RETRO, A HEGY GYOMRÁBAN A 90-es évek elején minden gyerek ettől a sorozattól rettegett Akik a 90-es években voltak kiskamaszok, biztosan nosztalgiával emlékeznek vissza azokra az időkre, amikor a mobiltelefon és a számítógép még nem "rontotta meg" gyermeki elméjüket, és a szobában ücsörgés helyett inkább a szabadban játszottak nyaranta. Őket még nem zavarta a tűző nap, vagy épp egy futó zápor, a reggeli után örömmel rohantak máris az utcára, ahol a pajtások gyülekeztek, hogy aztán – akár még este 9! -ig is – barátaik társaságában tölthessék az egész napot. Na, de legyünk igazságosak, hiszen hébe-hóba azért náluk is előfordult, hogy labdázás, bringázás vagy épp tollasozás helyett ők is beültettek fél-háromnegyed órára a szobába, ahol kedvenc sorozatukat nézték meg. Az egyik ilyen, nálunk a 90-es években vetített A hegy gyomrában című nyolcrészes, új-zélandi filmsorozat volt. És bár a magyar tévé akkoriban nem volt elárasztva filmsorozatokkal, mégis, mai szemmel, kissé érthetetlen, miért is vonzotta ez a sorozat a gyerekeket.
Ráadásul a hegy belsejében működik. 🙂 A lift kabinja csupa üveg és 1983-ban állt munkába. Az 1913-as nyitás óta ez a harmadik szerkezet. A bejárat mellett tábla is mutatja a gyalogosan és a lifttel megtehető utat. Érdemes felfelé lifttel felmenni, majd gyalog visszasétálni a kiépített utakon, lépcsőkön keresztül. A Trümmelbach patak itt egy szűk szurdokon keresztül zúdul le a hegyről. A szurdok a felső részen annyira szűk és útvesztőszerű, hogy a nappali fény nem világít be. Ezért érezhetjük magunkat barlangban és nevezhetjük ezeket a vízeséseket földalatti vízeséseknek. Ezen a szurdokon keresztül a Trümmelbach patak vize 10 kisebb-nagyobb vízesésen keresztül tesz meg 140 méter szintkülönbséget, nagy sebességgel, hatalmas dübörgéssel. A szurdok itt is jól kiépített utakon, járdákon, lépcsőkön járható be, bár itt a szokásos fa hidak helyett inkább fém korlátok vannak. A patak vízgyűjtő területe kb. 23 négyzetkilométer, aminek a fele mindig jéggel és hóval borított. A patak vízhozama 20 000 liter másodpercenként, és évente kb.
A hegy, ami több száz millió év emlékét őrzi Mielőtt nekivágunk a Benedek-hegynek, megtudjuk, miért hívják a Kutas-tér melletti területet Szerelem-szigetnek, és azt is, hogy hogyan juttatták fel egy kút vizét az Úrkúti malomból az 1767-ben épült érseki palotába. Aztán alaposan szemügyre vesszük a Benedek-hegyre vezető lépcsőket: a lábunk alatt az egész Balaton-felvidékre jellemző permi vörös homokkő. Míg sok helyen a felszínen hevertek ezek a kövek, Veszprémbe már szállítani kellett őket, és csak az egyházi intézmények, illetve a gazdag polgárok engedhették meg maguknak azt, hogy ebből építkezzenek. Vörös homokkőből épült a veszprémi Feltámadt Üdvözítő Templom és a balatonfüredi Krisztus Király-templom is. A város képét ma is a földtörténeti középidő, a mezozoikum idejében itt hullámzó Thetys-tenger üledékéből képződött kőzetek, a dolomit és a márga határozza meg. De van itt más is: a túravezetőnk vízzel locsolja meg a lépcső korlátját, és a tenyérnyi, jellegzetes csigavonalú házzal rendelkező ammoniteszek (az ősi tengerekben élt puhatestűek) formái jelennek meg a vörös kőzetben.
A veszprémi Benedek-hegy kövei száz millió év emlékét őrzik, dolomitsziklájával a bombák sem bírtak, gyomrába pedig egy 200 férőhelyes óvóhelyet fúrtak 1944-ben. A Túrajó városi sétáján bejártuk a hegybe vájt folyosókat, és a város geológiai múltjából is kaptunk ízelítőt. A veszprémi Benedek-hegy a Vár-hegy kissé alacsonyabban fekvő folytatása, amely függőleges sziklafalakkal emelkedik ki a Séd völgyéből. Szinte kopár a felszíne, mert a dolomitsziklára hiába próbáltak meg több évtizeddel ezelőtt fákat telepíteni. Belátjuk innen a Viaduktot, a Séd patak völgyének egy részét és a fél várost. Ez a titkokat rejtő magaslat a főszereplője a Túrajó Veszprém Geopolisz témájú városi sétájának. Fotó: Hölvényi Kristóf - We Love Balaton A túra vezetője, Raffai Csilla - aki a Túrajó városi séták ötletgazdája és a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének adjunktusa - éppen térképeket mutat a veszprémi vár alatti Kutas téren összegyűlt csoportnak, amikor megérkezünk. Családok, fiatalabb és idősebb kirándulók is kíváncsiak a város geológiai múltjára és a Benedek-hegy belsejére.
Főoldal Lokál Sokan ismerik az alpesi alagutat, amely Olaszországból vezet a francia síparadicsomba. De kevesen tudják, hogy az alagút közepén egy részecskelaboratórium rejtőzik. Ha Torino felől próbálunk eljutni a francia Alpokba, utunk a világ egyik leghosszabb alagútján át vezet. A 13 kilométeres, ijesztően szűk Fréjus-alagútban szigorú szabályok érvényesek: a követési távolság 150 méter, a haladási sebességnek pedig 50 és 70 km/óra között kell maradnia. Megállni lehetetlen, de legalábbis életveszélyes. Éppen ezért, amikor a világ különböző szegletéből ideérkező újságírók engedélyt kaptak, hogy belépjenek az egyébként nem látogatható föld alatti laboratóriumba, a buszunk indulása előtt leállították a forgalmat, és egyedül haladtunk hosszú perceken keresztül a végeláthatatlan járatban. Bejárat az alagútból Amikor megálltunk az Alpokba vájt alagút közepén, kinyitottak egy háromemeletes ajtót, és beléphettünk a Laboratoire Souterrain de Modane területére. 1700 méternyi szikla feszült fölöttünk.
14:00 turmix: 150 g zab vagy édesburgonya, 2 banán 150 g rizspehely, fagyasztott bogyók, maroknyi mandula, mogyoróvaj és glutamin 14:30 strongman edzés, BCAA, glutamin, Vitargo 17:30 60 g fehérje + 2 banán 18:00 500 g marhahús + burgonya, zöldek 20:30 500 g lazac + 500 g édesburgonya 22:30 50 g kazeines fehérje vagy 6 tojás + avokádó + 30 g mandula + 50 g mogyoróvaj Nap közben rengeteg víz + gyümölcslé a kalóriamennyiség növelésére. Az éjszaka közepén 50 g kazeines fehérje vagy nyers tojások. " Kövess minket Facebookon is!
Ezt a tényt a szakszerű biztonságos és gazdaságos üzemeltetés érdekében már a tervezés során feltétlenül figyelembe kell venni. " – írja Janzó. Rákosszentmihályon a Gellért-hegyinél egy évvel korábban indult meg az építkezés, ott is a zongora formát használták, a műtárgyak tervezését a MÉLYÉPTERV, az építést a Mélyépítő Vállalat végezte. Ezt a megoldást az 1974. évi Országos Vízügyi Műszakfejlesztési és Újítási Kiállításon díjazták is. A víztároló bejárata a Gellért-hegyen (Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont) A Gruber József víztároló medence kiásásakor 140 000 m3 földet mozgattak meg – derül ki a Fővárosi Vízművek a tároló történetét taglaló elképesztő adatokat tartalmazó kiadványából. Megtudhatjuk, hogy a fenéklemezek betonozásakor 25 mixerkocsi 41 órán keresztül szállította a betont, a betont folyamatosan keverő teherautókat rendőri segítséggel juttattak át a város forgalmas csomópontjain, hogy a beton frissen érkezzen a munkaterületre. Kétszáz ember dolgozott itt, óránként 50 m3 betont bedolgozva az alapba.