3. 5. Valamennyi autóbusz-állomás teljes területén (fedett és nyitott területeken egyaránt) és összes helyiségeiben, valamint az állomás külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül – a dohányzásra kijelölt helyek kivételével – nem szabad dohányozni. 3. 6. Dunaújváros térsége – ideiglenesen nem közlekedő járatok. A Szolgáltató Székesfehérvár autóbusz-állomáson, Dunaújváros autóbusz-állomáson és Tatabánya autóbusz-állomáson az utasok életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyaik védelme céljából az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény korlátozó rendelkezéseinek betartásával, elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést végez, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készít, és ezeket kezeli. Akinek jogát vagy jogos érdekét a kép- és/vagy hangfelvétel érinti, a rögzítéstől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a kép-, illetve hangfelvételt annak kezelője ne semmisítse meg vagy ne törölje.
2. 4. Az autóbusz-állomások területének, azon belül külön a váróterem és egyes más helyiségek használatának időtartamát a Szolgáltató korlátozhatja. A lehetséges igénybevétel időszakát (nyitvatartási idő) a Szolgáltató a 2. Függelékben és a helyszínen teszi közzé.... 3. Fejezet A használat általános szabályai 3. Tűz- robbanás- és sugárveszélyes anyag a jogszabályban autóbuszon történő szállításra engedélyezett mértéken felüli mennyiségben az autóbusz-állomás területére sem vihető. Szagával undort keltő anyag sem az állomás várótermébe, sem más helyiségébe nem vihető be. 3. Az autóbusz-állomások területén bármilyen árusítást folytatni vagy szolgáltatást nyújtani – akár alkalomszerűen is – csak a Szolgáltató engedélyével szabad. 3. Szemetelni, lármázni, énekelni, zenélni, kéregetni vagy játékszerrel, bármilyen más eszközzel, tárggyal és módon zajt okozni az állomás területén nem szabad. KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ - Autóbusz-állomások szolgáltatásai és használata. 3. Az autóbusz-állomások területén a gyalogosok és a járművek tartózkodására, mozgására a közúti közlekedés (KRESZ) szabályai érvényesek, azok betartása minden ott tartózkodó személyre és a járműre kötelező.
Közlekedés Alba Volán Menetrendi információ (Dunaújváros, Autóbusz-állomás): Hétfő-vasárnap: 5. 00-22. 35 Telefon: 06-25/412-711 On-line menetrend: Elővételi pénztár (Dunaújváros, Autóbusz-állomás): Hétfő-péntek: 5. 00-19. 00 Telefon: 06-25/410-631 Különjárattal kapcsolatos információk: 06-25/410-643 MÁV Iváncsa Vasútállomás Telefon: 06-25/233-475 Jegypénztár: hétfő-vasárnap: 04:16-15:22 MÁV Direkt információ és jegyrendelés: 06-40/49-49-49, 06-1/444-44-99 On-line menetrend: Autópálya Üzemmérnökség Duna-Intertoll ZRt. 2454 Iváncsa, Kilencedi út 1. Telefon: 06-25/516-325 Fax: 06-25/516-326 Autópálya Rendőrség 2454 Iváncsa, Kilencedi út 2. Üdvözöljük Besnyőn! - www.besnyo.hu - Közlekedés. Telefon: 06-25/255-023 Központi telefon: 107 Komp Adony-Lórév Telefon: 06-24/482-508 Ercsi-Szigetújfalu Telefon: 06-70/701-9986
Állomás kereső: Állomások listája Vasútvonalak listája 242L Dunaújváros - Dunaújváros-Kikötő Dunaújváros Dunaújváros-Kikötő 42 Pusztaszabolcs- Dunaújváros-Paks Pusztaszabolcs ( 40, 44) Adony Kulcs Rácalmás Rácalmás régi Dunapentele Dunaújváros külső Újvenyim Nagyvenyim Hercegfalva Mezőfalva ( 43) Ménesmajor Előszállás Dunaföldvár ( 961a) Bölcske Dunakömlőd Ópaks Paks-Dunapart Paks Gyorsüzi Minden jog fenntartva. © 2022 Felhasználónév: Jelszó: Regisztráció Régi képek Képek a netről Képtár Hozzászólások Dunaújváros (Sztálinváros) * állomás 242L Dunaújváros - Dunaújváros-Kikötő 2007. 09. 28. Fotó: Szente-Varga Domonkos [szvdom] Az állomás földrajzi koordinátái: N46. 960656° E18. 914001° | N46° 57' 38. 36" E18° 54' 50. 4" A koordinátákra kattintva a hely megtekinthető a Google Maps térképen. Felvételi épület A mai, szocreál stílusú felvételi épületet 1951-ben adták át. [2] Az épület tervezői: Vass Dénes és Molnár Rudolf, KÖZÉPTERV) [3] Menetrend Utastájékoztató menetrend (lista) az állomáshoz letölthető az alábbi honlapról: Tervezett elkerülő vonal Az 1950-es évek második felében az új Sztálin (Dunai) Vasmű kiszolgálására és a főváros teherforgalmának csökkentésére kelet-nyugati irányú elkerülő vasútvonalat terveztek Pusztaszabolcsról a Csepel-szigeten át (Makád térségében), a kelebiai fővonalat Dömsödnél metszette volna, majd Örkényen át érkezett volna Ceglédre.
2022. január 26-átől (szerdától) az alábbi járatok ideiglenesen nem közlekednek: Vonal Indulás idő Indulási hely Célállomás 8216 4:40 Dunaföldvár, Újtelep Dunaújváros, Autóbusz-állomás 8217 5:33 Daruszentmiklós, Fő utca 40. 8220 6:00 Nagyvenyim, Zrínyi utca 6:40 6:30 Mezőfalva, Községháza 7:00 15:00 Nagyvenyim, Ipartelep 15:30 8240 14:00 Adony, Városháza 14:35 Dunaújváros, Autóbusz-állomás
Rendkívüli menetrend-változás lép életbe május 1-jén, pénteken a helyi autóbusz közlekedésben. A szolgáltató Volánbusz hivatalos oldalára felkerült összegzés szerint visszavonásig érvényes a koronavírus-járványhoz kapcsolódó intézkedések részeként a helyi autóbusz-közlekedésben a csökkentett menetrend, amely az alábbi viszonylatokat érinti. 2-es busz Papírgyár étterem – Kokszvegyészet: naponta: 17. 10 Kokszvegyészet – Papírgyár, étterem: naponta: 18. 20 20-as busz Újtelep – Óváros – Szórád M. út – Autóbusz-állomás – Vasmű út – Óváros – Újtelep: nem közlekednek 23-as busz Újtelep – Tesco – Óváros – Szórád M. út – Autóbusz-állomás – Vasmű út – Óváros – Tesco – Újtelep: nem közlekednek 24-es busz Ifjúság-sziget bej. út / Ruhagyár – Óváros – Szórád M. út – Autóbusz-állomás – Vasmű út – Római krt. – Óváros – Ruhagyár / Ifjúsági sziget bej. út: munkanapokon 05. 15; 06. 45; 07. 15; 13. 45; 14. 15; 14. 45 (15:15; 22:10; Domanovszky térig közlekednek) 29-es busz Body Fashion Kft. – Temető – Óváros – Vasmű út – Autóbusz-állomás – Szórád M. út – Óváros – Temető – Body Fashion Kft.
Budapest: Interpress, 1988., 283. p. ↑ Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Budapest: Osiris, 2003, 308. p. További információk [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon m v sz Magyar királynék Bajorországi Gizella (1000–1038) · Kijevi Anasztázia (1046–1060) · Lengyelországi Richeza (1060–1063) · Sváb Judit (1063–1074) · Loozi Zsófia (1065? Kun Erzsébet Született 1240 körül Kunország Elhunyt 1290 körül Édesapja Szejhán kun fejedelem Házastársa V. István magyar király Gyermekei Boldog Erzsébet özvegy Katalin szerb királyné Mária nápolyi királyné Anna bizánci császárné IV. László magyar király A Wikimédia Commons tartalmaz Kun Erzsébet témájú médiaállományokat. Kun Erzsébet ( 1240 – 1290 - 95 között) magyar királyné, V. István felesége, IV. László anyja. Élete [ szerkesztés] Ismeretlen, valószínűleg Szejhán [1] [2] kun fejedelem leánya. 1254 -ben V. Kun erzsébet magyar királyné teljes film. Istvánnal lépett házasságra, 1270 -ben királynévá koronázták. Mivel 1262 -ben férje V. István felvette az ifjabb király (rex iunior) címét, Erzsébet is így tette: 1264-ben megerősített egy birtokadományt Borsod megyében és úgy szerepelt mint Elisabeth Dei gratia junior regina Hungariae (tehát ifjabb királyné).
Moholy nagy művészeti egyetem Gyntima intim mosakodó gél gyermekeknek
1274 -ben Budán újból elfogták. Kiszabadulása után, 1280 és 1284 között a macsói és boszniai bánságot kormányozta, 1282-től az "Egész Szlavónia hercegnője" (ducissa totius Sclavonie) címével szerepelt. Fiával és különböző oligarchapártokkal állandó viszályban élt, bizalmas tanácsadója Gutkeled Joachim volt. Gyermekei [ szerkesztés] Katalin (* kb. 1256; † 1314 után), Dragutin István szerb király felesége, II. Ulászló István szerémi bán anyja Mária (* 1257; † 1323), II. (Anjou) Károly nápolyi király felesége, Károly Róbert nagyanyja leány Boldog Erzsébet özvegy (* 1262 előtt; † 1323 - 1326 között), Falkenštejn (Rožmberk) Závis cseh főúr felesége Anna (* kb. Kun erzsébet magyar királyné szálloda. 1260; † kb. 1281), II. Andronikosz bizánci császár felesége IV. László (* 1262; † 1290), felesége Anjou Izabella nápolyi királyi hercegnő András (* 1268; † 1278) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Kristó Gyula - Makk Károly: Az Árpád-házi uralkodók. Budapest: Interpress, 1988., 283. p. ↑ Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Budapest: Osiris, 2003, 308.
Wertner így fogalmaz erről: (a következő szöveg korabeli, 19. század végi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól): "Hogy Katalin annak daczára, hogy férje csak a Szerémség kormányzója volt, mégis politikailag szerepelt s hogy Árpád-házi származását külföldön is becsülték, azt azon körülmény is bizonyítja, hogy II. Károly nápolyi király 1300. Kun erzsébet magyar királyné filmek. január 12-én hozzá »Magnifice Principisse domine Catarine Illustri Regine Servie, carissime sorori nostre« czím alatt Martell Károly fiának magyar trónkövetelése ügyében levelet menesztett. " [2] Miután Katalin szerb királyné volt V. István magyar király elsőszülött lánya, így az ő megnyerése kulcsfontosságú szerepet játszott az Anjou uralkodó elismertetésében, hiszen Katalin gyermekei a trónöröklésben megelőzték Árpád-házi Mária nápolyi királynénak a gyermekeit, ugyanis Mária csak a harmadszülött leány volt. Az utolsó információnk Katalinról, hogy közvetlenül anyósa, Ilona szerb királyné halála után 1314 -ben a sógornője, Szimóna királyné, Milutin király negyedik felesége kíséretében a férje öccsének, Milutinnak az udvarába látogatott, ahonnan gazdag ajándékokkal tért haza Magyarországra.
Katalin 1269 körül feleségül ment István Dragutin szerb trónörököshöz. Wertner Mór a házasság létrejöttéről így nyilatkozik: (a következő szöveg korabeli, 19. század végi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól): " IV. Béla s V. István okmányai értelmében 1269 -ig a két udvar közt nemcsak hogy feszült viszony uralkodott, hanem hogy sőt háborút is viseltek egymással, ami nem történt volna akkor, ha a két udvar már 1261 -ben rokoni viszonyban áll egymással. Jogunk van tehát azon feltevésnek helyt adni, hogy Dragutin István eljegyzése és egybekelése V. István legidősebb leányával két állam közt létrejött béke zálogának tekintendő s hogy 1269. első felében létesült. [... ] A házasság létrejöttének időpontjára nézve semminemű adatunk nem maradt fenn; csak azt tudjuk, hogy Katalin 1269 körül a szerb udvarban tartózkodott. Kun Erzsébet magyar királyné - Wikiwand. " [1] Férje 1276 -tól 1282 -ig IV. István Dragutin néven Szerbia királya volt. Férje trónfosztása után követte őt a Szerémségbe. A királynéi címéről nem mondott le, és levelezéseiben is megadták neki továbbra is ezt a titulust.
Nagynnjnek, Szent Margitnak pldjt kvetve lt mindaddig, mg a ppa akaratbl el nem hagyta Magyarorszgot. 1274 -ben Budán újból elfogták. Kiszabadulása után, 1280 és 1284 között a macsói és boszniai bánságot kormányozta, 1282-től az "Egész Szlavónia hercegnője" (ducissa totius Sclavonie) címével szerepelt. Fiával és különböző oligarchapártokkal állandó viszályban élt, bizalmas tanácsadója Gutkeled Joachim volt. Gyermekei [ szerkesztés] Katalin (* kb. 1256; † 1314 után), Dragutin István szerb király felesége, II. Ulászló István szerémi bán anyja Mária (* 1257; † 1323), II. (Anjou) Károly nápolyi király felesége, Károly Róbert nagyanyja leány Boldog Erzsébet özvegy (* 1262 előtt; † 1323 - 1326 között), Falkenštejn (Rožmberk) Závis cseh főúr felesége Anna (* kb. 1260; † kb. Anjou Izabella magyar királyné – Wikipédia. 1281), II. Andronikosz bizánci császár felesége IV. László (* 1262; † 1290), felesége Anjou Izabella nápolyi királyi hercegnő András (* 1268; † 1278) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Kristó Gyula - Makk Károly: Az Árpád-házi uralkodók.