Külföld: Visszatérne Az Orosz Cári Család - Nol.Hu

Malom Baja Étlap

2021. november 29. 15:54 Múlt-kor Rémálommá váló káosz A parancsnok kitárt egy kétszárnyú ajtót a szobának azon az oldalán, ahol a cári család várakozott, és beengedte az embereit, akik két sorba rendeződtek. Az elülsők féltérdre ereszkedtek. A cár, a cárné és Botkin doktor megriadtak a férfiak láttán, Alekszej herceg pedig a félelemtől dermedten ült a székében. Jurovszkij ráparancsolt a foglyokra, hogy álljanak fel. A cárné vad tekintettel nézett rá, de megtette, amire utasították. Jurovszkij a cár felé fordulva elkezdte felolvasni a kezében lévő, vékony, gyűrött papírt: "Az Uráli Szovjet úgy határozott, hogy Önöket halálra ítéli azon okból, hogy szövetségeseik egyre csak folytatják támadásaikat a Szovjet Oroszország ellen. " A cári család az 1910-es években: II. Miklós cár (1868–1918), Alexandra cárné (1872–1918), Olga (1895–1918), Tatjána (1897–1918), Mária (1899–1918) és Anasztázia (1901–1918) nagyhercegnők, valamint Alekszej cárevics (1904–1918). "Istenem! Ó, Istenem! Ez meg mi? "

  1. Nem rehabilitálják II. Miklós cárt
  2. Hideg, precíz kivégzés helyett tíz perces vérfürdő útján gyilkolták meg a cári családot a bolsevikok » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek

Nem Rehabilitálják Ii. Miklós Cárt

Az orosz és magyar állambiztonságnak viszont éppen az 1956-os forradalom bukása után lett fontos, hogy Nagy Imre személyét befeketítsék nyugaton. A kivégzés 1918. július 16-áról 17-ére virradó éjjel történt. Minden viszolyogtató részlet bemutatásától most tekintünk el, de néhányat mégis kénytelenek vagyunk felidézni. A cári családot azzal verték fel álmukból, hogy biztonságosabb helyre viszik őket, majd lekísérték mindegyiküket a ház pincéjébe, és közvetlen közelről lőni kezdtek rájuk. A cár és felesége, Alekszandra Fjodorovna hamar meghalt a főleg rájuk záporozó lövésektől. A lányok sokkal többet szenvedtek, mert a ruhájuk alatt rejtegetett drágakövek felfogták a lövedékeket. A gyilkosok ezek után szuronnyal próbálkoztak, de azzal sem ment. Végül főbe lőtték a még lélegző lányokat. A holttestek eltávolítása többnapos kálvária volt, aminek taglalásától megkíméljük az olvasót. A vörösök eleinte igyekeztek úgy beállítani a dolgot, mintha szükséghelyzet lett volna, hiszen már a közelben voltak a fehérek, és valóban hetek múlva el is foglalták a várost.

Hideg, Precíz Kivégzés Helyett Tíz Perces Vérfürdő Útján Gyilkolták Meg A Cári Családot A Bolsevikok » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

Ezekben a napokban Oroszország szerte megemlékezéseket tartanak a Romanov-uralkodóház utolsó uralkodójának II. Miklós cárnak és családjának meggyilkolása 100. évfordulója alkalmából – írja az Osservatore Romano vatikáni napilap július 17-i számában. A család és a szolgálatukban levő személyzet, összesen 11 személy kivégzését a kommunisták a 1918. július 16-ról 17-re virradó éjjel hajtották végre. Somogyi Viktória – Vatikán A helyi kommunisták alapította Uráli Tanács száz éve döntött úgy, hogy a cári családot és a kíséretében lévőket ki kell végezni. Jekatyerinburghoz ugyanis közeledtek a fehérek, és félő volt, hogy a cári család kicsúszik a bolsevikok kezéből. Az uráli bolsevikok július 17-én hajnalban összeterelték a cári családot, II. Miklóst, feleségét, négy lányát és egy fiát, a házi orvosukat, szakácsukat és még két cselédjüket az Ipatyev-ház pincéjébe és agyonlőtték őket. Aki még életjelet mutatott, azzal szuronnyal végeztek, majd a holttesteket egy 21 kilométerre lévő bányába dobták.

Miután a kitört polgárháborúban a cárhoz hű, franciák, angolok és amerikaiak által is támogatott seregek egyre nagyobb területeket foglaltak el, a bolsevikok úgy döntöttek, hogy a Romanovokat biztosabb helyre, az Urálon túli Jekatyerinburgba vitetik. 1918 nyarára a "fehérek" mintegy ötven kilométerre közelítették meg a "cári rezidenciát", ezzel a lépéssel azonban önkéntelenül is halálos veszélybe sodorták az uralkodót és családját. Az Uráli Szovjet tagjai, akik Miklós cárért és családjáért feleltek, nem hittek abban, hogy Jekatyerinburg városa sokáig tartható volna. Aznap egyetlen kérdés volt napirenden: határozni kell a cár sorsáról. Az ellenforradalmárok semmiképp sem szabadíthatták ki a bolsevikok első számú osztályellenségét, mert akkor könnyen hős vált volna belőle. Úgy vélték, a családot és azokat a szolgákat, akik úgy döntöttek, hogy velük maradnak, ki kell végezni. E döntéssel 11 embert ítéltek halálra: a cárt, a cárnét, Alekszej koronaherceget, a négy, 17 és 22 év közötti hercegnőt, az udvari orvost, a szakácsot, egy írnokot és a cselédlányt.