A program során múzeumi kiállítótereken is áthaladunk, ahol a hátizsákokat és nagyobb méretű táskákat le kell venni. Kényelme érdekében kérjük kisméretű táskával érkezzen. Programunk rossz időjárás (például esőzés) esetén is elindul. Rossz idő esetén a kupolaerkélyekre kilépni nem szabad, ekkor a teraszajtók üvegén keresztül gyönyörködhetünk a kilátásban. Sétánk a meghirdetett időpontban, pontosan indul, a későn érkezőket nem áll módunkban megvárni. Megértését köszönjük! A kupola – Magyar Nemzeti Galéria. Mesterművek panorámával című sétánk során belépünk a Magyar Nemzeti Galéria kiállítótereibe, az épületben kötelező a maszk viselése. Kérjük a programra hozzanak magukkal maszkot, vagy a száj és orr eltakarására alkalmas kendőt. Sétavezetőnk a helyszínen sajnos nem tud maszkot biztosítani.
Az észak–déli tájolású kripta déli végében egy hatalmas bronzangyal terjeszti szárnyait a holtak fölé, pontosabban József Károly főherceg, a nádor legkisebb fia és felesége, Klotild fekvő alakos sírja fölé. A két szobor szintén Zala György műve. Mellettük jobbra gyermeküknek, az 1895-ben vadászbalesetben elhunyt ifjú László főhercegnek Stróbl Alajos által alkotott síremléke áll. Budapest ostromakor a budavári palota súlyos károsodásokat szenvedett, de a nádori kripta halottainak nyugalmát nem zavarta semmi. Az 1950-es évektől kezdődő építkezések, számos még megmenthető régi épület, köztük a várkápolna lebontása azonban már súlyos veszélyt jelentett a kriptára is. 1973 elején behatoltak az egyébként teljesen őrizetlen kriptába és feldúlták. A koporsókat felfeszítették, József nádor mumifikált holttestének fejét pedig leszakították a testéről. Ezt követően a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója befalaztatta a kriptát, amelyet majd csak 1977 októberében tártak föl újra, de már azzal a tudományos céllal, hogy utána felújítva, eredeti szépségében mutassák meg a közönségnek.
Hotel Orion Várkert Budapest Családias hangulatú szállodánk Budapest belvárosában, az Erzsébet -híd budai hídfőjénél található, egy saroknyira a Dunától. Kényelmes szobáink légkondicionáltak, ingyenes WIFI-vel, síkképernyős Tv-vel, telefonnal, minibárral és hajszárítóval felszereltek. Lánchíd 19 Design Hotel**** Budapest Többszörösen díjnyertes design hotel Budapest belvárosában, a Duna-parton; gyönyörű panorámával a pesti Duna-partra és a Budai Várra, Budapest UNESCO Világörökségeire! A Lánchíd 19-ben nincs két egyforma szoba, a modern design székek által 'inspirált' kreatív megoldások minden szobába egyedi hangulatot... Találatok száma: 53 Asztalfoglalás, bejelentkezés közvetlenül a vendéglátóhelyek elérhetőségein! 21 Magyar Vendéglő A 21 A Magyar Vendéglő tulajdonosainak célja volt egy olyan magyar éttermet létrehozása, mely visszaadja a rég elfeledett és hiányzó Szindbádos gasztronómiai élményt. Békebeli magyar konyha 21. századi módon, minden eredeti hagyományos ízt koncentráltan megőrizve, ételeik mégis könnyebbek a régimódi... Alabárdos Étterem Hagyományos magyar ételek újragondolt formában, minőségi borok kíséretében.
Az egész arcon semmi indulatkifejezés" – írja Jókai, a lápi embert alakító Szakács Gézából azonban nem csináltak a filmesek ennyire furcsa szerzetet. A filmsorozat Jókai népszerűsítésén keresztül Hany Istók népszerűsítéséhez is hozzájárult. Amíg ebben a játékfilmben a hansági "halember" epizódszereplő, addig a 2008-ban készült Hany Istók legendája című dokumentumfilm kimondottan rá fókuszál. A nagy kékség (1988) Jacques (Jean-Marc BArr) rendkívüli rokonságban van az óceánnal, szokatlanul hosszú ideig képes lélegzet nélkül a víz alatt tartózkodni. Olyan mint a kétéltű ember. Hany istók jókai és révai író. Gyermekkori barátja és vetélytársa, Enzo (Jean Reno), aki már a szabad merülés világbajnoka, versenyre hívja. Küzdelmük, vonzódásuk visszahívó erejű vágyakozásuk tárgya mindig ugyanaz: a nagy kékség. A két, szabadtüdős búvár halálos rivalizálásáról szóló alkotás nem indult túl jól a világhír felé. Az 1988-as cannes-i filmfesztiválon mutatták be, de annyira nem tetszett a díszbemutatón összegyűlt kritikusoknak, hogy többen kiröhögték, pfujolták, egyéb módon adtak hangot a nemtetszésüknek.
A tengeri Mad Max ráadásul az évek teltével rengeteg rajongót gyűjtött és bár a forgatókönyv itt-ott kikezdhető, de az akciójelenetek sodrásába, a felépített vízi világba és a monumentális díszletekbe egyszerűen lehetetlen belekötni. Alapötlete is izgalmas, ugyanakkor roppant látványos és hangulatos – utólag klasszikussá vált, de ez már eső után köpönyeg. Ezt is a nyílt vízen, messze a parttól forgatták, csakhogy a Cápával ellentétben itt óriási díszleteket is fel kellett húzni a nagy semmi közepén. 175 millió dollárt, a mai, eszelősen drága blockbustereket tekintve is iszonyú sok pénzt emésztett fel a produkció. A stáb tagjait minden nap a szárazföldről fuvarozták a forgatási helyszínre, és a sokmilliós díszleteket még egy óriási hurrikán is lerombolta. Hany istók jókai dr dumany s. Kevin Costner is majdnem megfulladt, amikor egy vihar felfordította a hajóját, amire épp rá volt kötözve. Ő alakítja a főhőst, a mogorva, borostás mutáns Tengerészt, Dennis Hooper meg az antagonista főgonoszt. Lazán, vidáman adja elő a Káplárt, a Füstölők vezérét, a film viccesebb pillanatai is hozzá kapcsolódnak.
Itt egy kisebb madármegfigyelő toronyból vehetjük szemügyre a 2013-ban ismét részlegesen elárasztott, "visszavadított" tájat. Időjárás függvényében kisebb-nagyobb vízfelületeket, nádasokat, vizenyős rétet, hagyásfás legelőt látunk, ha pedig szerencsénk van, bivalyok legelnek a különleges hangokat hallató gémek, kócsagok és más vízi madarak között. Túra a magyar „Maugli” nyomában. A torony ráadásul egy ún. gorondon, természetes magaslaton áll, amelyben gyurgyalag telep található, így nyáron körülöttünk a csodás gyurgyalagok gurgulázó hangja száll. A legutóbbi jégkorszak során a folyóvízi üledéket a tundra éghajlat vad szelei kisebb-nagyobb halmokba rendezték, így jött létre a később kialakult, nagyjából 100 000 hektárnyi mocsaras, lápos, ingoványos területek között a mintegy 200 gorond, amely fontos támpontja volt az ember letelepedésének ezen a mocsaras tájon. A madármegfigyelő toronyból szemlélve a tájat érdemes megjegyezni azt is, hogy ezen a különleges élőhelyen él hazánk egyetlen bennszülött gerinces alfaja, a rákosi vipera is.