2. A maximalizmus megterhelő Ha állandóan a tökéletességre törekszünk, és semmivel sem tudunk megelégedni, az állandó fáradtságot és belső feszültséget szül. A maximalizmus alapvetően jó tulajdonság, de lehetnek olyan következményei is, amelyek miatt rosszul érezzük magunkat. Legyél mindful a vezetésben (is)! | GROW Group. Ha valaki tökéletesen akarja végezni a munkáját, de folyton talál benne javítanivalót, az azt eredményezi, hogy sosem, vagy csak határidőn túl készül el a feladataival. A maximalistáknak meg kell tanulniuk feloldani ezt a késztetést, illetve felismerni azt a pontot, amikor a további energiabefektetés már nem tesz érdemben hozzá semmihez. Aki képes megtanulni, mikor kell megelégedni és leállni, az nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb is lesz ettől. 3. A túlérzékenység állandó feszültséghez vezet Túlérzékenységről akkor beszélünk, ha a normálisnál jobban megvisel bennünket egy helyzet, ha hevesebben reagálunk bizonyos dolgokra, miközben mások hangulatváltozásaira is érzékenyek vagyunk. A szenzitív emberek sokszor akkor is megbántva érzik magukat, amikor valójában senki nem közeledett feléjük ártó szándékkal.
Testünk, azon belül az agyunk viszont nem változott ez idő alatt. Vagyis biológiailag nem rendelkezünk nagyobb kapacitással, mint ők. Más eszközöket, módszert kell találnunk ahhoz, hogy egészségesek tudjunk maradni ebben a közegben. Az információtúladagolás, az állandó bekapcsolt állapot és a folyamatos nyomás képezik a külső zajt, amivel meg kell küzdenünk; ám még nagyobb terhet jelent a belső zaj. Az, ami a két fülünk között zajlik: a belső feszültség, a túlagyalás, a minősítés. Tudatos "zajcsökkentés" a mindfulness segítségével Az egyik kérdés, hogy miként tudjuk szolgálni ebben a zajos külső/belső világban a saját jól-létünket. Hogy tudunk mi egyensúlyba kerülni és abban stabilan megmaradni. Folyamatos belső feszültség fogalma. A másik kérdés, hogy mi, mint vezetők mennyire terheljük a ránk bízott munkatársak életét plusz zajjal, mennyire vagyunk képesek az ő jól-létüket elősegíteni. Itt segít minket ki a mindfulness. A tudatos jelenlét gyakorlata abban támogat, hogy a minket érő külső zajt tudatosan kezeljük, de még ennél is fontosabb, hogy ne terheljük túl magunkat a belső zaj fokozásával.
A meneküléshez a szervezetnek mobilizált energiára van szüksége, nő az izmok cukor felhasználása, a máj pedig a raktározott cukor bontását kezdi meg. Fokozódik az anyagcsere, nő a vérnyomás és a pulzus. Az emésztésért felelős funkciók a háttérbe szorulnak, szájszárasság jelentkezik. Ezek a válaszreakciók a mellékveséből felszabaduló adrenalin és noradrenalin hormonok hatásainak köszönhetők. Hogyan jelenik meg a stressz az életünkben? Megkülönböztethetünk hirtelen fellépő stresszhatásokat, illetve tartós stressz hatásokat. Amikor magunknak okozunk feszültséget - Ezek a tulajdonságok fokozzák a stresszt - Frisshíreink portál-. a) Hirtelen fellépő stressz esetén, ilyen például, ha vezetés közben hirtelen elénk kanyarodik egy biciklis, és gyorsan kell cselekednünk a baleset elkerülése következtében, ijedtséget, izgatottságot, rémületet, szomorúságot tappasztalunk, gátlódik az immunrendszerünk, elmegy az étvágyunk és fokozódik az anyagcserénk. Mindez a szimpatikus idegrendszer túlzott aktivitásának köszönhető. Tartós stressz hatására különböző hosszútávú mentális nehézségek alakulhatnak ki, mint például a szorongás, pánikrohamok, tartósan rossz hangulat, depresszió, hajhullás, soványság vagy éppen elhízás, a betegségekre való fogékonyság növekedése.
De mit tehetünk egyénileg? Szakemberek általában 7-8 óra alvást szoktak javasolni, de a szükségleteink egyénileg eltérőek lehetnek. A jóga szerint például valójában jóval kevesebb alvással is jól lehetnénk (a jógik sokszor csak 4 órát alszanak); az életminőségünk növelésével csökkenne az alvásigényünk. Folyamatos belső feszültség szabályzás. Amíg ez számunkra elméletben vagy a gyakorlati megvalósítás terén elképzelhetetlen, addig a fent linkelt cikkek számos (! ) tippet adnak ahhoz, hogy rohanó életünkben altató nélkül is jelentősen tudjunk javítani alvásunk mennyiségén és minőségén. A lényeg, hogy kialvatlanságunk valódi okát keressük, és az arra megfelelő megoldást – mielőtt altatótól, drága ketyeréktől vagy mechanikusan alkalmazott praktikáktól várnánk csodát. Legyen az alvásnak kiemelt fontossága az életünkben, hiszen miközben akadálya lehet a hatékony munkavégzésünknek (is), hatalmas potenciál van a kezünkben általa a fizikai, mentális, érzelmi egészségünk, kapcsolataink és munkavégzésünk szempontjából. Az alvás tehát nem egy szükséges rossz, kipipálandó újabb feladat, hanem egy csodaszer, ami ráadásul ingyen van.