Egyszer elkapták Parkot, ahogy mégis kimossa a rongyokat, ekkor azzal büntették, hogy a véres ruhadarabbal fején kellett rengetegszer elismételnie, hogy bocsánat. A szenvedések közepette Park elhatározta, hogy nem fog ételt venni magához, így csökkentve a fájdalmakat. 13 napig bírta, ezt követően átküldték egy munkatáborba, ahol napi 18 órában kellett házakat építeniük és lebontaniuk. Napi háromszor kaptak fél órás szünetet az étkezésre, amely során kőkemény rizst kellett enniük - azt, amit Kínában jellemzően csak a disznók etetésére használnak. Park munkatársai sorra haltak bele a mostoha körülményekbe, amelyek őt sem kímélték. Lába sebes lett, és elfertőződött. Ekkor helyezték át egy másik munkatáborba, ahol már rohadni kezdett a lába. Nagymágocsi Kastély Szociális Otthon | Nyolc Fertőzöttet Találtak A Nagymágocsi Idősotthonban - A Hírek Főutcája. Végül nagybátyja segítségével jutott ki a táborból szörnyű állapotban, aki viszont ezt követően magára hagyta. Parknak nem volt hova mennie, és az utcán élt, lába ekkor már olyan állapotban volt, hogy nappal legyek köpték be, éjjel pedig alkalmi szállásain gyakran a patkányharapások miatt fertőződött tovább a seb.
2015-ben egy lakó a kastélykertben akasztotta fel magát. Egy másikuk pedig a kastély aulájában vetette le magát az emeletről. Az ellátottak elmondása szerint egy további társuk azután ugrott ki az ablakon, miután lakótársai bottal megverték. 2016-ban az egyik idős lakó a szentesi kórház ablakán ugrott ki, ahol azért kezelték, mert a társai bántalmazták. Az intézményben a gondozók létszáma több mint háromszorosa az ápolóknak. A beosztásnál nem mindig megoldott, hogy a műszakban szakképzett ápoló vagy szakápoló is dolgozzon. A mentálhigiénés dolgozók között akad óvónő és könyvtáros is. Az intézményben nagy a fluktuáció, két év alatt 21 dolgozó munkaviszonya szűnt meg. Nagymágocsi szociális otthon melege. Müller Cecília az operatív törzs vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az otthon egyik lakóját egy baleset miatt szállítottak be a szentesi kórházba, ahol belázasodott, ezért elvégezték rajta a koronavírus-tesztet. Miután pozitív lett az eredmény, az idősotthon mind a 286 gondozottját megvizsgálták, akik közül még hét fertőzöttet találtak, őket is Szentesre vitték kórházba.
A fertőzés története A fekete himlő becslések szerint kb. tízezer éve jelenhetett meg, s azóta tizedeli az emberiséget. Kórtünetei egyértelműen azonosíthatók, ezért már korán lejegyezték azt a fertőzés által érintett területekről származó indiai, kínai és arab források. Ezekből a régiókból indulhatott a karavánutak mentén Eurázsia meghódítására, majd onnan az amerikai kontinensre. Úgy tűnik, hogy a korábban pestisként azonosított nagy járványok közül néhány - pl. a Kr. e. 430-429-es és a peloponnészoszi háborút alapvetően befolyásoló athéni járvány, vagy a Justiniánus uralkodása alatt (527-565) a Keletrómai Birodalmat pusztító fertőzés is – fekete himlő lehetett. Sopona, a fekete himlő nyugat-afrikai istene A himlő típusai és rokon változatai A fekete himlő vírusának alapvetően két változata és számos rokona van. A major a rosszabb mutatókkal bíró, hiszen a fertőzöttek átlag 20-40%-a halt meg egy-egy járványban. Ez az adat nem érvényes az amerikai kontinensre, ahol a gyarmatosítók által behurcolt fertőzés akár 80%-os – gyakorlatilag népirtással egyenértékű - pusztításért felelős.
2019. aug 16. 11:41 #egészség #oltás #heg Neked van ilyen heg a vállad alatt? Mire emlékeztet minket ez a heg, illetve miért viseljük magunkon? Ez egy védőoltás nyoma, amely az emberiség történetének egyik legádázabb megbetegedése ellen véd meg minket. A fekete himlő az emberiség egyik legpusztítóbb ragályos betegsége volt, amelyet a Poxvirus variolae vírus okozott. Másrészt a fertőzöttek körében rendszerint magas (Európában 15-20%, Amerikában gyakran 40-80%-os) volt a halálozási arány, és a túlélők közül sokan (mint például Kölcsey Ferenc) megvakultak. Ebben a betegségben halt meg többek között 1711-ben I. József Ausztria császára, majd 1730-ban II. Péter cár, és 1774-ben a francia XV. Lajos király is. A betegség ellen kifejlesztett védőoltást idősebb Bene Ferenc – 1775. október 10-1858. július 2. – orvos vezette be Magyarországon, 1801-ben. 1970 előtt, az oltás során élő vírust használtak a szervezet védekező mechanizmusának kiváltására, melynek következtében egy hólyag keletkezett az oltás helyén.
Variola vírus (Fekete himlő) Elektronmikroszkópos kép Vírusbesorolás Csoport: I. csoport dsDNS vírusok Család: Poxviridae Nemzetség: Orthopoxvirus Faj: Variola vera Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Variola vírus (Fekete himlő) témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Variola vírus (Fekete himlő) témájú kategóriát. Jenner kézirata a vakcinázásról A fekete himlő – régen egyszerűen himlő, latinul variola vagy variola vera (variola major, illetve variola minor [1]) – rendkívül veszélyes emberi fertőző betegség, amelyet a Poxvirus variolae vírus okoz. Az emberiség történetének egyik legpusztítóbb ragályos kórokozója. A fertőzöttek körében rendszerint magas (az Óvilágban 15-20%, az Újvilágban gyakran 40-80%-os) volt a halálozási arány, és a túlélők közül sokan (mint például Kölcsey Ferenc) megvakultak egyik vagy mindkét szemükre. " A halál összes szolgája közül a legborzalmasabb " – Thomas Babbington Macaulay angol történész [2] Eredete [ szerkesztés] A feketehimlő vírusa az orthopox vírusok közé tartozik, és kizárólag embert képes fertőzni.
Gondolatait egy népi babona indította el, amely szerint aki megkapta a tehénhimlőt, azt már nem fenyegette a fekete himlő, és azt is megfigyelte, hogy a lovak hasonló betegségével megfertőzött emberek között is ritka a himlő. Elhatározta, hogy a tehénhimlő váladékát fogja felhasználni emberek immunizálására, és nekilátott, hogy kidolgozza módszerét. 1796 tavaszán egy Sarah Nelmes nevű tehenészlány jelentkezett nála kiütésekkel, ő pedig tehénhimlőt diagnosztizált, megerősítette a kórképet, hogy a lány által gondozott tehenek egyike éppen akkor volt himlős. Jenner úgy érezte, eljött az idő a gyakorlati próbára. 1796. május 14-én óvatosan megvágta egy James Phipps nevű nyolcéves kisfiú karját, és beledörzsölte a tehenészlány kezén lévő himlőhólyag nedvét. Edward Jenner "beadja" a világ első védőoltását Forrás: Roger-Viollet via AFP/© Jacques Boyer / Roger-Viollet/Jacques Boyer A fiú egy hét múlva levertségről, étvágytalanságról, fejfájásról kezdett panaszkodni, de a tünetek gyorsan elmúltak.
Ez hatalmas eredmény, és kiemelendő, hogy mindez "hagyományos" vakcinával, gyengített vírusokkal, azaz a XXI. század messenger ribonukleinsav ( mRNS) és vektor-vakcinái nélkül valósult meg. Az oltási program annyira sikeres volt, hogy 1979-re fekete himlőtől mentessé vált a Föld, és akkor beszüntették a védőoltás kötelező jellegét. Vagyis, Magyarországon csak azok oltottak és védettek a fekete himlővel szemben (és feltehetően a majomhimlővel szemben is), akik 1979 előtt születtek. Több, mint 40 éve nem oltanak fekete himlő ellen Azok, akik 1979 után születtek Magyarországon, már nem részesültek kötelező módon a fekete himlő elleni oltásban, az ún. tüzes karcolásban. Mindez azért lehet problémás, mert jelenlegi ismereteink szerint a fekete himlő elleni vakcina ("a himlő az himlő" alapon) védelmet nyújt a majomhimlővel szemben is. A fekete himlő elleni oltások elmaradása, és a több mint 40 éves "hézag" világszerte indokolhatja azt, hogy miért ütötte fel a fejét a majomhimlő világszerte. Majomhimlő: fertőzőképessége, tünetei és kezelése Az oltás pótolható, az USA-ban a kontaktok oltását tervezik Attól, hogy napjainkban már nem oltanak fekete himlő ellen, a vakcina és annak előállítási technológiája ismert.