Leena Pöntynen, a finn oktatási rendszer szakértője beszélt arról, hogy akármennyire is szeretnék, a pedagógusok megjósolni sem tudják, milyen állást kapnak majd diákjaik, és nem lehet megmondani, akkor lesznek-e sikeresebbek és boldogabbak, ha a biológiára koncentrálnak, vagy ha matematikára. A konferencia második előadója, Pekka Peura matematika- és fizikatanár elmesélte, pályafutása első két évét végigküszködte, aztán rájött, mit csinál rosszul. Az oktatási rendszer szerinte is szuper az országban, imádja azt az autonómiát, amit kapnak, de az első években úgy érezte, túl sok a tanítanivaló, túl kevés az idő, és nem elég jók az eredmények. Ráadásul amiatt is aggódott, vajon boldogok-e tanulói. Aztán kitalálta, hogy leáll a szokásos gyakorlattal, és nem órák után ad házi feladatot, hanem hét hétre előre elküldi a tanulóknak az elvégzendő leckét. Állítása szerint ez a szabadság, hogy ezentúl maguk dönthették el, mikor mennyi időt szánnak a feladatokra, felszabadította őket. Peura nagyon hisz a fliplearning ben is - röviden az a módszer lényege, hogy a gyerekek nem otthon ülnek a házi felett, hanem csoportokban, rendszerint online oldják meg a feladatokat, a tanár pedig nem a táblánál állva, autoriter személyként felügyeli a rendet, hanem a kis, közösen dolgozó csoportok segítőjeként van jelen a teremben.
Csak az első két nyelvükön tesztelik őket a záróvizsgán a középiskola vége. # 21 A tanárok általában csak napi 4 órát töltenek az osztályteremben, és minden héten 2 órát fordítanak a szakmai fejlődésre, ezzel csökkentve a tanárok stresszét. # 22 A finn nemzeti tanterv széles körű irányelv, amely lehetővé teszi a tanárok számára, hogy saját stílusukat és ideájukat használják mint az osztályteremben. Ez a finn oktatási rendszer tanárai iránti bizalmára épül. Finnország oktatási statisztikái # 23 A hallgatók 93% -a érettségizik. Több, mint az Egyesült Államokban. # 24 A középiskolások 66% -a továbbtanul (főiskolai vagy szakmai tanfolyamokon). # 25 Finnország diákonként 30% -kal kevesebbet költ mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán és Németország. (OECD mutatók) # 26 A finn 9. osztályos tanulók alig 100% -a folytatja középiskoláját. Ez az adat magában foglalja a súlyos fogyatékossággal élő gyermekek többségét (). # 27 A továbbtanulók (16 év felettiek) 43% -a szakiskolába jár.
A fesztivál együttműködő partnere: Monster. Future Work Fesztivál 2017. május 17. 9–17:30-ig Akvárium Klub (1051 Budapest, Erzsébet tér 12. )
Míg itthon két-három gyerek iskolakezdése simán elvisz egy kisebb fizetést még úgy is, hogy a tankönyvek már jórészt ingyen vannak, Finnországban tényleg nem kell fizetni még a füzetekért és az osztálykirándulásért sem. Ott még a Magyarországon megbukott tartós tankönyvek rendszere is jól működik. Aki messze lakik az iskolától, azt az ingyenes buszjárat szállítja be reggelenként. 3. Minőségi menza Nincs mócsingos hús és kőkemény tökfőzelék, a reform étkezést sem úgy szándékoznak megoldani, hogy kihagyják a húslevesből a sót. A menza egészséges, változatos, többféle ételből lehet választani. Ja, és persze ingyen van. 4. Kevés leadott anyag A finn gyerekek ötödik és kilencedik osztály között elnyújtva tanulják az amerikai hetedikes matematika anyagot. Nincs rohanás, nincs stressz, hogy idén sem sikerült befejezni a tankönyvet, van viszont alaposan begyakorolt, biztos tudás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kevesebb néha több: hiába vernek bele kisebb anyagmennyiséget a finn tanulók fejébe, a nemzetközi felméréseken mégis úgy tűnik, ők alkalmazzák ezeket a legbiztosabban.
Ha két kilométernél messzebb lakik valaki az intézménytől, iskolabusz áll a rendelkezésére, amit szintén az állam fizet. Az sem dilemma, hogy melyik iskolát válasszuk, melyik a legjobb? Minden intézmény ugyanolyan magas szintet képvisel, ezért mindenki a lakhelyéhez legközelebbibe megy. Nincs különbség a vidék és a főváros között sem. Kényelmes Egyenruha ugyan nálunk sincs, de kötelező a padban gubbasztani. Finnországban nem. Sok iskola tantermeiben vannak karosszékek, heverők, kanapék, de akár a padlóra is ülhetnek a gyerekek, ha ahhoz van kedvük. Jó idő esetén sok órát az épületen kívül tartanak. Tovább durvulnak Már egy új irányzata is létezik a finn módszernek, ami a jelenségalapú tanulásra koncentrál. Itt nincsenek órák, sőt, tantárgyak sem. Persze, akkor mégis mi a rossebbet csinálnak, cikkíró? Fontos témákat vesznek alapul, amiket aztán vizsgálnak. Ha például a menekültválsággal foglalkoznak, akkor közösen kitalálják a kérdéseket, amik kötődnek a hagyományos tantárgyakhoz, aztán közösen megkeresik a válaszokat.
A finn középfokú szakképzésben a vállalkozókészség fontos alapkészségnek számít, minden képesítés tartalmaz ilyen irányú kompetenciákat. A kompetencia-kimenetek szempontjából legfontosabb validált készségek a következők: kommunikációs és társas kompetenciák, matematikai és természettudományos készségek, a munkahely szabályainak ismerete, az egyenlő bánásmód tiszteletben tartása, a munkaképesség és az egészség megőrzése, valamint a digitális készségek. A felső középfokú szakképesítésekben 2014-ben a kredit- és időalapú megközelítés helyett kompetencia-alapú megközelítést vezettek be és növelték a közismereti tárgyak arányát. Az általános és középiskolai oktatás- és képzésben központi szerepet játszanak a tanárok, akiket Finnországban erkölcsileg és anyagilag is megbecsülnek. A tanári pálya jó kezdő fizetéssel jár, de a tanárképzés törvényi szabályzása gondoskodik arról, hogy csak elhivatott és alkalmas emberekből váljanak pedagógusok. Ma a finn tanárok az egyetemet végzettek felső 10%-ából kerülnek ki.