Értékelésed
"Amikor megkérdezte a pincér, hogy négy vagy nyolc szeletre vágják a pizzámat, azt mondtam; Négy. Nem hiszem, hogy meg tudnék enni nyolcat. " - Yogi Berra
KELTA SÖRÖZŐ – 1053 Budapest, Ferenciek tere 5. LA CUCINA ÉTTEREM – 1052 Budapest, Váci utca 22. NONLOSO KÁVÉZÓ – 1051 Budapest, Zrínyi utca 16. PARLAMENT BISZTRÓ – 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 3. PÁRIZSI PASSAGE ÉTTEREM – 1053 Budapest, Ferenciek tere 10. TERV PRESSZÓ – 1051 Budapest, Nádor utca 19. TRATTORIA POMO D'ORO – 1051 Budapest, Arany János utca 9. VÉNDIÁK ÉTTEREM – 1053 Budapest, Egyetem tér 5. Budapest, VI. kerület: BBZ' KOMPLEX ÉTTEREM – 1061 Budapest, Király utca 26. BILLY'S PUB – 1066 Budapest, Teréz krt. 40. BUDAPEST BARBECUE COMPANY – 1065 Budapest, Szent István krt. 13. CAFÉ VIAN KÁVÉHÁZ – 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 9. DEEP BURGER – 1065 Budapest, Jókai utca 1. INCOGNITO & DÖNER SALÁTA ÉS GRILLBÁR – 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 3. KÉT SZERECSEN KÁVÉZÓ – 1065 Budapest, Nagymező utca 14. KIADÓ KOCSMA KÁVÉZÓ – 1061 Budapest, Jókai tér 3. Budapest biliárd kocsma hu. MILLENIUM ÉTTEREM – 1062 Budapest, Andrássy út 76. NAPÓLEON CAFÉ – 1065 Budapest, Hajós utca 25. NOIRET BILIÁRD ÉS DART SZALON – 1066 Budapest, Dessewffy utca 8.
Hetvenöt éve, 1940. augusztus 30-án hirdette ki a bécsi Belvedere palotában Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter a második bécsi döntést, amelynek értelmében Magyarország visszakapta az 1920-as trianoni békében Romániához került Erdély északi részét. A magyar revíziós politika első sikerei A trianoni békediktátum után a magyar politika fő célja a területi revízió lett. 1938-ban az első bécsi döntés visszajuttatta a Felvidék magyarok lakta déli részét, 1939-ben a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára, ezután a vezetés figyelme Erdély felé fordult. Az 1938-as első bécsi döntéssel a Felvidék magyarlakta területei kerültek vissza Magyarországhoz. A kép jobb szélén Kánya Kálmán magyar, középen (jobbról balra) Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter áll Forrás: Wikimedia Commons Romániával szemben a Szovjetuniónak és Bulgáriának is voltak területi követelései, és a bukaresti kormány kénytelen volt engedni a három oldalról ránehezedő nyomásnak. A Molotov-Ribbentrop paktum aláírása a Kremlben, 1939. augusztus 23-án Forrás: Wikimedia Commons Az 1939. évi Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának megfelelően a Szovjetunió 1940. június 28-án egyetlen puskalövés nélkül szállhatta meg Besszarábiát és Észak-Bukovinát, az 1940. szeptember 7-i craiovai megállapodás értelmében pedig Dél-Dobrudzsa Bulgária része lett.
Pontosan 80 éve, 1940. szeptember 11-én vonultak be a magyar honvédség erői Kolozsvárra. A második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély, így Erdély "fővárosa" ismét a Magyar Királyság része lett. Délután két órakor vonult be a városba a Magyar Királyi Honvédség. Mint arról korábban az Erdélyinapló. -ro is megemlékezett, néhány nappal a második bécsi döntés kihirdetése után, 1940. szeptember 3-án Horthy Miklós kormányzó hadparancsban útnak indította a Magyar Királyi Honvédséget, hogy ellenőrzése alá vonja a Magyarország javára ítélt területeket. A IV. hadtest Szatmárnémeti, a II. hadtest Érmihályfalva, a IV. hadsereg Técső, a VII. és VIII. hadtest pedig Máramarossziget előtt várta a határátlépést, amelyet szeptember 5-re időzítettek. Kolozsvárra szeptember 11-re érkeztek meg a magyar csapatok. Beck Albert királyi ezredes és segédtisztje, verebélyi Marssó István tartalékos hadnagy délelőtt 11 órakor jelentek meg a városházán, hogy a magyar államhatalom számára átvegyék Kolozsvárt. Délután két órakor vonult be a városba a magyar királyi honvédség, vitéz Jány Gusztáv altábornaggyal az élen.
Olvasási mód: Normál Éjjeli mód Betűméret: Kisebb Nagyobb Betűstílus: Sans-serif Serif Üdvözöljük a! A lenti gombra kattintva megismerheti megújult oldalunkat! Indítás 2010. augusztus. 30. 06:52 Szegő Péter Tech Édes Erdély, itt voltunk… Hetven éve, 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, mely az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós lépések közül a legjelentősebb volt – legalábbis a visszatért terület nagyságát és a lakosság létszámát tekintve. Magyarország tovább sodródott a világháborúba a náci Németország oldalán. A címlapról ajánljuk
De az is előfordult, hogy felheccelt románok magyarokat lincseltek meg, a visszavonuló román katonák pedig egész falvakat megsarcoltak, aki pedig nem volt hajlandó engedelmeskedni, azt lelőtték. A második bécsi döntés nyomán még szorosabbá vált Magyarország függése a Harmadik Birodalomtól. Tíz hónappal később Magyarország a náci Németország oldalán belépett a második világháborúba. Románia is Hitler szövetségese lett, ám idejekorán, 1944 augusztusában átállt a győztesekhez. Pro forma Magyarország kitartott Németország oldalán 1945. áprilisig, így nem volt kétséges, hogy a háború végén Románia javára döntenek a szövetségesek. A nyugati hatalmak még így is hajlandók lettek volna egy kis kiigazításra, a Partium egy részének visszaadására, de a szovjetek ezt elutasították. A magyar-román határ visszaköltözött oda, ahol Trianonban meghúzták, a bécsi döntést pedig a nagyhatalmak semmisnek nyilvánították.
A konzervatívok vezére, Bethlen István gróf tisztában volt azzal, hogy a németek meg fogják kérni a második bécsi döntés árát Forrás: Wikimedia Commons Belátták azonban azt is, hogy nem lehet megtagadni a revízió húsz éve hirdetett eszméjét, a közvélemény előtt hazaárulásnak számított volna, ha visszautasítják a felkínált területet. Észak-Erdélyt a román hadseregnek és közigazgatásnak 14 nap alatt kellett kiürítenie. A második bécsi döntés belpolitikai válságot okozott Romániában, aminek következtében Antonescu (a képen jobb oldalon) került hatalomra Forrás: Bundesarchiv/Laux A szeptember 5-től 13-ig tartó magyar bevonulás során a honvédséget az erdélyi magyar lakosság mindenütt mámoros ünneplésben részesítette, miközben súlyos, gyilkosságokkal párosuló románellenes atrocitásokra is sor került. Bevonulás Marosvásárhelyre Forrás: Origo A parlamentbe 48 erdélyi magyar képviselőt hívtak be, három hely jutott a németségnek, a románok számára fenntartott 12 mandátumot nem töltötték be. A második világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződések érvénytelenítették a nemzetiszocialista Németország által vagy annak közreműködésével kötött valamennyi nemzetközi megállapodást, így a Magyarország revíziós törekvéseit szolgáló döntéseket is.
Folyamatos magyar jelenléttel. Remélhetőleg nekünk nem kell 2000 évet várnunk, hogy helyreálljon a magyar rend. A hazai kisebbség, főleg a zsidóság (hazafias és cionista egyaránt) pedig bizonyosan támogatja a magyar revíziót, már csak Izrael újjászületésének – Levante revíziójának – hasonlatossága miatt is. Magyar zsidó ötlete volt Izrael újjáteremtése is! No persze a magyar ügyben nincsenek olyan kényes kérdések sem, mint Herzl Tivadar nagy tervében, mint a Palesztina helyén alapítandó Judenstaat ( Zsidó-Állam) esetében. A magyar jog a Kárpát medencére megkérdőjelezhetetlen. Mi pedig nem is kívánjuk a – túlnyomóan nem-magyar lakosságú – Bécsi medencét, meg Morvaországot, meg Sziléziát sem… Nekünk Nagy Magyarország ma nem kell! Egy "Nagy Magyarország": Mátyás király Magyarországa: ( Bécs-Berén-Boroszló a nyugati – halványkék – karéjban, a Mátyás-karéjban, a nyugati Magyar-karéjban…) Bár ezek is magyar területek voltak, mi mégis belátjuk, hogy ezeket követelni ma nem volna illendő… "Nem kell nekünk a más folyója, nem kell nekünk a mások bérce… Csak magyar hegy és magyar róna, ahogy az Isten rég kimérte… " Magyarország határai 1920-1944 között – a történelmi Magyarország csonkolása után a Bécsi Döntések révén visszatérő területekkel.
Összetartozásunk nem szorul magyarázatra. Mi, székelyek a magyar nemzet tagjai vagyunk". "A mi igazságunk újra fog diadalmaskodni, mert szeretjük ezt a földet. Szeretjük Székelyföldet! Tudjuk, hogy ami nincs, de lesz, az már van" – tette hozzá a politikus. Bokor Tibor polgármester a következő gondolatokkal kezdte meg köszöntőbeszédét: "80 évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon a Kantában felállított díszkapu alatt, a vitéz Heszlényi József tábornok vezette munkácsi 2. gépkocsizó dandár előőrseként áthaladt az első honvéd, és – a korabeli Székely Újság tudósítása szerint – örömujjongás tört ki a lelkekben. Mindenki kacagó sírással üdvözölte az eseményt, amely az emberek szívét a mellükre tűzte". Hangsúlyozta, hogy a nyolcvan évvel ezelőtti vezércikknek a megállapítása ma is a fülünkben cseng, és érdemes megszívlelni napjainkban is. "Csak a jóra és a jól felhasznált idő segíti előbbre azt a közösséget, amelynek tagjai vagyunk. Ez a modern országépítés titka. Mi, erdélyi magyarok kemény életben szilárddá kovácsolt nép vagyunk.