Hogy a Hold mennyi napfényt (ezzel együtt pedig hőt) sugároz a Földre, az jelentősen függ attól, hogy milyen pozícióban helyezkedik el éppen a Földhöz és a Naphoz képest. Az égitest vizuális geometriai albedója mindenesetre mindössze 0, 12, ami azt jelenti, hogy átlagosan a rá érkező fény 12 százalékát veri vissza. Összehasonlításképpen, a Föld albedója 0, 37 a Marsé pedig 0, 15. A visszavert fénynek természetesen csak a töredéke irányul a Földre, és hogy a probléma még kicsit komplikáltabb legyen, azt is figyelembe kell vennünk, hogy a Hold nem csak látható fényt sugároz a bolygónk felé, de infravörös sugarakat is. Hogy ez pontosan mit jelent a felmelegedés szempontjából, azt szerencsére nem kell kiszámolnunk, ezt ugyanis 1995-ben már megtették az Arizonai Állami Egyetem kutatói, akik arra jutottak, hogy teliholdkor a Hold nagyjából 0, 03 Fahrenheit-fokkal, azaz körülbelül 0, 016 Celsius-fokkal melegíti fel a Földet. Az, hogy a Hold ennyi hőt sugározzon a Földre viszont igencsak ritka, hiszen a visszavert fény mennyisége nem egyenletesen emelkedik és csökken a holdfázisok változásával, félholdkor például az égitest fényereje csupán 8%-a annyak, mint amit teliholdkor láthatunk.
Egy archeológusokból, klímakutatókból és környezetkutatókból álló nemzetközi csapat megállapította, hogy ha továbbra is a jelenlegi tempóban zajlik a globális felmelegedés, akkor 2070-re körülbelül 3, 5 milliárd ember számára válik élhetetlenül forróvá a lakóhelyének klímája. Minden egyfokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél nagyjából egymilliárd ember kényszerül majd arra, hogy vagy valamilyen módon alkalmazkodik az extrém forrósághoz, vagy pedig elvándorol kedvezőbb éghajlatú területekre. Tim Kohler, a Washingtoni Egyetem kutatója és a publikált tanulmány társszerzője szerint azonban ez a legrosszabb forgatókönyv, amely csak akkor fog bekövetkezni, ha nem hozunk radikális döntéseket a klímaválság megszüntetése érdekében. Most úgy áll a helyzet, hogy ha nem érjük el a zéróemissziós célokat globálisan, akkor 2100-ra már átlagosan 3 százalékkal lesz melegebb a Földön. Mivel viszont a szárazföldek gyorsabban melegednek, mint az óceánok, így valójában ez az emberekre nézve még rosszabbat jelent: 50 év múlva akár 7 és fél fokkal is melegebb lehet a kontinenseken – idézi a CNN.
Föld átlagos felszíni hőmérséklete 2017-ben a második legmelegebb volt 1880 óta – a NASA Goddard Institute of Space Studies (GISS) kutatóinak elemzése szerint. A bolygón 2017-ben a globális átlaghőmérséklet 0, 90 fokkal volt melegebb az 1951-1980 közötti átlagnál. Kattints a képre a változás megtekintéséhez! A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a 2017-es év a harmadik legmelegebb év volt. A rangsorban jelentkező kisebb különbség a két szervezet által a globális hőmérsékletek elemzésére alkalmazott eltérő módszerek alkalmazásával magyarázható. A két szervezet kutatói abban egyet értenek – és mindkét elemzés azt mutatja -, hogy az öt legmelegebb év 2010 után következett be. A térkép a 2017-es globális hőmérsékleti anomáliákat (eltérést) mutatja be a NASA GISS csapata szerint. A térképen nem abszolút hőmérsékletet ábrázoltak, hanem azt, hogy mennyire melegebbek vagy hűvösebbek a Föld egyes régiói az 1951 és 1980 közötti átlaghoz képest.
A yellowstone-i szupervulkán fenyegetést jelent az egész világra: nem tudni, 10 vagy 10 000 év múlva fog-e kitörni, azonban a hatása számos faj kihalásához vezetne világszerte; a mérgező hamu a világ minden pontjára eljuthatna, aminek eredményeképp akár 15 Celsius-fokot is csökkenne a föld átlaghőmérséklete. Az Egyesült Államok Wyoming, Montana és Idaho szövetségi államainak területén található Yellowstone Nemzeti Park a világ egyik legrégibb nemzeti parkja. Azonban azt sokan nem tudják, hogy olyan 10 kilométeres vulkán nyugszik alatta, amelynek a kitörése perceken belül milliók életét fenyegetné: kétmillió tonna mérgező kénsavat juttatna a légkörbe, amivel három teljes államot tudna rögtön lerombolni. A vulkán magjában jelenleg annyi anyag van, hogy azzal tizennégyszer lehetne feltölteni a Grand Canyont – írta meg közleményében a Viasat Nature csatorna, amely hétvégén mutat be erről egy dokumentumfilmet. A tudósok előrejelzése szerint a kitörés első 24 órájában a forró hamu akár 1600 kilométerre is eljuthat a Yellowstone Nemzeti Parktól, a következő napokban aztán egész Amerikát hamu temetné be, amitől az élőlények java megfulladna.
Átmeneti enyhülés után Európában a 16. század végén a hőmérséklet ismét csökkenni kezdett, s ez a "kis jégkorszaknak" is nevezett időszak – néhány melegebb periódussal váltakozva – egészen a 19. század közepéig tartott. Ekkoriban az éghajlat a mainál mintegy 1, 5°C-kal hűvösebb és közel 20%-kal csapadékosabb volt. A lehűlésről a korabeli festészet is megemlékezett. Nagyon sok németalföldi festményen egyértelmű a táj fagyos, téli jellege. Az angol tájképfestészetben is hideg, viharos tájra emlékeztető képek vannak többségben, s a gyakori vulkánkitörések is azonosíthatók számos képen, főképp azok keletkezési idejének ismeretében. A kis jégkorszak okai között a naptevékenység átmeneti visszaesését és a vulkánosságot említhetjük. Az előbbi legnyilvánvalóbb megjelenési módja az 1645. és 1715. közötti, ún. Maunder-minimum volt, amikor a napfoltok csaknem mindvégig teljesen hiányoztak a Nap felszínéről, melyeket egyébként már 1610-től kezdve meg tudtak figyelni a korabeli optikai távcsövekkel.
7. Koncentráció- és memóriazavarok Az agy végrehajtó funkciói is befolyásolás alá kerülhetnek a kór előrehaladtával. Általában a koncentráció- és memóriaproblémák együtt járnak a végtagok fájdalmával és arcizom gyengeséggel. 8. Gyulladás A Lyme-kór ízületi gyulladásokat is eredményezhet. Lyme kór test.html. Számos ízületi fájdalom, duzzanatok (különösen a térd területén), a végtagok zsibbadása és remegése és a nyillaló fájdalmak mind-mind lehetséges jelei lehetnek a Lyme-kórnak. Ha a térd körül jelentkező fájdalmak egyre erősödnek az ibuprofén tartalmú gyógyszerek jelenthetnek átmeneti enyhítést. Bárhogy is a legjobb megoldást egy szakember felkeresése jelentheti. A Lyme kór megelőzése A brit Nemzetközi Egészségügyi Szerv a következő megelőző tanácsokat javasolja: a nagyon füves területek elkerülése megfelelő öltözet viselete (hosszú ujjú ing, nadrág) a kullancsfertőzött területeken rovarcsípés elleni készítmények használata a teljes bőrfelület átvizsgálása, különösen a hajlatok, az ágyék és a derék táján kisgyermekek fejbőrének és nyaki tájékának ellenőrzése kisállatok szőrének átvizsgálása ( filantropikum) Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Mit tartalmaz a Lyme-kór teszt? A doboz a teszt elvégzéséhez szükséges eszközöket tartalmazza, mint: 1 db lezárt alumínium tasak, benne: 1 db tesztkazetta, 1 db műanyag pipetta, 1 db páraelszívó párna. Lyme-kór: mi a szerológiai vizsgálat? | Házipatika. A dobozban található még: 1 db steril ujjbegyszúró lándzsa a vérvételhez, 1 db 1 ml puffer oldatot tartalmazó cseppentő fiola, 1 db használati utasítás, 1 db alkoholos törlőkendő. Hogyan kell elvégezni a Lyme-kór tesztet? Mosson kezet szappannal, és öblítse le tiszta vízzel, tépje fel a védőcsomagolást (a bemetszésnél) és vegye ki belőle a tesztet és a pipettát, majd dobja ki mind az alumínium-, mind a páraelszívó tasakokat, a lándzsán nyomja be a kis narancssárga biztonsági fülecskét a lándzsa belseje felé, amíg egy kattanást nem hall, jelezvén, hogy az eszköz aktiválva van, távolítsa el a narancssárga biztonsági fülecskét egy csavaró mozdulattal, tisztítsa le valamelyik ujjhegyét egy alkoholos vattával. Masszírozza az ujjbegyét lefelé, hogy megteljen vérrel, erősen szorítsa a lándzsát, a képen látható módon, a letisztított ujjbegyéhez, nyomja meg a kioldó gombot, a lándzsa hegye a szúrást követően automatikusan és biztonságosan visszaugrik a helyére, ne használja fel többször a lándzsát, masszírozza a megszúrt ujjbegyét a vér kibuggyanásáig, tartsa a pipettát a vércsepphez és szívja fel a vért a pipetta belsejében jelzett vonalig, ne nyomja közben össze a pipetta végét, ha nem éri el a vér a jelzést, masszírozza újra az ujjbegyét, hogy még egy kis mintát nyerjen.
Az első lépésben elvégzett szűrőteszt eredményét egy második módszerrel, például Western blot vizsgálattal megerősíthetik. A Western blot megbízhatóbb eredményt ad, mivel a specifikus Borrelia burgdorferi antigének elleni antitestek kimutatásával alkalmas a nem specifikus reakciók kizárására. Végezhető továbbá DNS alapú vizsgálat (polimeráz láncreakció; PCR) a fertőző baktérium genetikai anyagának kimutatására. PharmaOnline - Megoldatlan a Lyme-kór laboratóriumi diagnosztikája. Az utóbbi eljárás specifikus, de érzékenysége alacsony, alkalmazása kiegészítő módszerként ízületi folyadék vagy agy-gerincvelői folyadék vizsgálatára ajánlott. Eltávolított kullancs vizsgálata alapján emberi betegség diagnózisa nem állítható fel. Pozitív eredmény nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a kullancs a fertőzést továbbadta, tehát tünetek hiányában a terápia megkezdését nem indokolja. Másrészt, negatív eredmény nem zárja ki a fertőződés lehetőségét. Amennyiben kullancscsípést követően betegségtüneteket észlel (bőrtünetek, izomfájdalom, láz, fejfájás, stb. ), forduljon orvosához, aki szükség esetén laboratóriumi vizsgálatra vért vesz, és megfelelő terápiát kezd (pl.
Sőt, bizonyos idő elteltével - az említett tünetek többségével egyetemben - nyomtalanul el is tűnik, azonban a fáradtság érzése akár hetekig fennállhat. A betegség második szakaszára már súlyosabb tünetek jellemzőek, melyek közül a leggyakoribbak a fejfájás, a tarkómerevség, idegi fájdalom, ritkábban pedig szabálytalan szívverés, mellkasi fájdalom és az egyik arcfél ideiglenes bénulása. Lyme kór teszt. Ha a betegséget a felismerés hiányában nem kezelik, az akár maradandó következményekkel is járhat. A Lyme-kór harmadik szakaszában ugyanis - amely egyébként akár évekkel később jelentkezik csak - az idegrendszeri zavarok mellett súlyos ízületi gyulladások alakulnak ki, amelyek elsősorban a térd ízületeit érintik. A gyulladás kevésbé fájdalmas, mint amennyire látványos és súlyos: a térdek megdagadnak, meleg tapintásúak, a térd mögött pedig ciszták alakulhatnak ki, amelyek megrepedése már jelentős fájdalmakat okoz. A harmadik szakaszt is elérő, Lyme-kórban szenvedő betegek 10%-ánál az ízületi problémák maradandóak.