Annak ellenére is így van ez, hogy az újonnan nemesített alakor fajták termésátlaga alig több mint fele az őszi búzáénak. Nem könnyű összehasonlítani az intenzív őszi búza és a bio alakor búza termesztési költségeit. Ennek ellenére megpróbáltuk összeírni, hogy hektáronként mennyibe kerül e két különböző búzafaj megtermelése, és milyen profitra számíthatnak a gazdák. A termelési költségek természetesen évről évre, de akár tájegységenként, talajtípusonként és az üzem valamint a tábla mérete függvényében is változhatnak, ahogyan az eladási árak is mutatnak némi ingadozást, de összeállításunk talán mégis segíti a termelők döntését. A bio gabonák esetében megfigyelhető lényegesen magasabb felvásárlási árak mellett az is a bio alakor búza termesztése mellett szól, hogy a költségvetésből jó néhány tétel kimarad, amelyek a hagyományos, intenzív őszi búza esetében terhelik a gazda zsebét. Alakor, a természet első és legrégebbi búzája! - BioFamily. Ilyenek a műtrágyázásra, csávázásra, gyomirtásra, gomba és rovarölő szerekre fordítandó összegek, ugyanis az alakor kifejezetten rosszul viseli ezek használatát, akkor terem a legjobban, ha?
Olyan ökológiai megtérésre van szükség, amely szakít az eddigi gyakorlattal, hogy a "külső sivatagok" ne "belső sivatagokká" váljanak. Ennek eléréséhez vissza kell térnünk a gyökerekhez. Az alakor egy egészségesebb táplálkozás forrása: közösségteremtő s egyben élményt szerző termesztése, a hozzá kapcsolódó archeobotanikai – növénytermesztés történeti – és etnobotanikai ismeretek felkutatásával messze túlmutat minden eddig megszokott cselekvésen. Komáromi Elek: Az alakor búza termesztése és az egészségre gyakorolt hatása – Gyüttment Fesztivál. Így válik az alakor az ökológiai megtérés gabonájává és a "természettel ápolt egészséges kapcsolat, mint a személy teljes értékű megtérésének dimenziójává". Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Egy ilyen fajta termesztésbe vonása nagy kockázattal jár és az állomány fenntartása esetleg tetemes növényvédelmi költségekkel járhat.
Mikroelem- és esszenciális aminosav -tartalma, ezen belül lizintartalma is jelentős. Ellenálló gabonaféle Az alakor a hagyományos búzával szemben sokkal igénytelenebb mind a talaj, mind az éghajlat adottságait tekintve. Betegség nem vagy csak ritkán támadja meg, ellenáll az anyarozsnak, a gyökérrothadásnak és a pelyvabarnulásnak, és a gyomnövények is kevésbé ártalmasak vele szemben. Emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra egyaránt jól felhasználható. Alakor Búza Termesztése. Hátránya a kisebb terméshozam. Sütésre és főzésre is használják Az alakorból kiváló minőségű, sárgás színű liszt készíthető. Erdélyben ősi lepényféléket, pogácsát és a Svájcban elterjedt "dióskenyérre" emlékeztető ízű kenyeret készítenek belőle. A sütés mellett főzésre is használható köretként vagy kásaként. Ugyanakkor nemcsak evésre, hanem ivásra is alkalmas az alakor. Malátázva (vagy malátázás nélkül enzimek hozzáadásával) a sörfőzés alapanyagául szolgál. A belőle készült alkoholos ital ráadásul nagyobb nyomelem- és antioxidáns-tartalommal rendelkezik, mint más sörök.
– Az alakor korunk újra felfedetett búzája. A diploid, pelyvás alakor (Trilicium monococcum subsp. monococcum) a világ és egyben a Kárpát-medence legrégebbi kultúrbúzája. A Közel-kelet "termékeny félhold" területén vették háziasításba a Kr. e. 8. évezredben, majd az aratónépesség kultúráival került hazánk területére a Kr. E 6. évezredben. Mintegy négyezer éven át a Kárpát-medence egyik meghatározó gabonája volt, amint azt az ásatásokon talált alakor szemek és cséplési maradványok bizonyítják. A római kortól kezdve a ma általánosan termesztett nagyobb hozamú, de jóval magasabb agrikultúrát és gondoskodást igénylő csupasz és emiatt könnyen csépelhető közönséges, más néven vetési búza fokozatosan kiszorítja. Valóságos genetikai erőforrás. Előnyös természeti tulajdonságai: igénytelensége, gyomelnyomó képessége, szilárdsága, kórokozókkal és a kártevőkkel szembeni nagyfokú ellenálló képessége lehetővé teszik vegyszermentes termesztését. Magyarországról a 19. század végén tűnt el, míg Erdélyben egészen a 20. század végéig fellelhető volt.
Már most gondoljunk arra, hogy a hónap végén, november elején sorra kerülő telepítések vagy pótlások talaját megfelelően előkészítsük, trágyázzuk. A telepítés előtt a talajt legalább 60-70 cm mélyen forgassuk, vagy nagyobb terület esetén géppel forgattassuk meg. A telepítéshez mielőbb szerezzük be a szerves és a műtrágyákat. A terület felásásával, forgatásával együtt bőségesen adjunk szerves trágyát is. Ha mást nem, legalább komposztot juttassunk ki a műtrágyákkal, ugyanis ezek jobban hasznosulnak, kevésbé kötődnek meg. Már most érdeklődjük meg, honnan vehetünk jó minőségű szaporítóanyagot és mielőbb rendeljük meg. Kötött talajra csak oltványt vásároljunk, mert a saját gyökerű európai szőlőt a filoxéra, a szőlőgyökértetű elpusztíthatja. Gépi szőlőtelepítés – Gépi szőlőtelepítés. A tapasztalatok szerint még homoktalajon is célszerűbb oltványt ültetni, mert jobb az eredés, erősebb lesz a tőke. Oltványt és gyökeres vesszőt csak megbízható helyről vegyünk. A szőlőoltványok vásárlásakor vegyük figyelembe a növényvédelmi szempontokat.
Az első években még több a kézi munka, de a tőkék megerősödésével egyre több minden gépesíthető. Ha ezt (a telepítés önerejét is beleértve) összeadjuk, akkor hektáronként olyan 3, 5-4, 5Mio forint ráfordítással számolhatunk úgy, hogy ezalatt az idő alatt még semmilyen bevételünk nincs. A jövedelmezőség számítást pénzáramlás (cash-flow) szemléletben közelítsük meg, és alkalmazzunk egy nagy egyszerűsítést: a beruházási költségekre tekintsünk úgy, hogy azok a birtok értékét növelik. Az amortizáció csak az adó kiszámítása miatt létező fogalom - a termőföldre amúgy is értelmezhetetlen, az épületek állagmegóvása, a gépek szevízelése, cseréje pedig nem osztható fel arányosan az évek között. Az állagmegóvást és a modernizációt kezeljük a megtermelt jövedelem újrabefektetési döntéseként. A jövedelmezőséget ezután úgy számítsuk ki, hogy a működés éves költségeit vessük össze az éves várható bevételekkel. Szőlőtelepítés előtt. A várható szó nagyon fontos jelzője a bevételnek! Míg a költségek tervezésében eleve (az óvatosság elve alapján) a legrosszabb forgatókönyvvel érdemes tervezni és utána a költségeket keményen tartani kell a tervezett szinten, addig a bevételeinkre jóformán semmilyen közvetlen ráhatásunk nincs.
A telepítés költségeihez hozzátartozik a támrendszer költsége is, amiről itt írtam. (Ezek csak a megtisztított területen elvégzendő munkák, a korábbi ültetvény kivágását vagy az elvadult bozót kiírtását még bele kell számítani a telepítés előkészítésének költségeibe. ) A telepítés technológiája (Katt a képre! ) Az első évek munkáinak egy lehetséges technológiáját mutatom be. Ami furcsa lehet, az a háti permetezővel történő növényvédelem. A magam részéről mindennél jobban gyűlölöm, amikor néhány leveles állapotban géppel permetezik a szőlőt, mert ilyenkor a vegyszer zöme a talajt mérgezi. Axiálventillátoros permetezőgépet szerintem csak akkor szabad alkalmazni, amikor egy nyitott csap pont beteríti a leveleket. Ha fém vagy üvegszálas karóval együtt telepítjük el az oltványokat, akkor tőközművelő kultivátorral gyommentesen lehet tartani a sorközöket - így sok kézi kapálás megspórolható. Telepítésbe nem érdemes európai úniós támogatás nélkül belevágni. Más szavakkal: érdemes legalább akkora területen szőlőt telepíteni, amely már eléri a támogatható méretet, és csak olyan területen szabad és olyan fajtájú szőlőt telepíteni, amelyikre adnak támogatást.
Jlentős a nem kezelt területek csökkenése, 2. 000ha körüli, de a közel 5. 000 ha kezeletlen terület így is jelentős. A szőlőtermsztés gazdaságmérete az átalakulás után lecsökkent és az utóbbi évtizedben is csökkent. A bortvidékek átlagos ültetvény mérete 0, 61 ha volt 2001-ben és 2009-ben már csak 0, 49 ha-os. A termésátlagok országos szinten még a legjobb évjáratban is 10 t/ha alatt maradtak és a 2000-es évek végén 7-7, 5 t/ha volt jellemző éves átlagtermés, ami természtesen nem jelenti azt, hogy nincsenek kiváló terméseredményeket elérő üzemek, mellete jó minőséget is produkálva. A szőlő a lédús gyümölcsök között kiemelkedő táplálkozási értékűnek minősíthető. Egészségre gyakorolt hatását a bor mellet régen elismerik. Tápértékében kiemelkedik a magas, 18% körüli azonnal emészthető cukor tartalom. Közismert a szőlőcukor kedvező hatása és a sportolók, a legyengült szervezet erősítésére nagyon régen használják, javasolják. Magas ás ványi anyag tartalma és vitaminjai, természetes savai is feltétlenül említést érdemelnek.