Puskás Ferenc Stadion A Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) egy 68 976 férőhelyes, számos sport- illetve zenei rendezvény megrendezésére alkalmas létesítmény, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája. Története: Tervek a megvalósításra: Már 1896-ban megszületett egy nagy budapesti stadion elképzelése, amikor felmerült, hogy az első újkori olimpia a magyar fővárosban lehetne. A kezdeti vonakodás után a görögök mégis megrendezték Athénban az olimpiát, a stadion terve azonban továbbra is napirenden maradt. A magyar sport nemzetközi sikereinek hatása ezt az igényt csak fokozta, 1911-ben megkaptuk az 1920-as olimpia rendezési jogát, de az első világháború meghiúsította a terveket. Az első elképzelések a Vérmezőre álmodták a stadiont, de a XI. kerületi Nádor-kert és a Kerepesi út környéke is szóba jött, ahonnan a Magyar Lovaregylet elköltözött. A gazdasági helyzet azonban nem tette lehetővé egy nagy sportberuházás elkezdését. A téma később nagy nyilvánosságot kapott, 1924-ben törvényt hoztak egy új stadion építésére, s a sportadót is bevezették - de a befolyt összeget nem arénaépítésre költötték.
A Bozsik Stadion alternatív megközelítési módjai vendégszurkolóknak, akik nem szeretnének a hazai szurkolókkal együtt részt venni a villamosozásban és a sörözésben: 194-es busz Kispest, Határ úti metrómegállótól a Pozsony utcáig kell menni (kb. 14 perc menetidő). Innen gyalog kb. 10 perc alatt elérhető a Bozsik Stadion 3. számú Kis Temető közi bejárata, az utat azonban nem szegélyezik kocsmák, meg kell elégedni kisboltokkal. A leghíresebb magyar, a valaha élt talán legnagyobb futballista hivatalos honlapja Puskás Ferenc utca A Fővárosi Közgyűlés szabályt módosított, így Puskás halálának egyéves évfordulóján utcát nevezhettek el Kispest leghíresebb szülöttéről a Bozsik-stadion bejáratánál. Budapest főpolgármesterének előterjesztése kellett ahhoz, hogy a Fővárosi Közgyűlés megváltoztassa mindenkori határozatát, amely szerint Budapesten csak a halála után negyedszázaddal lehet bárkiről közterületet elnevezni. Asztalos Zoltán, a Honvéd korábbi munkatársa még Puskás Ferenc életében kezdte meg a küzdelmet az utcaelnevezésről, és az egyetlen magyar sportnapilap megszavaztatott több tízezer olvasója is arra voksolt: nevezzenek el Kispesten utcát a városrész leghíresebb szülöttéről.
Első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa. Érdekességek az 1953-ban átadott Népstadion történetéből: #A Népstadion megnyitására (1953. augusztus 20. ) nagy ünnepélyt rendeztek, díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, akit a sajtóteraszon helyeztek el, mivel "a nép nagy vezére", Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt. #Budapest lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként aznépítési munkákban, amint Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai is. # Rákosi alagút. A stadionnak volt egy híres-hírhedt földalatti létesítménye, amit máig Rákosi-alagútként emlegetnek. "Kialakításánál speciális, az Államvédelmi Hatóság előírta biztonsági szempontokat is érvényesíteni kellett: a Nemzeti Sportcsarnokból föld alatti alagúton érkezhettek a helyükre a notabilitások" – írta Prakfalvi Endre, az 1999-ben kiadott Szocreál című könyvében.
A stadiont a későbbiekben 100 ezer fősre akarták bővíteni. A lelátókat 18 óriási pilon tartja, északi és déli oldalára egy-egy maratoni kapu, a nyugati oldalra a díszpáholy, a keletire az öltöző épülete és a játékoskijáró került. Az építkezés – végleges tervek nélkül – 1948. július 13-án kezdődött el, a Stadionépítő Vállalat kivitelezésében. A stadion építése: Az első kapavágást a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke tette meg. A főváros lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként a munkában, amint Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai is. A helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép dolgozott az építkezésen, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők. A munka során 45 ezer köbméter betont, 2, 5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el.
További látnivalók Titkok kamrája szabadulószoba 1073 Budapest Foglalj időpontot a +36 20 311 9471-es számon, hivatkozz az és 10% KEDVEZMÉNYBEN részesülsz! Illyés Borbála Történelmi Babaszobrai Pesterzsébeti Múzeum, 1201 Budapest, Baross u. 53. Nyitva: keddtől szombatig, 1018 óráig. Telefon: 0612831779, email: További programok
A Bozsik-stadion történetét illetően az újabb mérföldkő 2006 nyarán, a Hemingway Group kispesti szerepvállalásával következett. A Budapest Honvéd új tulajdonosa, George F. Hemingway döntése értelmében a 2007-es tavaszi idény rajtjáig felújításra került a patinás sportlétesítmény - Magyarországon ritkaságszámba menő módon: magánpénzből. 2006 szeptemberében a centerpálya és a füves edzőpálya felújításával kezdődött a rekonstrukció (előbbi vízelvezető és automata öntőrendszert, majd új gyepszőnyeget kapott; utóbbit ősgyepes megoldással hozták rendbe). Új, a stadion körül húzódó kerítést emeltek; 6000 műanyag, természetesen piros és fekete széket szereltek a megszépült lelátókra; korszerűsítették a sajtóhelyet és minden igényt kielégítő kondicionáló termet építettek, a hangosítást és a pálya világosítását, a biztonságot új térfigyelő rendszer segíti. Változásokon mentek át a kiszolgáló helyiségek – felújították a büféket, az ajándékboltot, a mosodát, az öltözőket, a zuhanyzókat és az illemhelyeket.