már tudjuk a választ. Nem túl nagy meglepetésre a második évad minden perce azt tette világossá, hogy nem tizenhárom, de egyetlen értelmes oka nincs annak, hogy elkészült. A szolgálólány meséjének második évadához hasonlóan érezhető, hogy nem az elmondani kívánt tartalom, hanem a mindent a sikerek és anyagiak tengelyére felfűző producerek hívták életre, ám míg a Margaret Atwood regényét továbbgondoló sorozat nem fut teljesen vakvágányra, addig a Netflix égisze alatt elkészült folytatás totális kudarc.
A sorozat második évada tavaly májusban jelent meg, a harmadik évadot pedig már megrendelte a Netflix. Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Ezért példátlanul fontos a 13 Reasons Why, és ezért jó, hogy elkészülhetett, mert az arcunkba tolja azt, amivel ha foglalkoztunk is korábban, biztosan nem vettük elég komolyan, hiszen nem lehet elég komolyan venni. A 13 Reasons Why elérhető a Netflixen, így nálunk is. Pozitívum Rendkívül fontos témát dolgoz fel Remek alakítások Stílusos és lendületes Negatívum Néhány olcsóbb húzás a forgatókönyvben Végszó Kiválóan rávilágít a téma súlyosságára, hogy a sorozat megjelenését követően voltak, aki be akarták tiltani azt, mondván túlságosan romantizálja az öngyilkosságot, és talán felbátorítja azokat, akik hasonló gondolatokkal küzdenek. Ez a hozzáállás a sorozat teljes félreértése, a 13 Reasons Why ugyanis azon túl, hogy saját jogán is kiváló alkotás, sokkal fontosabb az a szerep, amit betölt, és a hatás, amit szerencsés esetben kivált. Feltett egy tabutémát a térképre, elérte, hogy tömegek foglalkozzanak vele és járjanak nyitott szemmel, ez pedig hatalmas eredmény. Kiváló Bátor, stílusos és erőteljes feltárása egy rendkívül érzékeny témának.
A gimnáziumi környezet okán rengeteg szereplőt mozgató sorozat hibátlanul vette az akadályt színészek terén. Fogást egyébként is nehéz találni a 13 Reasons Why egészén, mert rendkívül ügyesen építkezik részről részre, folyamatosan képes fenntartani, sőt, növelni a feszültséget, és úgy beszélni egy rettenetes témáról, hogy az epizódok végén mégis azonnal kéri a néző a következő adagot. A remekül kiválasztott zenék és a múltat a jelennel meglepő ügyességgel összemosó képi megoldások, valamint az egymást érő fordulatok egy percre sem engedik lankadni a figyelmet. A legnagyobb bravúr a téma elegáns és szükségszerűen nyers feldolgozása mellett talán mégis az, hogy a néző nem figyelheti az eseményeket tisztes távolból. Mert aligha akad köztünk bárki, aki ne találkozott volna még hasonló jelenetekkel a való életben. Jobb esetben csak passzív megfigyelőként, rosszabb esetben résztvevőként is találkozhattunk már az iskolai vagy munkahelyi zaklatás különböző formáival, amikről talán nem is gondolnánk, hogy milyen folyamatokat indíthattak be a másik életében.
Bozsik Yvette és a Pécsi Balett között több találkozási pont is van. A táncszcénában való szinte forradalmi megjelenés, a folyamatos megújulás igénye, az egészen egyéni, sajátos mozgásnyelv, az emberközpontú gondolkodásmód és a hagyománytisztelet azok a sarkalatos pontok, melyek mentén egymásra találhat koreográfus és társulat. Bozsik Yvette koreográfusi pályáján mindig meghatározó volt az útkeresés, az expresszív táncszínházi kifejezésmód, az "esztétikus" táncon túllépő narratíva. Hattyúk tava ballet . A hattyúk tava újragondolt változatában az alapvető emberi érzelmek, a 21. század emberének önpusztító életmódja és a szabadság, tisztaság iránti vágya jelenik meg Bozsik Yvette különleges látványvilága és expresszív táncnyelve segítségével. "A hattyúk a kultúrában, különböző népek mítoszaiban, legendáiban, népmeséiben, irodalmában számtalanszor előfordulnak, köréjük gazdag szimbólumrendszer épült, leggyakrabban a szabadságot, a szerelmet és a hűséget jelképezik. A nagy klasszikus mostani, újragondolt változata a mához, a mai emberhez szól.
Kelt: 2022. 07. 05 Juhasz Julianna A hattyúk tava 2023 márciusában a felújított Magyar Állami Operaházban látható! Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének viszontagsága az egyik legszebb orosz romantikus mese. A darab az 1877-es ősbemutatón azonban megbukott. A premier koreográfusai egyszerűen nem értek fel Csajkovszkij zsenialitásához. A mű Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ös koreográfiájában vált világhírűvé, és a legtöbb társulat ma is ennek alapján táncolja a darabot. A hattyúk tava - Pécsi Balett. Ezt a klasszikus művet dolgozta át Rudi van Dantzig és Toer van Schayk 1988-ban. Odette-et és Odile-t, a tiszta, ártatlan fehér hattyút és a csábító, manipulatív fekete hattyút ugyanaz a táncosnő alakítja. További közönség kedvencekről olvashattok lentebb! Kapcsolódó hírek: Visszatér A diótörő a Magyar Állami Operaház színpadára. Jegyek itt! Két különleges születésnap, egy este alatt! A nyolcvanas évek egyik legsikeresebb magyar zenekara, az Első Emelet éppen 40 évvel ezelőtt alakult, Berkes Gábort pedig 60. születésnapja alkalmából köszönthetjük 2022. december 28-án, a Papp László... Caramel karácsonyi ünnepi koncertje a Vígszínházban 2018. december 28-án kerül megrendezése.
Az első felvonás e finom hangsúlyeltolódásokkal együtt is kristálytisztán kirajzolódik: a cselekményszál követi a klasszikus dramaturgiát, az ökológiai katasztrófa motívuma remekül simul a történethez, miközben a koreográfia egy-egy gesztus erejéig megidézi a korábbi nagy elődöket is, például a kishattyúk táncával a klasszikus eredetit készítő Petipát és Ivanovot, a férfiak által játszott hattyúkkal pedig a balett parodisztikus vagy egyéb feldolgozásait (lásd: Bourne 1996-os, azóta legendássá vált előadását). A második felvonás ugyanakkor ezzel szemben meglehetősen zavarosnak tûnik. A vitrin körül szeméthegyek tornyosulnak, a hattyúcsapat pedig a vitrin börtönéből kitörve, az első felvonásbeli mulatozó társaság tagjai ellen támad. Hattyúk tava balett magyarországon. Nem elképzelhetetlen persze, hogy a természet visszavág, az előzmények után ez azonban meglehetősen furcsa, váratlan fordulat. Nem kevésbé váratlan, hogy a herceg mindezek után társait igyekszik menteni. (A hattyúktól? Vagy a vitrin őrétől? ) A fekete hattyú csábításának ellenállni nem tudó hercegre később egy csapat olívaszínű hattyú támad, aki a vitrin mögé menekül előlük (helycsere és támadás?