2009. szeptember 7., hétfő Rengeteg gonosz, személyiségzavaros ember van a melegek között, főleg a médiában, és jelentős részüknek torzult a személyisége - indokolta Havas Henrik a Stopnak adott interjújában, hogy miért tett le szándékáról, hogy könyvet írjon a melegekről. "Terveztem, hogy írok könyvet a melegekről, de aztán letettem róla. Rengeteg gonosz, személyiségzavaros ember van köztük, főleg a kollégáim között. A médiában rengeteg a meleg, és azt hiszem, hogy jelentős részüknek torzult a személyisége. Vannak köztük drogosok, de ők még mindig jobbak, mint mondjuk egy egész életét végighazudozó médiaszemélyiség, aki családi körben fényképezteti magát és az egész életét végighazudja. Az alakoskodó emberek nagyon zavarnak, gonoszok és nem érdekel a világuk. Még a baráti körükben is letagadják, hogy melegek, mert félnek és joggal félnek, hiszen ez a környezet kedvezőtlen számukra, s ettől megnyomorodnak lelkileg. Engem nagyon taszít ez a világ és ez az óriási káosz, amiben élünk. (... ) A múltkor megdöbbentem a rádióban hallottakon, ugyanis a politikailag korrekt beszéd rengeteg kárt tud okozni.
"Három éve tart ez a cirkusz, senki sem jelenik meg a tárgyalásokon, Baukó sem, immár két alkalommal. Az ügyvédem türelmetlen lett, és beperelte" - mondta Havas Henrik. (Kiemelt kép: MTI | Szigetváry Zsolt)
Havas Henrik hetekig hiányzott az ATV Tabu és a Civil a pályán című műsoraiból, illetve a Klubrádióban is helyettesítették. Szombat délelőtt a Klubrádióban beszélt arról, hogy vastagbélrákkal operálták meg, ezért tűnt el egy időre. Havas Henrik a Klubdélelőtt című műsorban nyilatkozott először arról, hogy miért kellett nélkülözniük a nézőknek. Mint mondta, december közepén vastagbélrákkal operálták meg - számolt be Bors. Az operáció négy és fél órás volt. © MTI / Kovács Tamás Az orvosok olyan vastagbélbetegséget diagnosztizáltak nála, amit évekig nem kezeltek, így veszélyes gyulladást eredményezett a szervezetében. Első tünetei már három évvel ezelőtt jelentkeztek, szakszerű kezelést mégsem kapott, holott állandóan jelentkező, olykor elviselhetetlenül fájdalmas alhasi görcsei miatt rendszeresen járt orvosához. Mindennek egy komplikált műtét lett a vége, aminek a zárójelentésében vastagbélrákot neveztek meg az orvosok - részletezi a lap. A lap szerint Havas ijesztően lesoványodott, de mégsem hajlandó elfogadni, hogy beteg, ezért még rettentő fájdalmaira sem kért gyógyszert.
Tiszta szívvel Én, József Attila musical Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom Refr. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen gyönyörűszép szívemen (2x) kapcsolódó videók hírek Fájdalmas múltjáért hálás Heidi Albert új dalában Traumatikus gyerekkori emlékeket dolgoz fel tovább Curtis botrányos új videója!
A lírai én nem találja a helyét, elhagyatottnak érzi magát, és el van keseredve, nem találja az élet értelmét. És erre lesz egyfajta reakció az a dac, ami a következő hat sorban jelenik meg. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Felveti az ördöggel való cimborálás gondolatát: akár a lelkét is eladja, ha kell. Annyira el van keseredve, hogy már mindenre képes. A 3. versszakban tisztaság érezhető, ami ellentétben áll a legsúlyosabb bűnnel, az emberöléssel, amire a beszélő képesnek érzi magát, hiszen már olyan kétségbeesett, hogy kész volna bármilyen szabály megszegésére, bármilyen erkölcsi norma felrúgására. A strófában megjelenő tisztaság azt jelzi, hogy tetteiért nem a lírai én okolható, hanem az a helyzet, amelyben élni kénytelen. Elkeserítő helyzetéből következik, hogy anarchistaként lázad, és igazságot akar szolgáltatni magának. És ha a társadalom megbünteti érte, akkor még a halála után is lázadni fog.
József Attilát világszerte a legjelesebb költők között tartják számon, életútja mozgalmas és rapszodikus: hirtelen fordulatok, kitárulkozások és bezárulások sorozata, melyet a szeretetigény és a kényszeres bizonyítási vágy hajtott. Elkötelezett művész volt, de műveinek kivételes minősége, személyes és általános emberi hitele tette halhatatlanná. Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső iskolájában nevelkedve, azután a Kassák-iskola hatásait is magához hasonlítva, korán megtalálta egyéni hangját. Az osztályharcról és a szerelemről, a boldogságról és a lélekszédítő fájdalom örvényeiről, a faluról és a nagyvárosról, a nagyvilágról és a hazáról egyformán erős személyi hitellel és kivételes művészi erővel szólt. József Attila posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, a XX. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja 75 évvel ezelőtt, 1937. december 3-án halt meg. Budapesten, a Ferencvárosban született 1905. április 11-én. Apja 1908-ban elhagyta a családot, édesanyja mosásból tartotta el a három gyermeket.
1937 júliusában idegösszeomlás miatt három és fél hónapig a Siesta Szanatóriumban ápolták, majd kezelőorvosai nővéreire bízták, akik balatonszárszói panziójukba vitték. 1937. december 3-án este sétálni indult, ám soha nem tért vissza, a szárszói állomáson áthaladó 1284. számú tehervonat halálra gázolta. (Halálának körülményeiről azóta is vita folyik, az egyik tábor szerint véletlen baleset okozta, a másik tábor viszont az öngyilkosság mellett érvel. ) József Attila pszichés problémái valósak és mélyek voltak. Fiatal kora fizikailag és lelkiekben is fogalkoztatta az öngyilkosság és annak lehetősége. Először talán figyelemfelkeltőnek szánta, később pedig még a híressé válás útját is láthatta benne – több elődjét tekintve. Valószínűleg készült az öngyilkosságra, talán többször is élete folyamán, de nem biztos, hogy térben és időben, ott és úgy, ahogy véget ért az élete. Halála után egy évvel posztumusz Baumgarten-díjban részesült, 1948-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki életművét. Születésnapja Magyarországon a költészet napja is egyben.
Munkatevékenysége rapszodikus, gyakran hangulatfüggő volt, mivel munkája erősen hagyatkozott érzelmi állapotára, alkotásai is érzelmekből álltak: kiírta magából a benne viaskodó és szorongó lelkét, illetve megkönnyítő és feloldozó gondolatait. Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. (1925. március) 1922 és 1925 között írta műveinek felét, verseit közölte a Nyugat is, az irodalomszerető és -értő közönség felfigyelt rá. Az igazságot akarta, harcolt az igazságért, de önmagával kapcsolatban, saját érzelmi életét illetően nem fogadta el. Nem tudott belenyugodni a dolgokba. Problémáit azonban nem tudta kezelni; feldolgozása egyáltalán nem valósult meg, ezáltal a költőben csak gyűlt a belső teher.