Bárki megoszthatja gondolatait az embereket elválasztó falakról és a minket összekötő hidakról a 25 éve lebontott berlini fal egy részletének Gozsdu udvarban felállított másán. A falrészletet szeptember 9-én este bontják le, a Bridging Europe - Európai Hidak művészeti fesztivál nyitányaként. A jövő keddi eseményre a Budapesti Fesztiválzenekar izgalmas kamaraprodukciókkal készül, többek között fellép egyik vendégművészük, Sonia Wieder-Atherton csellista is - olvasható a zenekar keddi közleményében. A zenei programmal arra a történelmi gesztusra is emlékeznek, amikor a 20. század egyik legnagyobb csellóművésze, Msztyiszlav Rosztropovics 1989. november 11-én, két nappal a berlini fal leomlása után rögtönzött koncertet adott a fal tövében (az erről készült videó elérhető a YouTube-on). A berlini fal darabja a Gozsdu-udvarban A Művészetek Palotája (Müpa) és a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) által második alkalommal megrendezett Bridging Europe - Európai Hidak művészeti fesztivál középpontjában idén a német kultúra áll.
A berlini fal leomlásának történelmi jelentőségét méltatta az amerikai és a francia elnök. Barack Obama és Francois Hollande egyaránt üzenetben fordult a német néphez abból az alkalomból, hogy Németország vasárnap ünnepli a fal leomlásának 25. évfordulóját. A Fehér Ház által közzétett nyilatkozatában az amerikai elnök visszaemlékezett a negyedszázaddal ezelőtti eseményekre, kiemelve a családokat és barátokat elválasztó falat lebontó kelet-berliniek bátorságát. Az ő győzelmük 1989 november 9-én egyben tisztelgés volt azok emléke előtt, akik életüket vesztették, miközben a hírhedt építmény fennállásának csaknem három évtizede alatt a szabad világba akartak menekülni - értékelte Obama, hangsúlyozva azt is: ez a győzelem egyben annak bizonyítéka is volt, hogy semmifajta fal vagy szögesdrót sem képes megfékezni az egyszerű emberek akaratát arra, hogy szabadon élhessenek. "A falak és az elnyomó rezsimek fennmaradhatnak egy ideig, de hosszú távon nem tudnak szembeszállni a szabadságvággyal és az emberi méltósággal" - hangsúlyozta Barack Obama.
Kereken három évtizeddel a berlini fal ledöntése után Németország nyugati és keleti felében is helyeslik a második világháború után kettészakított ország újraegyesítését, ám hiába telt el harminc év az NDK összeomlása óta, a kulturális, gazdasági és egyéb különbségek jó része még mindig érezhető maradt. Lassan, de biztosan gyógyulnak a sebek - ez a fő következtetése a Pew Research nevű kutatóintézet Németországban végzett átfogó felmérésének. A kutatók 1991 és 2009 után idén tavasszal is megkérdezték a németeket arról, hogy egy tízes skálán mennyire elégedettek az életükkel, majd összeadták a hetest, illetve annál többet adók számát. Keleten 1991-ben 15 százalékos volt az elégedettek aránya, ez mostanra 59-re ugrott. És bár a volt NDK-ban hatalmas volt a javulás, a nyugatiak még mindig elégedettebbek, ott 64 százalékos a hetes, illetve az annál jobb értékelést adók aránya. A jövő megítélésével kapcsolatban nagyobb az eltérés, nyugaton a megkérdezettek 61 százaléka véli úgy, jó irányba mennek a dolgok, míg keleten csak minden második ember optimista a jövőt illetően.
A drótkerítés jelképes átvágására június 27-én 11 óra 4 perckor került sor, mintegy 100 méterre a klingenbachi osztrák-magyar határátkelőtől – írta a Bild, rámutatva: 1989. június 27. a szocializmus végét jelentette az akkori NDK-ból kiinduló menekülthullámmal és a berlini fal 1989. november 9-én történt leomlásával. Mi történt az akkori hősökkel, azokkal az emberekkel, akik annak idején százezrek számára megnyitották a szabadság felé vezető utat? – tette fel a kérdést a Bild, sorra véve a fényképen is látható hét személyt, köztük Alois Mock és Horn Gyula mellett Franz Schmidt akkori budapesti osztrák és Nagy János bécsi magyar nagykövetet. Alois Mock – mint az újság írta – éppen csütörtökön 75 éves, és Bécsben él. Parkinson-kórban szenved, és interjút sem tud már adni. Az egykori magyar külügyminiszter, Horn Gyula szintén súlyos beteg: 2007 augusztusa óta egy budapesti kórházban ápolják – számolt be a Bild.
A nyilatkozat tartalmazza a Szövetség politikai alapelveit, az együttműködés fontosságát a már létező ifjúsági szervekkel és hangsúlyozza, hogy az alapítási eljárás teljes mértékben jogszerű (megfelel az alkotmány és a polgári törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseinek). Az alapítók úgy határoztak, hogy a Szövetség szervezeti és működési szabályzatát az első kongresszusnak kell majd elfogadnia. A kongresszus összehívásáig a szervezők a legfontosabb feladatnak alapsejtjeik szervezését tekintik. " A Reuters bécsi irodáját maguk az alapítók hívták a hírrel. A hírügynökség kiemelte, hogy értelmiségiek mellett munkás és vidéki fiatalok is vannak az alapítók között, Szajkó Lóránt az AFP bécsi irodájának úgy nyilatkozott: "A KISZ nem képviseli megfelelően a magyar fiatalokat" A KISZ-szel ugyanakkor tárgyalni akartak az együttműködés lehetőségéről, de nem akarták, hogy ugyanaz a személy mindkét szervezetnek tagja lehessen. A Fidesz, mint Bárczy Péter a Reutersnek elmondta, négy pontban foglalta össze a céljait: 1.
LMP: Róna Péter ki tudja fejezni a nemzet egységét - LMP - Magyarország Zöld Pártja Kihagyás Az egységes ellenzék Róna Péter közgazdászt jelöli államfőnek, aki Novák Katalinnal, a kormánypártok jelöltjével szemben ki tudja fejezni a nemzet egységét – mondta hétfői online sajtótájékoztatóján Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. A politikus emlékeztetett, hogy Róna Péter korábban az LMP pártalapítványának társelnöke volt, majd érveket sorolt a jelölt mellett. Legfontosabbnak azt ítélte, hogy a közgazdász 2006 óta küzd a devizahitelezés ellen és a devizahitel-károsultak megsegítéséért. Róna Péter kampányüzeneteket mondott a nemzet egységének kifejezése helyett. Utóbbiak Ungár Péter szerint az egyik legnagyobb vesztesei az elmúlt harminc év neoliberális piacgazdaságának, de az Orbán-kormány csak szelektíven, ellentmondásosan segítette meg őket. A politikus szerint a jelölt látja a klímakatasztrófa és a gazdasági rendszer kapcsolatának mélységét is, szemben Áder János jelenlegi államfővel vagy Novák Katalinnal. "Vele egy olyan államfő lenne a jelenlegi után, aki nem többmilliárdos budai villákban és különböző magánalapítványokban szépelegne zöld dolgokkal úgy, hogy ennek semmilyen hatása, jelentősége nincs" – fogalmazott.
A levélben, amellyel a döntést magyarázza, Róna Péter kitér arra, hogy miért és hogyan utálja az álnok devizahitelezést és a banki magatartási kódexet. Még tán igaza is van. És? Én nemcsak ezeket utálom, hanem az egykulcsos adót, a bal-jobb háborút, a pátoszt, a cinizmust, a fundamentalizmust meg az éktelen hülyeséget, ami átsző Magyarországon mindent. Én hova fussak, Róna Péter? Magyarországról tömegek menekülnek el. Őket megértem. Róna idejött egy New York-i bankházból (sosem volt a gyűlölt rendszer működtetője, á, dehogy); kényesen belepiszkált a dolgokba kicsit az ujja hegyével, s most fintorogva távozik. Hát Róna Pétert nem értem meg. ".. és nagyon kértem, ne küldjenek a kongresszus előtt néhány nappal egy csatlakozási szerződés-tervezetet, hiszen egy bázis demokrácia számára ez egy kezelhetetlen helyzetet idéz elő. Válasz. Róna péter életrajz minta. Hát ez már eldőlt, ezt már megbeszélték az LMP vezetőivel " – avat be minket Róna abba, hogy szerinte sportszerűtlenek voltak Bajnaiék. Isten tudja. Lehet. És?
Nap nap után – Babits Mihály életének kronológiája 1, (1883–1908), bevezető tanulmánnyal: Az életrajzi kronológia mint sajátos (irodalom)történeti narratíva, Balassi Kiadó, Budapest, 2011, 560 lap (Babits-kronológia 1. LMP: Róna Péter ki tudja fejezni a nemzet egységét - LMP - Magyarország Zöld Pártja. ) – ISBN 978-963-506-855-5 Nap nap után – Babits Mihály életének kronológiája 2, (1909–1914) Balassi Kiadó, Budapest, 2013, 764 lap (Babits-kronológia 2. ) – ISBN 978-963-506-895-1 Nap nap után, Babits Mihály életének kronológiája 3. (1915–1920) A, B kötet, Balassi Kiadó, Budapest, 872lap (Babits-kronológia 3. ) – ISBN 978-963-506-947-7 Róna Judit írása és hibajegyzéke a Babits Mihály-levelezés (1918–1919) kritikai kiadásáról, sajtó alá rendezte Sipos Lajos, Argumentum, Budapest, 2011 (Babits Mihály műveinek kritikai kiadása, Levelezés) A Schwartzer-Intézettől az Országos Onkológiai Intézet területén álló Irgalmas Jézus Kápolnáig, írta és összeállította RJ, Budapesti Katolikus Kórházlelkészség, 2012, kézirat gyanánt (pdf) 84 oldal Új Magyar Irodalmi Lexikon (1945 utáni prózaírók) 90 szócikk, Akadémiai Kiadó, Bp., 1991.
Róna-Tas András ( Budapest, 1931. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar őstörténet, a tibetológia, a turkológia és a mongolisztika területének neves kutatója. Segített megérteni a magyar nyelv és kultúra török elemeit. 1990 és 1992 között a József Attila Tudományegyetem rektora. Életpályája [ szerkesztés] 1950-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a frissen átnevezett Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz–orientalisztika szakán, ahol 1955-ben szerzett bölcsész diplomát. Tanárai Ligeti Lajos, Németh Gyula, Ortutay Gyula és Tálasi István voltak. Róna péter életrajz zrínyi miklósról. 1958-ban szerzett egyetemi doktori címet tibetisztikai tárgyú disszertációjával. Melléktárgyai a mongolisztika és az egyetemes néprajz volt. Diplomájának megszerzése után az Akadémiai Kiadó munkatársaként kezdett el dolgozni, ahol az Enciklopédia szerkesztésében segédkezett. Augusztus 20 programok heves megye Zárt tágulási tartály