Bár vannak klímaszkeptikusok – még a kutatók körében is –, akik kétségbe vonják az emberi tevékenység által okozott felmelegedést, ma már széles körben elfogadott, mérésekkel igazolt tény, hogy bolygónk melegszik és ennek valószínűleg mi magunk vagyunk az egyik okozói. Pedig jelenleg – tudományos definíció szerint – egy jégkorszak kellős közepén élünk! A jégkorszak definíciója viszonylag egyszerű: a Föld egyik és/vagy másik sarkvidékét állandó, összefüggő jégtakaró borítja. Számunkra ez természetes, mert mióta ember él a Földön ez mindig is így volt. Pedig bolygónk életében ez az állapot viszonylag ritka, eddigi történetében sokkal hosszabbak voltak a "jégmentes" periódusok. Jég Kémiai Jele / Ezek Közül Melyek Kémiai Reakciók?. Ráadásul a jégkorszakok on belül sem egyenletesen zord a klíma, vannak hidegebb glaciálisok (a jég előrenyomulásának periódusai) és a közéjük ékelődő melegebb interglaciálisok. Jelenleg egy ilyen melegebb periódusban, egy interglaciálisban élünk. (A hétköznapi életben azonban általában másképp értelmezik a " jégkorszak " kifejezést: az előző, úgynevezett Würm glaciálist hívják így, amely körülbelül 70 000 éve kezdődött és mintegy 11 000 éve ért véget. )
Balatonfőkajár – egyedülálló pincesor a löszfalban Balatonfőkajár több szempontból is érdekes település. Maga az elnevezés is érdekes, mert mindenki Főkajárként emlegeti, ugyanakkor a tagolás helyesen Balatonfő-Kajár, vagyis a Balaton fejénél, végénél lévő Kajár nevű település. Bár a községben több látnivaló is van, most egyedülálló pincesorára szeretnénk felhívni a figyelmet. A pincék a településről északkeletre kivezető út mentén találhatóak, a Temető-domb alatt. Bár a Balaton vidékén nagyon sok műemlék borospince és pincesor is található, löszbe vájt pincesorként a kajári pincék egyedülállóak. Egy mélyút két oldalán sorakozik a körülbelül 30–40 pince. Oromzatuk helybeli kőzetből, kvarcfillitből épült, régi kétszárnyas deszkaajtóval, belül boltívesek. Látnivalók – Balatonfőkajár Község Önkormányzata. A temetődomb oldalán lévő pincék szellőzője a temetőbe nyílik. A pincéknél azonban valószínűleg nem volt temetői hangulat, ennek bizonyítéka egy mókás szobor is az egyik pince tetején. Építési idejük a 18. századra tehető. Kicsit későbbi építésűek a pincesor falu felőli részén szintén a löszbe vágott kripták.
Jégkorszak: a kőzetek árulkodnak Hogy mikor voltak és milyen hosszú ideig tartottak a jégkorszako k, azokat az eljegesedések kőzetekbe zárt emlékei alapján tudják megállapítani a geológusok. Hógolyó-Föld - Toochee. Ilyenek például azok a speciális üledékes kőzetek, amelyek kizárólag az eljegesedések során képződhetnek: például a tillit (a gleccserek hordalékából lerakódott kőzet), a varvit (a jég felszínformáló erejének következtében kialakuló glaciális tavakban keletkezett, téli-nyári rétegecskék váltakozásából álló kőzet), vagy a lösz. De a jégkorszakoknak számos geomorfológiai bizonyítéka is van: például a jégkarcokkal telerótt kövek, a jégvájta, U-alakú völgyek, a fjordok, vagy például a vándorkövek (a jég által szállított, hatalmas sziklatömbök egy geológiailag idegen környezetben). És nem feledkezhetünk meg az őslénytani bizonyítékokról sem: a kimondottan hideg éghajlatot kedvelő fajok megjelenéséről, térhódításáról. Jégkorszak kialakulása: nem csak a Földön kell keresni az okokat Ma már tudjuk, hogy egy jégkorszak kialakulásához rengeteg feltételnek kell teljesülnie egyszerre.
A 10. 000 évnél idősebb gyapjas mamutok rekonstruált csontvázai az MTM zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum "Jégkorszaki óriások a Bakonyban" című állandó kiállításán tekinthetők meg. Az, hogy a környék évezredek óta emberek által is lakott, egy jelenleg folyó régészeti feltárás is a bizonyítéka. A település határában egy új útszakasz építése során a korábbi évek őskori és bronzkori ásatásait követően, gazdag római kori leletekre is bukkantak a régészek szintén a löszben, akik jelentős műhelytevékenységre utaló nyomokat, gödröket és használati tárgyakat, pl. kerámiaedényeket fedeztek fel, ami egy egykori nagy település létére utal. A pincék évente kétszer mozgalmas események színterei. A Szent István nap – augusztus 20. – előtti szombat falunap, amikor megelevenednek a pincék. Kinyitnak a gazdák, meg lehet kóstolni a helyi borokat, megízlelni a pincék előtt bográcsban főtt ételeket. Aki erről lekésett, az részt vehet a szeptemberben Pincesori Mulatságok elnevezéssel tartott rendezvényen, melynek központi eseménye a szüreti felvonulás.
Hogy el tudjunk igazodni az időskálán, egy 24 órás órát fogunk használni, amit beosztunk a Föld életkorára, kezdve 4, 567 milliárd évvel ezelőttől egészen napjainkig. Minden másodperce ennek az órának kb. 53 000 évet jelent. A "Nagy Bumm" és az univerzum keletkezése kb. 13, 8 milliárd évvel ezelőttre tehető, ez egyenértékű majdnem 3 nappal – tehát két teljes nappal azelőtt történt, hogy a mi beosztott óránk elkezdett ketyegni. A Föld története A Föld keletkezése A Világegyetem valószínűleg körülbelül 13, 8 milliárd éve keletkezett. A Naprendszer (Hoyle elmélete szerint) mintegy 4, 6 milliárd éve alakult ki; a Föld születését is ez időre teszik. Sirokot a temető sarkánál balra térve hagyjuk el, és meredeken kapaszkodni kezdünk a stilizált várkapun átvezető aszfaltozott úton. A Tarna-völgye, és egyben a falu felett magasodó, riolittufából felépülő Vár-hegyen nyitvatartási időben megtekinthetjük az Árpád-kori siroki vár at, mely nem csak kilátásáról és a falura meredeken letörő várfalairól, hanem a kőzetbe vájt összekötő járatairól, kazamatáiról is híres.
Nagyon mutatós ahhoz képest, hogy nem nagyon melós süti:) Az anyukám, aki pedig profin süt, el volt tőle ragadtatva. Hozzávalók: 4 tojás 10 dkg darált dió 15 dkg cukor 1 evőkanál liszt fél teáskanál sütőpor A krémhez: 340 g sűrített tej 25 dkg mascarpone 8 g zselatin 3 tojásfehérje 3 evőkanál cukor 1 csomag tortabevonó (Dr. Oetker) Elkészítése: A sűrített tejet egy üvegbe, vagy dobozba öntjük. Nagyobb edénybe állítjuk az üveget és feltöltjük hideg vízzel, felforraljuk és 3 órán keresztül főzzük. A sűrített tej így krémes lesz és a színe is sötétebb. Amikor elkészült, hagyjuk hűlni. Amíg a krém készül, a tésztát is összeállítjuk. A tojások fehérjéből kemény habot verünk, a cukrot is hozzáadjuk. A tojások sárgáját egyenként hozzáadjuk. A lisztet a sütőporral és a dióval összekavarjuk a tojáshabhoz adjuk. Karamell szelet receptek a box. A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük és 200 fokos sütőben 20 percen át sütjük. A tészta annál magasabb lesz, minél kisebb tepsiben sütjük. A kihűtött sűrített tejet a mascarponével kikavarjuk.
Elkészítés: A hozzávalókból piskótatésztát készítünk, közepes méretű tepsibe öntjük és 180 fokon megsütjük. A krémhez a pudingot a tejben megfőzzük, majd kihűtjük. A margarint/vajat a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a pudingot és a kihűlt tészta tetejére simítjuk. A tejszínt felverjük, a krémre kenjük, de nem kell nagyon elsimítani. Két teáskanál karamell pudingot 3 teáskanál cukorral, 2 teáskanál étolajjal és kb 1-1, 5 dl vízzel felfőzünk. A tejszínre csurgatjuk és egy pálcika segítségével belecirógatjuk a habba, hogy szép márványmintás legyen. Karamell szelet Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. Jó étvágyat! :))
Vigyázat, minden hozzávalónak szobahőmérsékletűnek kell lennie – így az egyes alapanyagok nem fognak a krémből kicsapódni. A karamellás krémet rákenjük a tésztára. A krém kicsit hígabb állagú, ha krémesebbet szeretnénk, akkor még 150 g vaj hozzákeverhető. Öntet: gőzfürdő felett felolvasztjuk a csokoládét, majd hozzáadunk két evőkanál vajat. Az öntetet ráöntjük a süteményre, egy villával akár mintákat is rajzolhatunk a csokoládéba. Karamellás sütik. Jó étvágyat!