A Rákóczi udvari festője, Mányoki Ádám több portrét is készített a fejedelemről. II. Rákóczi Ferenc 345 éve, 1676. március 27-én született a Zemplén vármegyei Borsi várában (ma: Borsa, Szlovákia), apja I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, anyja Zrínyi Ilona volt. Hétévesen ott volt mostohaapjával, Thököly Imrével Bécs török ostrománál, majd három évig élt anyjával az ostromlott munkácsi várban, majd a Regéci várba vonultak vissza. 1688-tól jezsuiták nevelték Habsburg-hű szellemben, a prágai egyetemen tanult, magyarul csaknem elfelejtett. 1694-ben elvette Sarolta Amália hessen-rheinfelsi hercegnőt, és Sáros vármegye főispánja lett. Az 1697. évi hegyaljai felkelés kegyetlen leverése után szervezkedni kezdett, de elárulták, és 1701-ben letartóztatták. A bécsújhelyi börtönből felesége segítségével szökött meg. A lengyelországi Brezán várában (ma Berezsáni, Ukrajna) keresték fel a tiszaháti felkelők. Rákóczi 1703 májusában közzétett kiáltványában Magyarország "minden nemes és nemtelen" lakosát harcba hívta az osztrák elnyomás ellen.
Lipót király azonban nem ismert kegyelmet: Zrínyi, Frangepán és Nádasdy – jóllehet ügyükben a rendi országgyűlés lett volna illetékes – különbíróság elé került, amely mindhármukat fej- és jószágvesztésre ítélte, s 1671. április 30-án kivégezték őket. Rákóczi Ferenc az ellenreformációban élen járó anyja érdemei miatt és négyszázezer forint váltságdíj (az összeg Magyarország éves adójának felelt meg) lefizetése után amnesztiát kapott. Ezután visszavonult a politikától, a lengyel határhoz közeli Zboró (Makovica) várában élt haláláig. Mindössze harmincegy évesen, tisztázatlan körülmények között halt meg 1676. július 8-án, s fényes külsőségek közepette a kassai jezsuita templomban temették el. Lánya, Julianna ekkor négyéves, fia, a később kuruc szabadságharcot vezető Ferenc még alig öthónapos volt.
Halála után – kívánságának megfelelően – az isztambuli Szent Benedek-kápolnában édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el, szívét és kéziratait a franciaországi Grosbois-ba küldték. "Tudom, hogy a hazaszeretet, amely természettől fogva mindenkiben megvan, gyanússá teszi a dicséretet, amellyel valaki saját országát és nemzetét illeti. Tudom, hogy amióta ez az ország elvesztette királyát a mohácsi gyászos ütközetben, s a nagyok különböző pártokra szakadtak és I. Ferdinándot választották királynak – azóta a magyar nemzetet minden idegen nemzet történelmében befeketítik, rebellisnek, lázadónak, zavargónak nevezik, és minden, amit védelmére mondhatnék, gyanúsnak tetszhetik. De mert ezeket az Emlékiratok-at az Örök Igazságnak ajánlottam, nem kell törődnöm az emberi szellem ítéletével, hanem saját lelkiismeretem indulatát kell követnem. Még a rágalmazó jelzők is, amelyekkel a magyar nemzetet illetik, még azok is vitézségére és nagylelkűségére vallanak, és arra, hogy nem tudja elviselni a szolgaságot.
Mig ez azonban megtörténhetett, nagy időnek kellett lefolynia. Ennek egy részét a fényes temetéshez való előkészületek foglalták el, melyek megtételével a gyászba borúlt hitves Hidy György jószágkormányzót bizta meg, a ki úrnőjét esetről-esetre értesítette intézkedéseiről. Ezekből az értesítésekből tudjuk, hogy a viaszgyertyákat és szövétnekeket Lengyelországból, az üvegneműeket a kurimai hutából szerezték be, a temetési zászló, a czímerek, a diszes epitaphium, a ravatal és a koporsó elkészítéséhez szükséges képiró, aranyhimző és szövő-kárpitos, aranyozó, ötvös, képfaragó és ónműves-munkák pedig Eperjesen és környékén készültek. A zborói és a kassai templom bevonására szükséges fekete posztót a Rákócziak ledniczi uradalmához tartozó Puchó városka posztóverői szolgáltatták, végül az öntött vaskereszteket Lőcsén és Kézsmárkon csinálták. Ezek az előkészületek az 1676. év végéig mind megtörténtek ugyan, a temetést azonban a szerte csatangoló kuruczok miatt, de talán azért is, mert a kassai templom ekkor még csak mintegy fele részben volt készen, nem lehetett megtartani.
A bevezető a racionalizmusra utal, ill. arra, hogy az embereknek ismerniük kell a jogaikat. 1. cikkely: nincsenek születési előjogok, szembefordul a nemesi kiváltságokkal. 2. cikkely: polgári társulás célja az ember jogainak megőrzése. 3. cikkely: népfelség elve: hatalom forrása a nép, hatalommegosztás elve (törvényhozó és végrehajtó hatalom van kezdetben, majd később lesz 3 hatalmi ág. Locke szerint 2 hatalmi ág szükséges, Montesquie 3 hatalmi ágat szeretne. 4. cikkely: alapvető polgári szabadságjogok. Szabadság = mindent szabad, ami másnak nem árt. 6. cikkely: törvényalkotásban minden polgárnak joga van közreműködni 10. cikkely: vallásszabadság elve 11. cikkely: szólásszabadság és sajtószab. 12. cikkely: polgári jogok megvalósulásához karhatalomra van szükség. 16. cikkely: ahol mindez hiányzik, annak a társadalomnak nincs alkotmánya. 18. cikkely: a tulajdon szent és sérthetetlen
A negyedik hatalmi ág szerepét kényszerűségből feladó média. (Jámbor András blogger, jelenleg ellenzéki képviselőjelölt, Mé, 2019. október 5. ) Amennyiben negyedik hatalmi ágként határozzák meg a médiát, úgy – mint bármilyen hatalmat – korlátozni és ellenőrizni kell. (Demeter Szilárd fideszes kultúrpolitikus,, 2020. június 25. ) Szlovákiában a média mint negyedik hatalmi ág nagyon is funkcionál. (Illés Gergő újságíró,, 2020. szeptember 7. ) A Media1 a két, véleménye szerint súlyos, a sajtószabadságot súlyosan megsértő, a média mint negyedik hatalmi ág működését akadályozó eset után kérdéseket és tiltakozást küldött a Kúriának. (Szalay Dániel újságíró,, 2021. június 3. ) A médiát tekinthetjük a negyedik hatalmi pólusnak. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester,, 2021. július 19. ) Egy hatalmi ág a média. (Komlódi Gábor ügyvéd, ATV, 2021. október 15. ) A média mint a negyedik hatalmi ág. (Huszár Viktor, a Megoldás Mozgalom alelnöke, ATV, 2022. február 4. ) A szerző Médianapló- bejegyzése 2022. február 8-án.
A törvények és jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtása, betartása a kormány és a legkülönfélébb közigazgatási szervek, közöttük a hatóságok feladata. Ezek olyan szervek, amelyekkel hétköznapjainkban sokszor találkozunk: anyakönyvi hivatal, adóhivatal, erdészeti felügyelőség vagy a különféle rendőri szervek. Állami hivatalnokok érvényesítik mindazt, amit a törvények vagy rendeletek előírnak. Éppen ezért ezt az államhatalmi ágat (a latin execuito = végrehajtás szóból egzekutívának, azaz végrehajtó hatalomnak nevezik. A klasszikus polgári államszervezési elv szerint egymástól függetlenül kell működnie azért, hogy egyiknek se összpontosulhasson a kezében túl sok hatalom. A függetlenség egyben a kölcsönös ellenőrzést is lehetővé teszi. Azokban az országokban, ahol nincsenek független bíróságok, folyamatosan előfordul, hogy csupán a kormányétól eltérő politikai véleményt hangoztató embereket ítélnek el, akik meg sem sértették a törvényt, csupán a demokráciáért harcoltak. Az olyan demokrácia-ellenes rendszer számára, mint a diktatúra, ez természetesen felér egy bűnténnyel.
A pártok működésére, finanszírozására rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, miközben a média a saját felfogása szerint szent és sérthetetlen, abszolút védelem illeti meg. Tegyük hozzá: helyesen. De ez csak addig igaz, amíg ezzel a státussal nem élnek vissza. Az elszámoltatás lehetősége nélküli politizálás ugyanis nem a demokratikus akaratképzés, hanem a közéleti káosz melegágya.
"A szövetségünk egyrészt tagdíjból, másrészt saját bevételből él. Állami támogatást nem kap, pályázatokon morzsányi részek szerezhetők meg, bizonyos szponzori szerződések révén azonban képződik többletbevétel" – mondja el Szekeres István. A MSÚSZ évente mintegy ötmillió forintból gazdálkodhat, amelynek egyharmadát automatikusan a Szombathy István Önsegélyző Alapítvány számlájára utalják át. Az alapítvány helyi kezdeményezések, szakmai programok, illetve tanulmányutak létrehozását segíti. A MSÚSZ a fennmaradó összegből saját rendezvényeit, illetve működését fedezi. A többi társszervezetet megvizsgálva azonban úgy tűnik, hogy a sportújságírók igazi Krőzusként gazdálkodhatnak. "Bevételeink szűken fedezik egy iroda és egy minimális csapat fenntartását – részletezi Bánó Attila a MÚK helyzetét –, de az irodánkban lévő titkárnő csak hat órában dolgozik, mert teljes munkaidőben nem tudnánk foglalkoztatni". Hasonlóan beosztónak kell lenniük a többieknek is: "Kis létszámú szövetség révén saját alkalmazottunk nincs, ingatlant nem tartunk fenn, alkalmi, önkéntes segítők végzik az aktuális feladatokat" – mondja Gebauer Szabolcs, a csaknem hétszáz tagot számláló Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének (MKÚSZ) főtitkára.