A fűtőház ez után már csak a MÁV nosztalgia flottájának adott otthont, meglehetősen méltatlan körülmények között. 1999 november 22-én azonban lerakták a Magyar Vasúttörténeti Park alapkövét, és ezzel megindult a vonatási telep rekonstrukciója. Komoly munkálatok után, amelyekkel csak a terület egy részét sikerült felújítani 2000. július 14-én nyitotta meg Európa első interaktív vasúti parkja kapuit. Azóta is folyamatosan zajlik a további részek felújítása a volt vontatási telepen, a Magyar Vasúttörténeti Park területén. A Park létrehozásakor fontos szempont volt, hogy ne csak kiállításként funkcionáljon, hanem lehetőség szerint minél több "használható", kipróbálható berendezés kerüljön bemutatásra. Így valósult meg a hajtányozás, és a mozdonyvezetés lehetősége, valamint a fordítókorongozás. A Parkban hely hiány miatt, nem csak a fedett fűtőházban, hanem a szabadterületen is sok járművet találhatunk. A járműállomány a 1870-es gőzmozdonyoktól a nagyteljesítményű villamosmozdonyokig mutatja be a vasút fejlődését.
A Magyar Vasúttörténeti Park 70. 000 m2 alapterületen száznál is több vasúti járművet és a vasút üzemeltetéséhez szükséges berendezést mutat be. Az 1911-ben épült, a maga nemében páratlan 34 állásos körfűtőházban állomásoznak a nosztalgiamozdonyok. Itt áll az ország legöregebb, működő gőzmozdonya 1870-ből és a legendás Árpád motorvonat a harmincas évekből ami 2 óra 57 perc alatt tette meg a Budapest-Bécs közötti távolságot. A nosztalgia járművek büszkesége az 1912-ben épült elegáns teakfa étkezőkocsi, amely a mára fogalommá és nosztalgikus emlékké vált híres Orient Expressz mozdonya mögött robogott. Információ: Magyar Vasúttörténeti Park Egyéb érdekességek, ajánlók. A környéken van szállásod, szolgáltatásod? Hogyan tudsz szerezz több érdeklődőhöz eljutni? Ajánlanál egy tartalmat a megjelent cikkhez? Megteheted az alábbi linkre kattintva! További érdekes úticélok: Bejegyzés navigáció
Több mint 100 vasúti járműkuriózum parkol itt, közülük ötven ritka mozdony, vasúti jármű: sínautók, kézi-és motoros hajtányok, mérőkocsi, gőzdaruk, hóekék, hómaró gépek és egyéb különlegességek, a legszebbek, a legértékesebbek összegyűjtve. A járműállomány az 1870-es gőzmozdonyoktól a nagyteljesítményű villamos mozdonyokig mutatja be a vasút fejlődését. A járművek jelentős része ma is üzemképes, melyekkel a MÁV Nosztalgia Kft. belföldi és külföldi nosztalgiautazásokat szervez. Az 1911-ben épült, a maga nemében páratlan 34 állásos körfűtőház 3000 nm-es Orient-csarnokában láthatók a magyar és a nemzetközi vasúti közlekedés történelmében kiemelt jelentőséggel bíró személykocsi-különlegességek. Így pl. az 1868-ban gyártott Első Erdélyi Vasúti kocsi, a Százéves Vonat kocsijai, vagy a nagy becsben őrzött teakfa étkező kocsi, amely egykor a mára fogalommá és nosztalgikus emlékké vált híres Orient Expressz mozdonya mögött robogott. Európa egyik legnagyobb szabadtéri és egyben legelső, interaktív vasúti múzeumában a látogatók nemcsak nézhetik az ősi masinákat, hanem maguk is kipróbálhatják azokat.
Sok gazdi tapasztalja, hogy kutyája rosszul viseli, ha egyedül hagyják. Néha ez extrém mértéket ölt, és ilyenkor szeparációs szorongásról vagy szeparációs zavarról beszélünk. Szeparációs szorongás léphet fel a kutyáknál ha véget ér a karantén | ZooZoo Portál. Ez az egyik leggyakoribb viselkedési probléma kutyáknál, melynek fő tünetei a gazda hiányában történő intenzív vokalizáció ( nyüszítés, ugatás), a lakásba piszkítás és a lakás vagy berendezési tárgyak megrongálása (ajtó kaparás, bútor szétrágás, stb. ), de olyan kevésbé feltűnő tünetek is kísérhetik, mint a hiperventilláció ( szapora légzés), a z intenzív nyáladzás, repetitív mozgásformák (pl. körbe-körbe szaladgálás), étvágytalanság vagy emésztési problémák. Mivel bizonyos viselkedési problémáknál már kiderült, hogy a kutya-gazda kapcsolat vagy a gazda bizonyos személyiségjellemzői hatással vannak rá, felmerült bennünk, hogy talán a szeparációs zavar hátterében is állhatnak ilyen tényezők. Egy korábbi kutatásunkban azt találtuk, hogy a szeparációs zavart mutató kutyák viselkedése hasonló az úgy nevezett bizonytalan-ambivalens kötődésű kisgyerekek viselkedéséhez, akik nagyfokú stresszt mutatnak az anyjuk távozásakor, anyjuk visszajöttekor nehezen nyugtathatók meg, és az anyjuk közelsége kevésbé jelent nekik egy "biztonságos bázist", ahonnan elindulva és ahova vissza-vissza térve bátran felderíthetnék a környezetet.
Velük ellentétben a biztonságosan kötődő gyerekek bíznak abban, hogy anyjuk bármikor elérhető, amikor nekik szükségük van rá, így ők bátrabbak a felfedezésben (pl. egy új helyen) és jobban tudják kezelni a stressz-helyzeteket, köztük anyjuk távozását is. Ahhoz, hogy a gyermekben kialakuljon annak biztos érzése, hogy mindig számíthat az anyára, az szükséges, hogy az anya érzékenyen reagáljon a gyermek jelzéseire, például a sírására vagy más kontaktus-kereső jelzésekre. Számos kutatási eredmény utal arra, hogy a bizonytalanul kötődő és szeparációsan szorongó gyerekek szülei maguk is bizonytalan kötődésűek (vagyis társas kapcsolataikban nem bíznak abban, hogy számíthatnak másokra, ezért vagy kerülik a túl közeli kapcsolatokat, vagy pedig állandóan félnek attól, hogy elhagyják vagy elutasítják őket), így kevésbé érzékenyek és válaszkészek a gyerek jelzéseire. A gazdák kötődési stílusának hatása a kutyájuk szeparációs szorongására - Kutyatár. Így felmerült bennünk, hogy ez talán a szeparációs zavart mutató kutyák gazdáira is igaz lehet. Kérdőíves vizsgálatunkban a gazdákat egyrészt a kutyájuk szeparációs zavaráról kérdeztük (mutat-e a kutya szeparációs zavart, illetve a konkrét tünetekre is rákérdeztünk), másrészt személyiség- és kötődés kérdőívet vettünk fel velük, melyben a saját és a kutyájuk személyiségjellemzőire, illetve a gazda saját kötődési stílusára vonatkozó kérdéseket tettünk fel nekik.
Ezt akár összeköthetjük egy benti kennelhez, bokszhoz szoktatással is. Ha figyelmet kér a közös akció időszakán kívül, akkor tartsunk távolságot vele. Ne gondolja senki, hogy az oktatói csapatnak kőből van a szíve: kedves gazdik, nekünk is megsajdul a szívünk egy lábunkat cukin böködő nózi, egy kedves tekintet vagy játékot odahurcoló kiskutya láttán. Sajnos ilyenkor felelős gazdaként nem engedhetünk a kísértésnek, akkor is, ha beleszakad a szívünk: a kutya érdeke, hogy ne kezdeményezhesse ezeket az akciókat. Néhány perc elteltével, ha már "csüggedten lemondott rólunk a kutyus", akkor kaphat egy simit, egy kis játékot, de nagyon fontos, hogy ez a mi kezdeményezésünkre történjen. A nap bizonyos szakaszaiban ne engedjük be a nappaliba/közös élettérbe. Hiába vagyunk mi ott, mert például dolgozunk, egészen addig nem jöhet be, amíg nem kapott rá engedélyt és bizony a legbájosabban totyogó kutyát is ki kell ilyenkor küldeni. Eleinte érdemes egy ritmust kialakítani, mondjuk 10-13h-ig nem jöhet be, utána 18h-ig igen, majd 18-19h-ig megint nem, kicsit úgy, mint amikor elmegyünk reggel dolgozni és csak délután érünk haza.
Mivel csökkent válaszkészséget mutatnak a kutya kötődési szükségleteire (pl. kontaktus igényére), így a kutya azt tapasztalja, hogy kontaktus és biztonság igényét nem elégítik ki vagy elutasítják, és megtanulja, hogy nem bízhat a gazda elérhetőségében. (Ez különösen így lehet a kutya számára stresszes szituációkban, legalábbis az elkerülő anyákra igaz, hogy amikor gyermekük stresszt él át, akkor az anya még kevésbé reagál a gyermek kötődési szükségleteire. ) Emiatt a kutyában bizonytalan kötődés alakul ki, ami szeparációs zavarhoz vezethet. Eredményeink elméleti és gyakorlati szempontból is fontosak lehetnek. Egyrészt a kutya-gazda kötődés vizsgálata modellként szolgálhat a szülő-gyerek kötődés vizsgálatához, így közelebb vihet minket az utóbbi megértéséhez is. Másrészt, eredményeink hozzájárulhatnak a kutyák szeparációs zavarának mélyebb megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Lehetséges, hogy bizonyos esetekben (ha a gazda elkerülő kötődésű) egy olyan terápiás módszer segíthet a szeparációs zavar megszüntetésében vagy csökkentésében, melynek lényege a gazda válaszkészségének fokozása a kutya kötődési szükségleteit jelző viselkedésre.