Elsősorban a továbbra is jelentősen emelkedő energiaárak miatt novemberben rekordszintre gyorsult az infláció az euróövezetben. Az Európai Unió statisztikai hivatal, az Eurostat előzetes becslése szerint éves összehasonlításban 4, 9 százalékra emelkedett az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. Ilyen magas inflációt még nem jegyeztek fel 1997, az adat kezelésének kezdete óta az euróövezetben. Eurostat statikus táblák. Az idén októberben 4, 1 százalékot, szeptemberben 3, 4 százalékot, augusztusban még 3, 0 százalékot, júliusban 2, 2 százalékot, júniusban 1, 9 százalékot, májusban 2 százalékot, áprilisban 1, 6 százalékot, márciusban 1, 3 százalékot, januárban és februárban pedig egyaránt 0, 9 százalékot mértek. Az euróövezetben novemberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 27, 4 százalékkal az októberi 23, 7 százalék után éves összevetésben. A szolgáltatások 2, 7 százalékkal drágultak az októberi 2, 1 százalék után, az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek pedig 2, 2 százalékkal az októberi 1, 9 százalékot követően.
A közös pénznem bevezetése óta – azaz több mint két évtizede – most a legmagasabb az éves infláció a 19 uniós országot tömörítő eurózónában: az Eurostat előzetes adatai szerint éves összehasonlításban 4, 9 százalékra emelkedett az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) az októberi 4, 1 százalék után. Csak az energiaárak 27, 4 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest – októberben 23, 7 százalékos drágulást mértek. A szolgáltatások ára is nőtt novemberben, 2, 7 százalékkal drágultak az októberi 2, 1 százalékos áremelkedést követően, míg az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 2, 2 százalékkal az októberi 1, 9 százalék után. Az eurózónán belül Litvániában (9, 3 százalék), Észtországban (8, 4 százalék) és Belgiumban (7, 1 százalék) nőttek a legjobban az árak. A legkisebb mértékű drágulás Máltán (2, 3 százalék) és Portugáliában (2, 7 százalék) figyelhető meg. Eurostat fogyasztói árindex 2021. Bár az infláció már több mint kétszerese az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos céljának, még így sem valószínű, hogy a monetáris politika beavatkozik a folyamatokba.
A kimutatása szerint 2015-höz képest a szeszes italok és dohányáruk esetében tapasztalható a legnagyobb, több mint 50 százalékos drágulás Magyarországon. Az egyes termékek közül a dohánytermékek ára több mint 120 százalékkal, a dohányé 80 százalékkal, a cigarettáé pedig 67 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás harmadával többe kerül, de az egészségügyi szolgáltatásokért is 27 százalékkal kell többet fizetni hazánkban, ami egyedülálló mértékű drágulás az Európai Unióban, ahol átlagosan mindössze hét százalékkal került többe a gyógyulás, ráadásul Svájcban és Franciaországban még olcsóbb is lett az ellátás. Az oktatás 19 százalékkal drágult Magyarországon, miközben Hollandiában figyelhető meg a legnagyobb árcsökkenés, ott 44 százalékkal kerül kevesebbe a tanulás. Hazánkban viszont a hírközlési szolgáltatások igénybevétele lett olcsóbb, például a levélfeladás ára 40 százalékkal csökkent, és ruházatot vagy cipőt vásárolni is csak közel 4 százalékkal drágább, mint hét éve.