Éld át! Bakancslista Csobbanj! Fürödni jó! Fürdők Békés megyében Gyógyulj a víz által!
Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük. Hozzászólás Név * E-mail cím * Honlap Check Also Close 2018-07-30
Fennállásának 160 éves évfordulóját ünnepelte a hétvégén a Brassói Lapok. A legrégebbi folyamatosan megjelenő magyar nyelvű újság a Brassói Lapok - közölte az MTI-vel Ambrus Attila, az erdélyi Brassóban megjelenő hetilap főszerkesztője. 2009. április 20. hétfő 08:01 - HírExtra Elmondta: az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Bem József felkérésére jelentette meg a lapot Veszely Károly katolikus pap. Az újság első száma 1849. április 16-án hagyta el a nyomdát Brassói Lap néven. Ezzel párhuzamosan román, illetve német nyelvű lap is megjelent: az egyik a főként havaselvéről menekült forradalmárok számára készült Espatriatul, a másik pedig a szászok számára kiadott Kronsta:dter Zeitung volt. Brassó | Romániai Magyar Sajtólexikon. A magyar nyelvű kiadványnak akkor 18 száma jelent meg, majd a bevonuló orosz csapatok lefoglalták a nyomdát, Veszelyt letartóztatták, és átadták az osztrák hatóságoknak, akik halálra ítélték őt. Az ítéletet ugyan nem hajtották végre, mivel Veszely a klérus tagja volt - emlékeztetett Ambrus Attila, aki azt is elmondta, hogy Veszely később Kolozsvárott telepedett le, majd hitbuzgalmi folyóiratokat adott ki.
Brassói Lapok Adatok Típus hetilap Ország Románia Alapítva 1963 Nyelv magyar Székhely Brassó Brassói Lapok a Román Kommunista Párt (RKP) Brassó megyei bizottsága és a megyei néptanács hetilapja 1963 - 1989. Az 1989 -es decemberi fordulat óta független hetilap. Története [ szerkesztés] Előzménye [ szerkesztés] Új Idő Brassóban 1963 márciusa és 1969 júliusa között megjelent hetilap, az RMP/RKP Brassó Tartományi Bizottságának és a tartomány Néptanácsának magyar nyelvű lapja. Létrejöttéhez két, sajtótörténeti szempontból érdekes mozzanat kapcsolódik: amikor 1960-ban Sepsi és Kézdi rajonokat a Magyar Autonóm Tartománytól leválasztva, Brassó Tartományhoz csatolták, ennek a vidéknek a számára szükség volt egy magyar nyelvű lapra, különösen azért, mert ekkor lépett döntő szakaszába itt is a kollektív gazdaságok szervezése. Előbb a tartományi román lap próbált kiadni saját fejlécével magyar nyelvű mellékletet, majd az év végétől önállóvá vált a magyar szerkesztőség: 1963. Brassói lapok hetilap impakt faktor. március 1-től Raffai György főszerkesztővel az élen saját lapot szerkesztett, a maga választotta címmel.
Korunk 1968/2. Szemlér Ferenc: Doktor Borgisz (Móricz Miklósról). Kortárs, Bp. 1970/10. Beke György: A családfa (Kahána Bernát nekrológja). A Hét 1972/15; uő: Lapok Brassóban. Utunk 1974/17. Kacsó Sándor: A Cenk alatt. A Hét 1972/22–26; újraközölve Fogy a virág, gyűl az iszap. 1974. 11–58. Méliusz József: Sors és jelkép… 2. kiadás. 1973. 359–368. Szabó Sámuel: Brassó hírlapirodalma. Kézirat 1979. Kántor Lajos: A B. fóruma. Régi lapok új lapok. Korunk 1980/6. Mózes Huba: A B. irodalomszolgálata 1927 – 1940 között. NyIrK 1980/1.