A szem optikai rendszere nem pontosan centrált. A szaruhártya, a pupilla és a lencse optikai középpontja nem egyetlen egyenes mentén fekszik Sőt a sárgafolt is kissé eltolódott a törőközegekhez és a pupillához képest. Ezért a szemen többféle tengelyt is megkülönböztetünk. Ezek közül az optikai tengely definíciója: a szaruhártyára merőleges és a pupilla középpontján áthaladó egyenes. A pupilla feladata az, hogy szabályozza a szembe jutó fény mennyiségét, védve ezzel a retinát. Erős fényre beszűkül, félhomályban tágul, normális körülmények között tágassága 2-8 mm között ingadozik. A pupilla tehát úgy funkcionál, mint egy fényképezőgép blendéje. A pupilla tágulásával arányosan javul a törőközegek felbontóképessége (látásélesség). Ebből azonban a szem esetében alig származik előny, mivel a szaruhártya és a lencse széli részeinek kifejezett szférikus és kromatikus aberrációja a felbontóképesség javulását tág pupillánál lerontja. A pupilla szűkülése során a szem mélységélessége jelentős mértékben fokozódhat.
Ezen keresztül jut fény a szemlencsébe. A szaruhártya és a szemlencse között (első csarnok) található a csarnokvíz. Az üvegtest kocsonyás anyaga (víztartalma 98%) kitölti a szemlencse és a retina közti teret (hátsó csarnok). A sárgafolt az a rész a retinán, ahol a legtöbb csapocska található (a fényérzékelésben lesz nagy szerepük). A szemlencse itt hozza létre annak a tárgynak a képét, amire éppen fókuszálunk. A látóidegben gyűlnek össze a retináról elvezető idegsejtek nyúlványai, amelyek a vakfolton lépnek ki. 1 musculus rectus lateralis 2 ínhártya (sclera) 3 érhártya (choroidea) 4 ideghártya (retina) 5 sárgafolt (macula retinae) 6 fovea 7 szemideg 8 vakfolt 9 üvegtest 10 musculus rectus medialis 11 sugártest 12 lencsefüggesztő készülék 13 kötőhártya 14 szivárványhártya (iris) 15 szemnedv 16 pupilla 17 szaruhártya (cornea) 18 anterior szemcsarnok 19 posterior szemcsarnok 20 szemlencse 11. 1. ábra A szem felépítése. (Kép:) A szemgolyó tehát úgy működik, mint egy lencserendszer. Ennek megfelelően igazak rá is az optika ismert alaptörvényei, itt is megtalálhatók a megfelelő optikai alapfogalmak, mennyiségek, jelenségek.
A receptorsejtek még a retinában szinapszist alkotnak más idegsejtekkel, így az ingerület további neuronok axonján át távozik a szemből. Ezek az idegrostkötegek alkotják a látóideget, a II. agyideget. A látóideg szemgolyóból való kilépési helyén, a vakfoltban, nincsenek receptorsejtek. A látóidegek rostjai a talamuszban más idegsejteknek adják tovább az ingerületet. Ezek axonjai a látópályában haladnak a nagyagy nyakszirti lebenyébe, amelynek kérgében keletkezik a látásérzet. A szem segédberendezései a könnymirigyek és a szemhéjak. A folyamatosan termelődő könny nedvesen tartja a szemgolyó felületét, megakadályozza kiszáradását, ezáltal biztosítja az optikai sajátságok, a törőképesség fenntartását. A könny elpusztítja az ide kerülő baktériumokat is. A könnyet a szemhéjak terítik szét a szaruhártya és az ínhártya felszínén. Reader Interactions
A közös könnyvezeték alsó harmadában található egy billentyű, amely a könnyjárat szelepszerű működését segíti elő. A kisbabák egy részénél ez a billentyű nem nyílik meg a születés után közvetlenül, akár hónapokba is beletelhet, mire a baba ebben a tekintetben is "megérik". A lezárt billentyű felett pang a könny, befertőződhet, és a szülők azt veszik észre, a gyermek szeme csipás, váladékos, a legnagyobb jókedv ellenére is mindig könnyes. Ha az említett billentyű az első 2-3 hónap folyamán nem nyílik meg magától, a gyermekszemész a könnycsatorna átfecskendezésével, tiszta folyadékkal történő átmosásával segíthet a problémán. A szaruhártya A szaruhártyát az ínhártya óraüvegszerűen fogadja be. Görbülete a körülötte lévő ínhártyánál kisebb, annál kissé domborúbb. Ezt jól láthatjuk, ha társunkat megkérjük, fordítsa oldalra a fejét, és így nézünk keresztül a szaruhártya csillogóan tiszta félgömbjén. A szövet azért olyan tökéletesen átlátszó, mert a benne futó kötőszöveti rostok szigorú szabályos rendben helyezkednek el benne.
Az ábra görbéje mutatja a szem átlagos érzékenységét a látható színkép különböző hullámhosszain. a háromfajta receptor érzékenysége a különböző hullámhosszakra A retinába sűrűn beágyazott fényérző idegvégződések kétfélék: pálcikák, amelyek nagyon érzékenyek a leggyengébb, derengő fényre is, de nem fogják fel a színt, és csapok, amelyek nem olyan érzékenyek, mint a pálcikák, viszont segítségükkel tudjuk megkülönböztetni a színeket. A színes látás minden részlete még ma sincs tökéletesen tisztázva; a legelfogadhatóbb elmélet napjainkban is még mindig az, amit Thomas Young és Hermann Helmholtz a múlt században állítottak fel. Eszerint a retinában található csapok háromfélék. Mindegyiknek más és más az érzékenysége a különböző hullámhosszakra, mindegyik típushoz elég széles hullámsáv tartozik (lásd az ábrán), és mindegyik valamelyik színre a legérzékenyebb: ezen az alapon nevezték is el őket, s így beszélünk kék, zöld és vörös receptorokról.
Érzékelés általános jellemzői Az ingerek felvételére speciális sejtek, a receptorsejtek szolgálnak. Ezek megfelelő erősségű inger esetén ingerületet hoznak létre. Az egyes receptoroknak a különböző ingerekre nagyon eltérő az érzékenysége. Azt az ingert, amire egy receptor a legérzékenyebb, adekvát ingernek nevezzük. A szemünkben levő receptorsejteknek például a fény az adekvát ingere. A receptorokat csoportosíthatjuk az adekvát inger alapján, eszerint megkülönböztetünk fény-, hő-, mechanikai és kémiai receptorokat. A receptorsejtekben csak azok az ingerek keltenek ingerületet, amelyek erőssége eléri vagy meghaladja az ingerküszöböt. A receptorsejtekben keletkezett ingerület érzőidegeken és pályákon, általában a talamuszon keresztül kerül az agykéregbe, ahol kialakul az érzet, vagyis tudatosul a receptorműködés. A receptorsejtek legtöbbször érzékszervbe tömörülnek, amelyben különböző segédberendezések teszik hatékonyabbá az ingerfelvételt. Szem felépítése A látás érzékszerve a szem, amely a koponyacsontok védelmében a szemgödörben helyezkedik el.
Rendszeres vizsgálattal a látásélesség változása, a rövidlátás vagy távollátás kialakulása és annak mértéke nyomon követhető. Rekedtség legfőbb okai, kezelése Szemhéjgyulladás tünetei Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.
Köszönöm, hogy benézett. Szép napot! Jelenlegi ára: 2 700 Ft Az aukció vége: 2014-09-04 12:20. Vasúti fékberendezések szerkezete, üzeme és a karb - Jelenlegi ára: 2 700 Ft
A fékberendezések története kapcsán megismertünk már bizonyos alapfogalmakat (önműködő, átmenő fék, fékhatásterjedési sebesség, a fékezés és oldás fokozatossága és fokozhatósága, kimeríthetőség, raksúlyfékezés), azonban a légfékek egyes alkotórészeinek behatóbb vizsgálata előtt szükséges ezen alapfogalmak pontosítása és részletezése, valamint további kérdések tisztázása is. A fékezéstechnika két alapművelete a fékezés és az oldás. Fékezés esetén – a fékhatás mértéke szempontjából – meg kell különböztetnünk a fokozatos és a teljes fékezést. Fokozatos fékezés esetén a fővezetéknyomáshoz (p L) fokozatosan növekvő fékhengernyomások (p c) tartoznak: A fokozatokban növelt fékhatás beállítására általában a mozdonyvezetői fékezőszelep előre kalibrált fokozatai tartoznak. Ezekhez az egyes fokozatokban konkrétan meghatározott fővezetéknyomás–fékhengernyomás értékpár tartozik, így pl. Könyv: Heller; Rosta; Ungi: Vasúti fékberendezések... - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. a harmadik fokozat (ugyanannál a vonatnál) jó eséllyel ugyanazt a fővezeték- és fékhengernyomást állítja be, tetszőleges időpontban történő fékezés esetén.
2. 4. 1. pont). A fokozatos fékezés, de különösen a fokozatos oldás kapcsán említést kell tennünk a kormányszelepek működésének egyik jellegzetességéről: attól függően, hogy a szelep működtetésében hány ún. vezérlőnyomás működik közre, megkülönböztethetünk két- és háromnyomásos kormányszelepeket. Vasúti fékberendezések szerkezete, üzeme és a karbantartás irányelvei II. - Heller György dr., Rosta László, Ungi József - Régikönyvek webáruház. A fontosabb eltéréseket a későbbiekben tárgyaljuk, az eddigiek megértéséhez – durva egyszerűsítésként – egyelőre elégedjünk meg annyival, hogy amíg a háromnyomásos szelep képes fokozatos oldásra, a kétnyomásos nem: az egyszer oldó állásba került kormányszelep a fékberendezést teljesen feloldja. (Ez egyébként szorosan összefügg a szintén a későbbiekben ismertetett kimeríthetőség problematikájával. ) A raksúlyfékezésről a kézifék kapcsán már említést tettünk: ez a gyakorlatban a rakomány tömegéhez igazodó fékezést jelenti, praktikusan tehát azt, hogy a rakomány tömegének változása esetén az adott fővezeték-nyomáscsökkenés értékéhez tartozó féktuskóerő választható (beállítható) legyen. Ez történhet önműködően, vagy raksúlyváltó használatával, megvalósítására pedig a fékrudazat-áttétel megváltoztatásával (mechanikus raksúlyváltók), vagy a fékhengernyomás módosításával, esetleg további fékhengerek közbeiktatásával is van lehetőség (pneumatikus raksúlyváltók; a részletekkel később foglalkozunk).