Mária Valéria Híd

Jbl Bluetooth Fejhallgató

Húsz éve, 2001. október 11-én avatták fel az Esztergom és Párkány közötti, újjáépített Mária Valéria hidat. A Duna e pontja mindig fontos átkelőhely volt. Az Árpád-korban a királyi székhely Esztergomot rév kötötte össze a folyó túloldalával. Az első állandó, cölöpökön álló hidat 1585-ben a törökök építették, de ez csak egy évig állt, később ötvennégy tömlőhajóra állított pontonhíd létesült, amely az 1683. október 9-én vívott párkányi csatában elpusztult. Esztergomi látkép a Bazilikával és a Duna híddal (Fotó: MTI/ Reprodukció) Nyolc évtizeddel később, 1762-ben állították forgalomba a hét ladikra épült repülőhidat, amelyet a folyó sodra hajtott át a két part között, majd az esztergomi érsekség létesített itt 1842-ben hajóhidat. Ez az élénkülő hajóforgalom miatt egyre rövidebb ideig volt nyitva, végül az érsekség lemondott vámszedési jogáról, és lehetővé vált egy állami híd építése. A Dunán eveznek az esztergomi vízi szakkör tagjai, a háttérben az Esztergomi Bazilika és a Mária Valéria híd látható (Fotó: MTI/Bojár Sandor) Az építési munkákat 1893 végén kezdték meg Feketeházy János tervei alapján.

Mária Valéria Hide

A két ország schengeni övezethez való csatlakozása óta az utasokat már nem ellenőrzik. Az első gépjárművek a hídon alkonyatkor (Fotó: MTI/ Kovács Attila) 2011-től minden évben megemlékeznek a híd újjáépítésének évfordulójáról. A Mária Valéria híd, háttérben az Esztergomi bazilika (Fotó: MTI/Máthé Zoltán) " Manapság a hidat városaink lakosai csaknem napi gyakorisággal veszik igénybe. A híd jelentősen segíti a két ország közötti személyforgalmat, lehetővé teszi a Duna két partján nyújtott szolgáltatások igénybevételét, kisáruforgalmat, határon árnyúló munkavállalást és iskolalátogatást. Az elmúlt 20 évben csodálatos kapcsolatok épültek ki magánszemélyek, vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, valamint más közösségek és szervezetek között. Úgy is mondhatnám, hogy a vashíd mellett fokozatosan építettük meg saját hídjainkat " – mondta Szabó Eugen, Párkány város polgármestere. Az esztergomi Mária Valéria híd és szlovákiai Párkány látképe napnyugtakor (Fotó:MTI/Mohai Balázs) Érdekes lehet számodra:

Mária Valéria Híd Története

2021. szeptember 22., 20:29 Felnőtt szinte egy generáció, amely nem tudja, milyen volt az élet híd nélkül. Hogy a kompra várva kellett sorban állni, vámvizsgálaton átesni, ahol néha egy farmernadrág miatt is szekálták az embert. Este meg nem is közlekedett. Csak olyanok tudtak Esztergomba moziba elmenni vagy kulturális eseményen részt venni, akiknek rokonaik voltak odaát, vagy annyira elszántak voltak, hogy vállalták, a Duna parton alvás kényelmetlenségeit. Fotó: Bokor Klára Mária Valéria híd, Párkány Az Esztergom és Párkány közti híd építéséről A hidat Feketeházy János tervei alapján 1893-ban kezdték el építeni. A Duna mederszélessége Esztergom és Párkány között 494 méter. Ezt a távolságot 6 nyílással hidalja majd át a sarló alakú főtartókkal tervezett új "vashíd" – számolt be az Építő Ipar szaklap a híd műszaki paramétereiről. Az építmény két és fél év alatt készült el, sajnos, több emberáldozatot is követelve. A Pesti Hírlap így ír erről: Az építkezés már eddig is számos balesettel járt.

Mária Valeria Híd

Végül 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve Günter Verheugen EU-bővítési biztos az elkészült hidat. Amíg a híd nem állt, addig a két part között komppal történt a közlekedés. Megközelítés A hidat autóval Visegrádon át a 11-es számú főút, míg Dorogon át a 10-es számú főút felől lehet megközelíteni. Akik busszal szeretnék felkeresni, azoknak érdemes a 11-es út felől érkezni, mert az Esztergom, Rákóczi tér nevű megállóból 15-20 perces sétával elérhető. Budapest felől a Duna bal partján Dunakeszi-Vác-Kismaros-Zebegény-Szob érintésével az EV6-os számú kerékpárúton, Szobnál átkelve a Dunán a 11-es számú főúton kell haladni. Búbánatvölgyet elhagyva térhetünk rá a 2A jelű, Esztergomba vezető kerékpárútra.

Mária Valéria Hidayah

A Garam torkolatának vidéke már ősidők óta a Kárpát-medence egyik legfontosabb dunai átkelő helye volt. Az első hajóhíd Szinán budai pasa parancsára, 1585-ben épült itt. Az 1663-ban ehhez kapcsolódva épített cölöphíd a visszafoglaló háború során, 1684-ben pusztult el. Az ezt pótoló két révátkelő közé 1762-ben ún. repülőhidat (egy a Duna közepére kihorgonyzott, kompszerű járművet) építettek. Az Esztergomot újra birtokba vevő és tulajdonló érsekség mindig fontosnak tartotta a terület gazdasági fejlődését, ezért 1842-ben egy állandó, 6, 2 + 1, 5 m széles hidat építtettek ide. Ez az 1849-es események alatt megsérült, de pár év alatt rendbehozták. A komáromi közúti és vasúti híd megépülte után Esztergom is igyekezett lépést tartani a konkurenciával, így felmerült egy modern \"vashíd\" felépítésének igénye. A terveket a pályázaton nyertes Charty Szaléz készítette el. A sarló alakú, kéttámaszú tartók sorából álló híd alapötlete Feketeházy Jánostól származott. Az 5 nyílású híd hossza a két hídfő között 494 méter, a kapcsolódó kisebb hidakkal együtt 513, 5 méter.

Az 509 méter hosszú, 11, 7 millió eurónak (mintegy 4, 2 milliárd forint) megfelelő összegből újjáépített hidat 2001. október 11-én Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda adták át. Esztergomnál 1762-ben úgynevezett repülőhíd (lengőkomp) épült a Dunán, majd 1842-ben hajóhidat létesítettek. A mostani híd elődjét Ferenc József császár építtette, az uralkodó lányáról Mária Valériának elnevezett híd 1895-ben készült el. A híd mindkét világháborúban súlyosan megsérült, 1919-ben a csehszlovák hadsereg robbantotta fel, majd az 1927-ben újjáépített hidat 1944-ben a német hadsereg ismét a levegőbe repítette. Akkortól a híd 2001-ben befejezett újjáépítéséig 57 év telt el. 2021. október 11. (MTI)