Robert Wilson Waco-ban (Texas) született. Wilson a világ legjelesebb színház-, és vizuális művésze. Színpadi műveiben szokatlan módon ötvözi a művészi kifejező eszközöket beleértve a tánc-, és mozgásművészetet, a világítást, a szobrászatot, a zenét és a szöveget. Képei esztétikailag meghökkentőek, érzelemmel átitatottak. Művei a kritikusok és a nézők lelkesedését vívták ki világszerte. Miután elvégezte a University of Texas-t és a Brooklyn's Pratt Institute-ot, Wilson a 60-as évek derekán megalapította a New York-i székhelyű színházi társulatot a "The Byrd Hoffman School of Byrds"-et és létrehozta első saját alkotásait: A süket pillantása (1970), Levél Viktória királynőnek (1974-1975). Philip Glass-el közösen megírta nagy jelentőségű operáját, Einstein a tengerparton címmel (1976). Wilson számos íróval és zenésszel dolgozott már együtt, mint például Heiner Müller, Tom Waits, Susan Sontag, Laurie Anderson, William Burroughs, Lou Reed, Jessye Norman és Anna Calvi. Olyan mesterműveken is otthagyta kézjegyét, mint Beckett: Az utolsó tekercs, Brecht-Weil: Háromgarasos opera, Debussy: Pelléas et Melisande, Goethe: Faust, Homérosz: Odüsszeia, Jean de la Fontaine: Mesék, Puccini: Pillangó kisasszony, Verdi: Traviata és Szophoklész: Oidipusz.
1969-ben született meg a néző figyelmet érdemlő két első produkció. Ez a "Spanyolország királya" és a "Sigmund Freud élete és ideje". A világhírű Robert hozta a játékotAz 1971-ben megjelent "Süket kinézete". Ez a hétórás előadás egyetlen szóbeli szó nélkül, melyet a modern dráma kiemelkedő munkájaként ismernek el. 1974-ben Robert Wilson - rendező nem hozott létre kevésbé lenyűgöző előadást "Viktória királyné levél" címmel. Az autista Christopher Knowles tizenhárom éves korában lett a főszereplője. A rendezői munka legeredményesebb gyümölcsei Robert Wilson több mint 140 színházi alkotássá váltelőadások, amelyek nagy része a közönségtől tapasztalt tapsot és a kritikusok lelkes véleményét okozza. 1972-ben egy nagyszabású színes projektet valósított meg, melyben fél ezer színész vett részt, akik táncoltak a szabadban. Az akció hét nap és éjszaka tartott hét dombon Iránban, és "Ka-hegy és Őrtorony terasz" -nak nevezték. 1976-ban befejezte a zenei produkció készítését az Einstein-i operával a strandon, szilárdan rögzítve magát a drámai szürrealistás művész címére.
Hangsúlyozta, hogy Robert Wilsonnak "szíve joga", hogy úgy nyilatkozzon, ahogy azt a lelkiismerete diktálja. Ugyanakkor sajnálattal látja, hogy a művész egyoldalúan tájékozódott és tájékoztatták őt. Kijelentette: sajnálattal vette tudomásul, hogy a rendező egészségi állapota miatt nem jöhetett létre személyesen találkozó, "mert sok mindent tisztázhattak volna". Kiemelte, hogy Robert Wilsonnal ezután is kész a párbeszédre. Robert Wilsonnak, a világ egyik leghíresebb és legsikeresebb színházi rendezőjének a MITEM fesztiválon mutatták be Oidipusz című rendezését. A színházi rendező egészségi okokra hivatkozva távol maradt a bemutatótól. Az MTI-hez küldött szombati közleményében jelezte, hogy bár örül annak, hogy Budapesten bemutatták a darabját, művészi díja felét, amelyet a MITEM fesztiváltól kapott, felajánlja a FreeSZFE Egyesületnek. Az MTI-hez is eljuttatott nyílt levelében közölte: nagy sajnálattal figyeli, ahogy a kormány korlátozza a művészi kifejezés szabadságát és az oktatás szabadságát Magyarországon.
Szó esett arról is, amikor Vidnyánszky Attila nyílt levélben bírálta Wilsont, miután távol maradt a MITEM-től, de jelezte neki, hogy továbbra is kész a párbeszédre. A texasi rendező a mostani beszélgetésen azt válaszolta, Vidnyánszky nem kereste őt, ahogy ő sem a Vidnyánszkyt, de szerinte is nyitottnak kell lenni a párbeszédre, ahogy szerinte az ukrajnai háború miatt Vlagyimir Putyinnal is tárgyalni kell, az ajtó nyitva áll. Lapunk másik kérdésére, miszerint a Robert Wilson által felajánlott pénz elég lesz-e a Freeszfe hosszú távú működéséhez, Upor László, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektorhelyettese, a Freeszfe alapítója azt válaszolta, fontos gesztusnak és anyagi segítségnek tartja az összeget, de az csak egy kis csepp abban a tengerben, ami a finanszírozáshoz hiányzik. A dramaturg lapunknak elmondta, a Freeszfe működésében – miután a tanárok ingyen dolgoznak és a munkatársak közül is csak nagyon kevés kap valamennyi fizetést – a legnagyobb tétel a színházi és filmes vizsgamunkák elkészítése, így a Robert Wilsontól kapott támogatást is erre költötték.
Vígszínház A Cseh Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Szlovák Nemzeti Színház közös produkciója CAFé Budapest Fotók: Lucie Jansch
Paulay Ede utca – Wikipédia Paulay Ede utca 35. – Wikipédia Igazgatói Keleti István, és Meczner János. A színház szervezésében színészképző stúdió is működött. A 6–14 közötti korosztály számára tartották előadásaikat (a mesejátékok mellett a világirodalom klasszikusaival). [5] 1994-től: Új Színház - megnevezése 2012-től Újszínház [15] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Lajta Béla virtuális archívum: Csáki Tamás: Parisiana mulató, 1907–1909 - VI. Paulay Ede utca 35., (hozzáférés: 2019. november 22. ) Budapesti levéltári iratok a térképen: Helyrajzi szám: 29320, 1061 Budapest, Paulay Ede u. 35, Adatok Budapest történeti topográfiájából A színház története, Theatre database / Színházépítészet Közép-Európában (hozzáférés: 2019. ) Humorlexikon, 394–396. oldal Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963 86162 3 7) Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Parisiana-tól az Új Színházig. az Új Színház honlapján ().
is – ingatlanfejlesztő az elmúlt évtizedben semmit sem kezdett az épülettel. A jogilag a Komplex épületébe bejegyzett B&E Investment, illetve egy Virgin-szigeteki és panamai offshore cég, a Sunset Trade & Investments Inc. és a Bailey Capital Corp. tulajdonában álló cég minden bizonnyal a világválság érkezése miatt nem döntött a világörökségi védelmet élvező Andrássy út védőövezetében álló ház felújítása és átépítése mellett, hiszen a piac kétezres évek végi állása szerint nagyon hosszú idő alatt megtérülő befektetésnek látszott. Kilátás az Andrássy út felé. Fotó: Farkas Tamás Barnabás, 2018 Lapunk 2008 februárjában adott hírt a projektről – eszerint a Triholding a Paulay Ede utca 33. alatt – a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve – száznegyven szobás, 4 vagy 5 csillagos, wellness részleggel, konferenciatermekkel és üzletekkel is ellátott szállodát tervez felépíteni, összesen 4, 5 milliárd forintból. A projektet tehát jegelték – így válhatott az épület egyik bérlőjévé a 2012 júniusában megnyitott Ankert –, de a cég nem adta fel: a 2010 tavaszára némiképp átalakult, de továbbra is a már említett Promega által jegyzett tervek egy dokumentum szerint 2012 második negyedévében (épp az Ankert megnyitásával egy időben) indultak volna el a megvalósulás felé, a kezdési dátum azonban előbb 2014-re, majd még tovább csúszott.
Paulay Ede utca 35. [ szerkesztés] A 35. alatti art deco stílusú színházépület 1994 óta az Új Színház épülete. Lajta Béla tervezte az épületet, teljesen zárt homlokzattal, fölötte magyaros rajzú, vörösrézlemez borítású pártázatos koronával. Az eredetileg a Parisiana mulató céljára készült épületet 1919-ben alakították át színházépületté. Számos néven működött itt színház, a Revü Színháztól a Blaha Lujza Színházon át a Thalia Színházig. Az épület eredeti megjelenésének visszaállításár célozta az 1990-es rekonstrukció. Paulay Ede utca 37. [ szerkesztés] A 37. alatti lakóház 1902-ben épült, Heidelberg Sándor és Jónás Dávid műve. Paulay Ede utca 45. [ szerkesztés] A 45. alatti épületet ifj. Nagy István tervei alapján építették 1906-ban, eredetileg A Hermann nyomda és lakóház céljaira. Paulay Ede utca 57. [ szerkesztés] Az 57. alatti Deutsch-ház 1912-ben épült, Széll Imre tervei alapján. Források [ szerkesztés] Budapesti utcanevek A - Z. Szerk. Ráday Mihály. Corvina Kiadó, 2013. 467. old. Budapest lexikon 2. kötet 287. old.