A térség állatvilága is rendkívül változatos: a 28 európai denevérfaj közül 20 megtalálható az igazgatóság területén. A karsztvidék felszínét borító háborítatlan erdőkben fészkel a fekete gólya, a parlagi sas, illetve a békászó sas. De megtalálható a pannon gyík és a nemzeti park címerében is szereplő foltos szalamandra. Az Aggteleki Nemzeti Park programkínálata is rendkívül színes: a jósvafői Kúria Oktatóközpont egész júliusban és augusztusban várja az érdeklődőket változatos kézműves foglalkozásokkal, családi programokkal. A Kessler Hubert Emlékház barlangokról szóló kiállítást kínál, a Keleméren található Mohos ház bemutatóhelyen a Mohos-tavak és a Mohosvár történetével ismerkedhetünk meg, a szögligeti Szalamandra-ház erdei iskolai pedig egész évben várja a csoportokat. Szeptemberben szervezett vezetéssel a szarvasbőgés is hallható az Aggteleki-karszton, októberben az Európai Madármegfigyelő Napok részeként pedig madárgyűrűzési bemutató várja az érdeklődőket. Vörös-tói Látogatóközpont A Baradla-barlang Vörös-tói bejáratánál, Aggtelek és Jósvafő között található, 2005-ben átadott impozáns látogatóközpont.
Előzetes bejelentkezéssel induló túrák: Hosszútúra (Aggtelek - Jósvafő: 5 óra), Speciális túra (Aggtelek - Retek-ág - Jósvafő: 7 óra). Indulnak túrák a Vass Imre -, a Béke-, a Rákózci-barlangban, Meteor-barlangban és a Kossuth-barlangban is. A barlangtúrákon kívül felszíni túrákon is részt vehetnek az idelátogató természetkedvelő turisták. Ezek a túrák is szakvezetéssel kérhetők, és különböző hosszúságú, ill. időtartamúak lehetnek. Az alábbi felszíni túrákat ajánljuk csoportok, és egyéni érdeklődők számára: ökotúra a Nemzeti Parkban; jósvafői és aggteleki faluséta; szőlőhegyi túra; zoológiai túra; botanikai túra. A Nemzeti Park távolabbi területeire is van egyéni túraajánlat, ezzel kapcsolatban a NATURINFORM szolgáltat információt. A hangversenysorozat kiemelkedő értékű és fontosságú eseménye az egész éves programnak. A barlangi hangversenyek helyszínei: a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlang aggteleki Hangversenyterme, illetve a jósvafői Óriások Terme. A kamarazenei hangversenyek helyszíne a Jósvafői festett fakazettás mennyezetű református templom.
A madarak közül különösen szembetűnő a ragadozómadarak faj- és egyedszámának nagysága. Ez összefügg a hagyományos kert- és mezőgazdasággal, a vetésforgók alkalmazásával, az elhanyagolható mennyiségű növényvédő- és rovarirtószer használatával, és az emiatt fellépő táplálékbőséggel. Fészkel a parlagi és a békászó sas, a kerecsensólyom, a vörös vércse, a darázsölyv és a barnakánya. Ritka fészkelők: a fekete gólya, a kék galamb, az örvös galamb, a füleskuvik, az uhu, a szürke küllő, a fekete harkály, a holló, a vízirigó, a kövirigó. Télen megjelenik a szőlő- és az örvös rigó is. A madarakhoz hasonlóan gazdag az emlősfauna is. A rágcsálók legritkább képviselője a kerti pele, de mellette a másik három pelefaj is megtalálható. A legtöbb rágcsálófaj előfordul, és nagy egyedszámuk miatt mint táplálékforrások is jelentősek. Említésre méltó ragadozók: a vidra, a borz, a nyuszt, a nyérc, igen ritka a hermelin. Újabban egyre gyakrabban bevándorol a farkas, a hiúz, ritkábban a barnamedve - a szomszédos Szlovákiából.
Első fokon eljáró természetvédelmi hatóság a település jegyzője. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvánítása és a fenntartásukról való gondoskodás a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az önkormányzatok, illetve a jegyzők természetvédelmi feladatairól, a védetté nyilvánítás folyamatáról, a kezelési tervekről és más, a helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos információkról itt olvashat. A helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartását a természetvédelemért felelős tárca vezeti (Védett Területek Törzskönyve). Homokkő A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Elkészítési idő: nettó fél óra, bruttó 2 és fél óra Alapanyagok: 35 dkg liszt egy evőkanál porcukor egy csipet só 15 dkg vaj egy tojás sárgája 1 dl tejföl 2 dkg élesztő 1 kg alma fahéj és cukor ízlés szerint 1, 5 dl sárgabaracklekvár 10 dkg dió A lisztet, cukrot és sót elmorzsolom a vajjal, majd hozzáadom a tojást és a tejfölt, gombóccá gyúrom, becsomagolom, és egy órára a hűtőbe teszem. Közben az almát meghámozom és felkockázom, elkeverem cukorral és fahéjjal. Almás diós pate fimo. Mikor lehűlt a tészta, két részre osztom, azonos nagyságúra nyújtom őket. Az egyikkel kibélelek egy sütőpapíros tepsit, megkenem baracklekvárral, megszórom a darált dió felével, ráhalmozom az almát, rászórom a maradék diót, majd beborítom a másik tésztalappal. Villával alaposan megszurkálom, megkenem egy tojással, és 180 fokos sütőben 45 perc alatt aranyszínűre sütöm. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
SZINT: KÖNNYŰ By: SÜTÉSI/FŐZÉSI IDŐ: 25 perc Olyan sok dióm maradt még a tavalyi évről, hogy itt az ideje elfogyasztani. Próbálok elkészíteni valami egyszerűt, de ez nem mindig jön be, mert a diót nálunk nem kedvelik. Inkább mákosak, de azzal is baj van, mert mindenkinek van mumusa. Nos, én mindegyiket megeszem, nem félek tőle, de nem viszem túlzásba azért. A mákos kocka mintájára sütöttem meg, nagyon puha, finom szaftos süti, amivel érdemes kísérletezgetni. Hozzávalók 4 tojás 15 dkg cukor 1 csomag vaníliás cukor 10 dkg liszt 1 csomag sütőpor 15 dkg darált dió 3 evőkanál olívaolaj 40 dkg reszelt alma 2 dl tejföl csipet só 1 citrom reszelt héja 1 csipet őrölt fahéj porcukor a szóráshoz Lépések A tojást a cukorral és a vaníliás cukorral keverjük habosra. A sütőporral elkevert lisztet, a diót, az olajat, a reszelt citromhéjat, a sót, a fűszert és a reszelt almát beledolgozzuk. Habos, almás pite – Gasztroangyal | Magyarország finom.. A masszát zsírpapírral bélelt tepsibe (20×30 cm) öntjük. A tejfölt elkeverjük simára, és lazán beleforgatjuk a tésztába, majd simára igazítjuk.
Hozzávalók 40×30-as tepsihez: A tésztához: 60 dkg finomliszt 40 dkg margarin 20 dkg cukor 1 cs sütőpor 3 db FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS sárgája 2 evőkanál tejföl csipet só A tészta lekenéséhez: 1 db FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS A töltelékhez: 3 kg alma őrölt fahéj ízlés szerint 10-20 dkg cukor almától függően 20 dkg darált dió 10 dkg mazsola A díszítéshez: porcukor Elkészítése: Az almát lereszeljük, a levét kinyomkodjuk, majd fahéjjal és a cukorral ízesítjük. A lisztet a zsiradékkal gyorsan elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval begyúrjuk a tésztát. Két egyforma cipót formálunk belőle és hűvös helyen, fél órát pihentetjük. A mazsolát beáztatjuk, lecsepegtetjük. A tésztából két lapot nyújtunk a tepsink méretére. A tepsibe helyezzük az egyik lapot, megszórjuk a darált dióval, ráhalmozzuk a tölteléket, rászórjuk a mazsolát majd befedjük a másik lappal. Almás diós pete doherty. Felvert egész tojással lekenjük, villával megszurkáljuk, majd sütőben, 180 fokon, 35-40 perc alatt készre sütjük. Jó étvágyat kívánok hozzá!