Nagyításhoz kattintson a képre! A három testőr Afrikában Isbn: 9786155237805 Vásárlás után járó alap hűségpont: 11 pont Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Az elátkozott partból megismert különítmény most újabb sötét rejtélyek nyomába ered. Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán - ki ne ismerné e neveket? Rejtő jenő három testőr afrikában ilm. - izgalmas és halálos veszélyeket rejtő utakon ér el az igazság kiderítéséig. A kedves olvasó meg közben vissza-visszatérő nevetőgörcsöket kap...
- Én sem, bevallom. Sehol egy sín. És mik ezek a menetrendszerű alkoholjáratok?... Visszajön az őr. - Gyerünk! Egy-kettő. Elindulunk. Egy ajtóhoz megyünk, amelyen az áll kiírva: PÁLYAUDVARI KIRENDELTSÉG! IGORI! - Mondja, ki énekel itt? - kérdezem az egyik katonát. - Az állomásfőnök. - És miféle vonat indul...? - Expressz a pokolba! Ne kérdezzen annyit! Rejtő jenő három testőr afrikában df. A pályaudvari kirendeltség holtrészeg volt. Az a vékony kis káplár ült itt egy íróasztalnál, akivel a kantinban beszéltünk. Ő volt az állomásparancsnok. Négy-öt tántorgó, hőségtől verejtékező katona ődöngött itt ingujjban. - Na, ti mákvirágok?! - sipította a kis káplár. - Most megjárjátok... Hé! - és ahogy becsukta a száját, máris dúdolt. - A Teknőbe kerülnek - mondja az őr. A káplár dúdol, és hüvelykujjával hasunkat bökdöste sorba. - Itt csupa hülye van... - súgta csodálkozva Hopkins. Azután halkan zümmög, és beírja egy könyvbe a nevünket. Az őrök elvezetnek mindhármunkat... égne a föld, fullasztó gőzpárák emelkednek egyre a pörkölő napsugarak nyomán a talajból.
- Mindennek a Török az oka - mondja Hopkins fogcsikorgatva. Ez igaz. De Senki elgondolkozva ráncolja a szemöldökét. - Tudja az ördög... - Hát nem ő árult el? Senki Alfonz nem felel. Dörmög. Váratlanul lövések hangzanak... Mi az? - Öt óra - magarázza az őr. - A pályaudvarra beállt a dühöngés. Hallottak már ilyet?! Forrás:
Főoldal Ezt látnod kell! Hírek, újdonságok Akhilleusz, a múlt héten kővel agyonütött görög teknős tragédiája sokakat megérintett. Úgy gondoltuk, ha már a teknősök szóba kerültek, érdemes pár sorban bemutatnunk az Állatkert teknősökkel kapcsolatos munkáját is. Azon, hogy egy állatkertben teknősöket is bemutatnak, bizonyára senki sem csodálkozik. Így aztán az sem meglepő, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykertben bemutatott több mint nyolcszáz állatfaj között szép számmal akadnak különféle teknősök is. Jelenleg 26 különböző teknősfaj képviselőit mutatjuk be, s ez igen komoly ízelítőnek számít abból a világszerte élő 350 teknősfajból, amelyet a tudomány eddig azonosított. A teknősök tartásának és bemutatásának azonban az ismeretterjesztésen, oktatáson és környezeti nevelésen, illetve a hozzájuk kapcsolódó kutatásokon túl Állatkertünkben nagyon komoly természetvédelmi jelentősége is van. Teknősmentés Állatkertünk mentő tevékenységéről már számos alkalommal beszámoltunk. E munka keretében Magyarországon őshonos, vadon élő, és általában természetvédelmi oltalom alatt álló fajok olyan egyedeinek nyújtunk segítséget, akik valamilyen ok miatt emberi gondoskodásra szorulnak.
Összesen hat egészséges utóddal gyarapodott a Debreceni Állatkert görög teknőseinek csapata. A Pálmaház kulisszái mögött nevelkedő apróságokkal kapcsolatban érdekesség, hogy hárman keltetőben, hárman pedig természetes úton, az állatok kifutójában látták meg a napvilágot – ez utóbbiak kikelése az alacsonyabb hőmérséklet miatt tovább tartott. Felnőtt társaikkal még pár hétig biztosan találkozhattok az Állatkert és a Vidámpark közti mediterrán átjáróban, mielőtt visszahúzódnak téli pihenőhelyükre. A Földközi-tenger térségének keleti részén őshonos görög teknős (Testudo hermanni) ligeterdőkben, tengerparti síkságokon és sziklás domboldalakon egyaránt megtalálható. Nappal aktív; reggelente kiadós napfürdőt vesz, majd idejének nagy részét táplálkozással tölti. Főként zöld növényi részeket fogyaszt – vízszükségletét és jórészt azokból fedezi –, de rovarokat és csigákat sem veti meg. Télire beássa magát a földbe, és erősen visszafogott anyagcserével, 2 és 5 °C közötti hőmérsékleten vészeli át a hidegebb hónapokat.
Az ottani húspiacokon kilónként akár több tízezer forintnak megfelelő összeget is elkérnek egy-egy ilyen állatért, természetesen illegálisan. Ugyanezekből a teknősökből olyan szereket is készítenek Kelet-Ázsiában, amelyek a népi hagyomány szerint gyógyhatással bírnak. Az állatok páncéljából készült őrleményről például azt tartják, kiváló serkentőszer, és a rákos megbetegedések tüneteinek enyhítésére is alkalmas. Ráadásul kedvtelésből tartott állatként is nagy az érdeklődés a faj iránt, így rengeteg állatot fognak be illegálisan. A 2005-ben általunk befogadott két állat közül egy ma már Spanyolországban él, a másikat viszont jelenleg is bemutatjuk a Xántus-ház teknősmedencéjében. A lefoglalt teknősöket azonban magától értetődően nem lehet egyszerűen egy bűnjelraktárban elhelyezni, hiszen olyan élő állatokról van szó, akik szakszerű gondoskodást igényelnek. Ilyen esetben tehát a lefoglalt állatokat úgynevezett mentőközpontokban, például a mi Állatkertünkben helyezik el a hatóságok. Azok a görög (Testudo hermanni) és mór teknősök (Testudo graeca), akik a Madagaszkár-ház melletti kifutóban láthatók, legnagyobb részben ilyen lefoglalt állatok, jóllehet nemcsak csempészett állatok, hanem olyan állatok is vannak közöttük, akiket a hatóságok nem szállítás közben, hanem az állatot tartó magánszemélyektől foglalták le azért, mert illegálisan, engedély nélkül tartották őket.