A Sugó-szurdok alsó részén a Bernát és a Hóvirág barlangok találhatók, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros, alatta a Szurdok-patak szorosa mely torkolatánál mészkőbánya működik. További információk [ szerkesztés] A Gyilkos-tó és a Békás-szoros környékének leírása (természetvédelem, földrajzi fekvés, éghajlat, növényvilág, vízrajz, földtan) fotók a szorosról: A Békás-szoros térképe A Békás-szoros filmen: Békás-szoros a Kárpá(fotók) Képek a Békás-szorosról a honlapon Archív fotográfiák Esőkabát női rendelés Rijeka térkép Budapest, Akácfa Utcai Parkolóház - GPM Pajzsmirigy gyulladás Maracuja gyümölcs vásárlás Erdély Magazin | Békás-szoros Eladó PEUGEOT 108 autó eladó. Békás: tó, szoros és vízerőmű - Monarchia túrák. ★ Erdély békás szoros térkép Erdéllyel kapcsolatban szinte mindenkinek azonnal eszébe jut a Békás-szoros monumentális sziklavilága. E népszerű természeti képződményt azonban a legtöbben csak a rajta keresztül haladó főúton tekintik meg, nem is sejtve, hogy egy kis erőkifejtéssel egészen más arcát is megismerhetjük a környéknek.
Kreisz Sándor [ szerkesztés] Kreisz Sándor a 22 éves, közel kétméteres termetű, újpesti dohánygyári tisztviselő 1941 nyarán Erdélyben turistáskodott. "Itt az ideje, hogy egy magyarnak is sikerüljön zászlót vinni a csúcsra" – gondolta, látva ott a román lobogót, és vizsgálgatni kezdte a négy sziklafalat. Gyergyószentmiklóson vásárolt negyven méternyi erős kötelet, és egy kováccsal vaskampókat veretett. Szállásadója nekiajándékozott egy lobogót, hogy azt vigye a hegytetőre. 1941. június 15 -én, hajnali öt órakor indult hódító útjára és fél tizenegyre fel is jutott a csúcsra. Keresztes Zoltán [ szerkesztés] Keresztes Zoltán sziklamászó karrierje néhány héttel Goldschmidték fennjárta után kezdődött. Keresztes szerint " a zászló (amit Kreisz a csúcsra tűzött) vagy kicsi volt, vagy pedig a csúcson lévő fenyőkön olyan helyre lett kikötve, hogy az alulról nem látszott. " Oltár-kő Az Oltár-kő a Békás-szorosban Magasság 1156 m – az északi csúcs magassága 1154 m – az déli csúcs magassága m Hely Románia, Hargita megye Hegység Hagymás-hegység, Keleti-Kárpátok Relatív magasság 350 m Első megmászás 1934 -ben Csallner Erwin és Johann Waldemar Goldschmidt Elhelyezkedése Oltár-kő Pozíció Románia térképén é. Erdély legjei – Hargita megye: a Békás-szoros. sz.
A sziklafalak szinte függőlegesek, szinte állandóan árnyékot adnak. A népnyelv a következő szakaszoknak is találó nevet adott: Pokol tornáca, Pokol torka. A harmóniát talán csökkentik az árusok szilafal alatt álló faházai. A szorost 1971-ben nyilvánították védetté, jelenleg, többek között a Gyilkos-tóval együtt, a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park része. Ha nem ódzkodunk átlépni az ezeréves határt és érdekelnek az ipari látnivalók, ne hagyjuk ki a Békási-víztározót. Békás szoros és Gyilkos tó Erdélyben | Érdekes Világ. 1960-ra végeztek a munkálataival, a Beszterce folyó felduzzasztásával Románia második legnagyobb víztározója lett és a mai napig is az. A területen sok sorkatona, rengeteg politikai fogoly és egyéb elítélt is dolgozott. 3 kerületi állások Sarokkanapé kis lakásba Driver kereső program ingyen win7 version Filmek 2019 videa magyarul Oltár-kő – Wikipédia Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Wild Ferenc: Adalékok az Oltár-kő megmászásának történetéhez, Erdélyi Gyopár, 1997, 2. szám, 10-11. oldal (angolul) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Békás-szoros Ház tervező program ingyen A kék meg a sárga Idézetek elhunytak emlékére
Az 1630 méter magas meredek sziklacsúcsra az ügyes hegymászó zsákban vitte magával a nemzetiszínű lobogót, hogy a magas oromra kitűzhesse. A székely fiú sikeres útjáról visszatérve oklevelet és jutalmat kapott. " – tudtuk meg a szorosban tett sétánk folyamán. Mint kiderült, Európa egyik természeti ritkaságán haladunk keresztül, amely a Csalhó-hegység lábánál, a Békás-patak és az Aranyos-Beszterce folyók találkozásánál található. Piatra Neamt városától 28 km-re nyugatra helyezkedik el, Hargita megye nyugati részén. Tektonikus eredetű szurdokvölgy, amelyet 1971-ben védetté nyilvánítottak, jelenleg a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park része. A szorost a Kis-Cohárd, Csíki-bükk, Oltár-kő, Mária-kő hegycsúcsok fogják közre, a hegymászók paradicsomként tekintenek rá. A szoros legvadabb része a Kis-Szurdok-kő és a Csíki-bükk között található, egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, amelynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel. Ritka és védett növények otthona a Békás-szoros Noha a nemzeti út könnyítette a szoroson való átkelést, a tranzit- és célturizmus teljesen lebénította a közlekedést, és azzal egyidőben veszélybe sodorja a szurdokvölgy ritka és védett növényfajait, állatvilágát.
A második utat ezek közül mászta meg egy kisebb csapat. Harmadik mászóút és a tragikus baleset [ szerkesztés] Az Oltár-kőre vezető harmadik mászó út megnyitását egy tragikus baleset hiúsította meg. Petriu Puiu és Petrov Iosefina 1948-ban kísérelte meg megmászni a sziklatorony egyik látványos repedését. A balesetet egy kiszakadó hatalmas szikladarab okozta, ez zuhanása közben elvágta a biztosítókötelet. Petriu Puiu a Lapos-patakba zuhant, és azonnal meghalt. Petrov Iosefina a sziklafalon töltött egy teljes napot, majd saját erejéből ereszkedett vissza. 1953-ban Fomino Emil – Marcian Bleahu társaságában – fejezte be az azóta Petriu-repedés néven ismert mászóutat. Európa két természeti ritkasága pár kilométerre egymástól: egy torlasztó és egy mészkőbe vájt hasadékvölgy. Vízből kiálló fatörzsek, magas, szinte függőleges sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, vízesések, barlangok. Mindez sétálva felejthetetlen. Az ezeréves határon túl pedig egy ipari látványosság vár minket. 1837 nyarán a megázott talaj megcsúszott a völgyben és elzárta a Cohárd, Vereskő, Likas, Juh és Lóhavas patakok folyását.