Az alig ötven fő lélekszámú Pördefölde a környező göcseji kisfalvakhoz hasonlóan egyutcás, szalagtelkes település. A Zala megyei falunak idegenforgalmi nevezetessége nincs, legfőbb értéke, hogy zsáktelepülés, mely őrzi a múlt építészeti emlékeit, az utcára merőleges vagy... A 45. életévében járó Nagy András lakatos és gyógymasszőr szakmával rendelkezik, 2006-tól mégis a fa megmunkálása tölti ki napjait, álmokkal, hogy melyik alapanyagból, mit készítsen. A hetvenes években egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel a sajátos mikroklímájú völgybe. Elsősorban Jeliből szerezték be a csemetéket. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. A völgyben megtalálható a kolorádói jegenyefenyő, mamutfenyő, szerbluc, szitkaluc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld- és kékduglász, valamint különböző tuják. A völgy egész évben szabadon látogatható – olvasható a Zalaerdő Zrt. Zala megye 7 csodája 2021. weboldalán. Kiemelt kép: Hódos Tamás Hová tartasz Nógrád megye?
Azzal nem ártunk senkinek, ha hiszünk a csodákban. Az alig 300 lakosú Böde Zala megyében a Zalaegerszegtől jó 15 kilométerre, a Szentmihályfai-patak völgyében bújik meg. A göcseji település megtartotta az aprófalvakra jellemző tájba történő harmonikus beilleszkedést. A falu két fő nevezetessége közül az egyik az 1220 körül épült román stílusú Szent Mihály templom, mely a bekötő út mentén Bödétől néhány száz méterre található. A másik nevezetesség az energiadomb, amely 2010-ben a Zala megye 7 természeti csodája szavazáson első helyezést ért el. Fotó: A domb felfedezője Böde János. Szerinte ezen a dombon találkozhat az ember az "erővel". Azzal az erővel, ami a világon több helyen is jelen van: Lourdes-ban, Medjugorje-ban, Fatimában és Tápiószentmártonban. Ezeken a helyeken az embereknek lehetőségük van az "erő" segítségével mielőbb letudni betegségeiket, fájdalmaikat. Zala megye 7 csodája free. A falu elejét jelző táblát elkerülve, jobbra kell fordulni, hogy feljussunk gyógyító területre. A földsugárzás állítólag jóval nagyobb itt, mint az ismert Kincsem Park Attila dombján.
A terület tulajdonosát minden dicséret megilleti, hogy nem akar szenzációt és üzletet csinálni a helyből, így bárki ingyenes felkeresheti. Mély, nyugtató béke honol a dombon, s valóban érezhető valami megmagyarázhatatlan bizsergés. A természet közelsége és csendje különös erővel hat az emberre. Sokan járnak ide feltöltődni, energiát nyerni messzi vidékekről is. A tanács szerint inkább több alkalommal kevesebb időre érdemes felkeresni a helyet – olvastuk a Zalaikilátó portálon. Böde honlapján ezt írják Minden ember vágyik a csodára, a csodás gyógyulásra. Zala Megye 7 csodája - ZAOL. Talán ezt nyújtja nekünk a domb. Egyetértünk. Azzal talán nem ártunk senkinek, ha hiszünk a csodákban.
Ha kilépsz a kapun, tavasztól őszig szintén csodás látványban lesz részed: a sziklás talajon virágoskert övezi a várat. A tarka, apró nőszirom, az égszínkék szirti búzavirág és az élénkpiros bogáncs színfoltjai kiemelkednek a tájból. A vár mellett a környéket is érdemes bebarangolnod: már egy órás sétával eléred a Nagy-Milic et, a Zemplén legmagasabb csúcsát. A kardoskúti Fehértó Gazdag madárvilág népesíti be a Dél-Tiszántúl on elterülő tavat, mely minden évszakban más-más csodát tartogat az idelátogatók számára. Az aszályos hónapokban akár teljesen ki is száradhat, majd ismét feltöltődik, hóolvadás idején vadludak és récecsoportok gyülekeznek, hogy innen induljanak északra, a tavasz beköszöntével gulipánok építik fészküket, nyáron pedig a bíbiceket és az igen ritka széki lilét figyelheted meg. Azáleás-völgy - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Októberben a darvak vonulása nyújt ritka látványt, emellett a közelben az ősi magyar szürkemarhák csordáit is megcsodálhatod, méghozzá a rackajuhok társaságában. Ha a puszta világának néprajzi értékeire is kíváncsi vagy, látogass el a kardoskút i múzeumba is.
Utóbbi a zalaegerszegi Alsóerdő kedvenc kirándulóhelye, mely tavasszal kínálja a legtöbb csodálatos látnivalót a kikapcsolódni vágyók számára. Hódos Tamás fotóriporter a napokban ezt a gyönyörűséget örökítette meg felvételein. A színpompás, csodálatos illatú azálea, más nevén rododendron vagy havasszépe április végén, májusban borítja virágba a tájat. Érdemes többször is visszatérni ide, mert az egyes fajták virágzási idejének eltérése következtében folyamatosan változik a völgy. Illata leginkább csak a sárga virágú (kaukázusi) azáleának van, ez az illat viszont az egész völgyet belengi. Az Azáleás-völgyet Fatalin Gyula erdőmérnök ötlete nyomán a Jeli Arborétum példájára hozták létre egy átjárhatatlan akácosból. A hetvenes években egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel a sajátos mikroklímájú völgybe. Elsősorban Jeliből szerezték be a csemetéket. Hegyen, völgyben és tóparton: felejthetetlen látnivalók Zalaegerszegen | Startlap Utazás. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. A völgyben megtalálható a kolorádói jegenyefenyő, mamutfenyő, szerbluc, szitkaluc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld- és kékduglász, valamint különböző tuják.
Belföld 2021. május 13. Zalaegerszegről sokaknak "csak" az ugrik be, hogy egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak. Valóban, 2008-ban elnyerte az Arany Rózsa-díjat, ám emellett sok izgalommal is kecsegtet. Mutatjuk a legjobb nevezetességeket és túrákat! 1. Városnézés gyalog vagy két keréken Zalaegerszeg környéke a régi időktől fogva halakban, vadakban gazdag, jó elhelyezkedésű vidék volt, így már az ókortól kezdve akadnak leletek. Az 1600-as években még inkább megnőtt a mezőváros szerepe: fokozatosan Zala vármegye központja lett, megyeszékhellyé válása pedig a 18. Zala megye 7 csodája 6. századra tehető. Mivel régóta fontos terület, így nem meglepő, hogy egyházi és kulturális látnivalókból nincs hiány: számtalan, szebbnél szebb templomot és kápolnát, lenyűgöző szobrot, emlékművet és múzeumot lehet találni. Ha javasolhatjuk, pattanj biciklire, és keresd fel ezeket a csodákat – nem fogsz csalódni. Említésképpen: kihagyhatatlan a város régi kórháza, a Hagymasisakos ispita vagy a vele szemben lévő Pontház, ez utóbbi mellett található a Kvártélyház, ami Mária Terézia rendeletére az átvonuló katonák szálláshelyéül 1765-ben épült.
Csácsi arborétum, Zalaegerszeg – A 83 hektáros védett terület laposabb részein mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban, tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk. Több védett növényfaj is fellelhető itt. Kis-Balaton, Kányavárisziget – A szigetre kirándulók bepillanthatnak a Kis-Balaton csodálatos növény- és állatvilágába. A szigetre vezető különleges faszerkezetű híd már önmagában is egyedi élmény. Kőszikla szurdok, Nagybakónak – A népies nevén "Kicikla" a környék egyedülálló vízmosása, amely csodálatos formájú homokkő sziklafalak közé csalja a kíváncsi utazókat. Hévízi-tó, Hévíz – A tó 4, 44 hektár kiterjedésével és az azt körülvevő 50 hektár területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyhatású meleg vizes tava. A világhírű, páratlan természeti kincset a vízfelszín felett lebegő páraréteg és a tó felszínén úszó indiai vörös tündérrózsák is különlegessé teszik. Bazaltutca (Kovácsi-hegy), Nagygörbő, Vindornyaszőlős – Az összesen nyolc kilométeres ösvény legizgalmasabb része a Bazaltutcának nevezett 800 méteres szakasz, amely néhol 15 méter magas bazaltoszlopok között halad.
A nagy északi háború (1700–1721) Svédország és az ellene szövetkezett hatalmak, Dánia, Lengyelország, Oroszország sokéves, jelentős területekre kiterjedő harcaival telt. A háború nagy fordulatát az 1709. évi poltavai svéd-orosz csata hozta, amelyben a svéd hadsereg súlyos vereséget szenvedett. A csatából a svéd király a serege maradékával moldvai területre vonult, ahol török fogságba került. Károlynak, a kiváló, nagy tekintélyű hadvezérnek sikerült azonban rábírnia a szultánt, III. Ahmedet (1673–1736) és a török hadvezetést, hogy a kelet-európai térségben megerősödött Oroszország ellen hadba lépjen. A török-orosz háború 1710 novemberében indult, de a Moldva területén, orosz vereséget hozó Stănileşti -csata után (1711. július 18. Nagy Északi Háború. ) a felek békét kötöttek. A béke azonban ingatag volt, 1713 újabb orosz ellenes török hadüzenetet hozott, jelentősebb harcok a térkép ábrázolta régióban azonban csak a Baltikum területén történtek. Itt, az 1709 és 1715 közötti időszakban Oroszország jelentős területeket szerzett.
Roos svéd tábornok mintegy 2600 katonájával azonban egy félreértés miatt nem vonult vissza, ezért az oroszok elkülönítették és bekerítették, majd miután a svédek súlyos veszteségeket szenvedtek és elfogyott a lőszerük, megadták magukat a sáncokat visszafoglaló 4000 orosznak. 9. 00-kor a svéd gyalogság ismét megindult előre. 4000 svéd állt szemben 20 000 orosszal, akik ráadásul elsöprő kartácstűzzel támadták az óriási veszteségeik ellenére rendületlenül előrenyomuló svédeket (a svéd tüzérség lőporhiány miatt nem tudott válaszolni). Amikor már csak 100 méterre voltak egymástól, a védekező gyalogság tüzet nyitott a támadókra. Nagy északi háború | National Geographic. A svéd csapatok a védőktől 30 méterre indították meg rohamukat, és még a korábban elszenvedett hatalmas veszteségek ellenére is kis híján áttörték az orosz vonalat. A svéd lovasság azonban késlekedett, és a jóval szélesebb orosz arcvonal egy Cannae -szerű manőverrel átkarolta, majd bekerítette a svéd gyalogosokat. Az ekkor érkező svéd lovasság megpróbálta a bekerített századokat kiszabadítani, és öngyilkos rohamokat indított a fegyelmezetten védekező orosz gyalogság ellen.
A dán flotta teljes megsemmisítését és Koppenhága tartós megszállását csak Anglia és Hollandia beavatkozása akadályozta meg. Ezután XII. Károly a Baltikum felé indult seregével. Október 6-án partra szállt Pärnunál, és elindult Riga felé, amit az egyesült szász–lengyel csapatok ostromoltak. Erős Ágost, miután hírét vette a svéd sereg közeledésének, beszüntette Riga ostromát, és visszavonult Kurzemébe. A svédek ezután 1700. november 19-én Narva alatt megsemmisítő vereséget mértek az orosz seregekre. Károly nem követte az országuk belsejébe visszavonuló oroszokat, hanem minden erejével a lengyelek és szászok ellen fordult, akiket a rigai csatában le is győzött. 1701-ben felmentette Rigát, felszabadította Daugavpilst, elfoglalta Kurzemét, majd Litvániát. 1702 májusában elfoglalta Varsót, júliusban Krakkót, és a kliszówi csatában döntő vereséget mért a szász-lengyel erőkre. Nagy északi háború - magyar meghatározás, nyelvtan, kiejtés, szinonimák és példák | Glosbe. 1703-ban elfoglalta Gdańskot és Poznańt, végül 1704-ben megfosztotta Ágostot a lengyel tróntól, és I. Szaniszló néven Lengyelország királyává tette Stanisław Leszczyński herceget.
XII. Károly, aki hordágyáról kísérte figyelemmel a csatát 11:00-kor rendelte el a visszavonulást. Délre már mindennek vége volt: az orosz lovasság felszámolta a csatatéren a még ellenállni próbáló, vagy a visszavonulásból lemaradt svédeket, majd visszatért az állásaiba. Károly csapatait összegyűjtve, déli irányba megkezdte a visszavonulást. A főparancsnok, Rehnskiöld fogságba esett, a megmaradt csapatokat Lewenhaupt vezette át Dnyeper folyón. A kalmük lovasság üldözőbe vette és három nap múlva július 1-jén Perevolocsna település mellett megadásra kényszerítette őket. Eredmény [ szerkesztés] A svédekkel szövetséges kozákok a csata után azonnal átálltak az oroszok oldalára. A több ezernyi svéd hadifoglyot Szentpétervárra hurcolták, ahol az építkezési munkálatokban "segédkeztek", a sereg maradványainak más részei egészen Magyarországig menekültek, ahol II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állva harcoltak a romhányi csatában. Károly 1500 emberrel az oszmán uralom alatt lévő Moldvába vonult vissza, ahol a törökök elfogták őket.
Az orosz–dán szövetség megkötésére 1700 tavaszán került sor. A háborús cselekmények orosz részről 1700 őszén kezdődtek, amikor a törökökkel megkötött békeszerződést követően I. Péter megtámadta Svédországot, bevonult Észtországban, és ostrom alá vette Narvát. A lengyelek már korábban megtámadták Livónia fővárosát, Rigát. Svéd sikerek XII. Károly svéd király közben Dánia ellen fordult. A svédek partra szálltak Dániában és elfoglalták Koppenhágát. A dán flotta teljes megsemmisítését és Koppenhága tartós megszállását csak az angolok, és hollandok beavatkozása akadályozta meg. Ezután XII. Károly a Baltikum felé indult seregével. Október 6-án partra szállt Pärnunál és Riga felé vette az irányt, amit az egyesült szász - lengyel csapatok ostromoltak. Erős Ágost miután hírét vette a svéd sereg közeledésének, beszüntette Riga ostromát, és visszavonult Kurzemébe. A svéd sereg ezután 1700. november 19-én Narva alatt megsemmisítő vereségét mért az orosz seregekre. Károly nem követte az orosz sereget Oroszország belsejébe, e helyett minden erejével a lengyelek és szászok ellen fordult, akiket a rigai csatában le is győzött.