Ez a lap a magyarországi pártok listája 1990-től, ami a Harmadik Magyar Köztársaságban alakult és a rendszerváltást követő parlamenti és azon kívüli pártokat sorolja fel napjainkig. Parlamenti pártok Szerkesztés Logó Párt Rövidítése Spektrum Ideológia Alapítása Elnöke(i) OGY mandátumok EP mandátumok EP pártcsoport Saját frakcióval rendelkező parlamenti pártok a 2022-es országgyűlési választásokat követően Demokratikus Koalíció DK baloldali • szociálliberalizmus • Európa-pártiság 2012. január 21. Gyurcsány Ferenc 15 4 S&D Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Fidesz jobboldali • nemzeti konzervativizmus • jobboldali populizmus 1990. Változatlan a pártok támogatottsága - Napi.hu. február 8. Orbán Viktor 117 12 Függetlenek Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik • nacionalizmus • Európa-pártiság 2003. november 20. Gyöngyösi Márton 10 1 Kereszténydemokrata Néppárt KDNP • kereszténydemokrácia • nemzeti konzervativizmus 1989. december 6. Semjén Zsolt 18 EPP LMP – Magyarország Zöld Pártja Zöldek centrista • zöldpolitika • zöld liberalizmus 2009. február 24.
Pártok támogatottsága, 2022. március első felében A választásokhoz közeledve a pártok külön-különi támogatottságának egyre kisebb a jelentősége, hiszen összeállt, egyesített tömbök versenyeznek egymással. Ez érezhető a 2022. március elején mért adatokban is, mert az egyes pártok támogatottsága alig-alig változott. A Fidesz–KDNP választottsága jelenleg 38 százalék (+1%), hasonlóan 1 százalékponttal emelkedett a Demokratikus Koalíció (12%) és a Jobbik támogatottsága (10%). Az MSZP (3%), a Párbeszéd (2%), valamint az LMP (1%) támogatottsága változatlan, míg jelentéktelen, 1 százalékponttal csökkent a Momentum Mozgalomé. A parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom is 3–3 százalékon áll. Tovább olvadt a baloldal szavazóbázisa. Az ismeretlen preferenciájúak (nem tudja melyik pártra szavazzon, nem mondja meg, hogy melyik pártra szavaz, illetve semmiképp sem menne el) aránya 23 százalék, ami az IDEA Intézet mérései szerint a legalacsonyabb érték 2019 januárja óta. A biztos szavazó pártot választók esetében a Fidesz–KDNP támogatottsága hibahatáron belül, 1 százalékponttal növekedett, és elérte az 50%-ot.
2022. Pártok támogatottsága — 2021 október | Publicus. július 02., szombat 08:22 | Magyar Nemzet – Több baloldali párt is tisztújítást tart a jövőben, nagy kérdés, hogy milyen eredménnyel fognak ezek zárulni, ez határozhatja meg ugyanis a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásra történő felkészülésüket – nyilatkozta a lapnak Kiszelly Zoltán politológus azzal kapcsolatban, hogy milyen jövő várhat a baloldali kis pártokra, miután több kutatás szerint a Demokratikus Koalíción kívül egyiküknek sincs most olyan támogatottsága, ami egy országgyűlési választáson elég lehet a parlamentbe kerüléshez. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója kiemelte: az eddigi tisztújítások alapján nem úgy tűnik, hogy az új pártvezetők tehetségesebbek lennének elődjeiknél, ráadásul országos ismertséggel sem rendelkeznek, így pedig a pártjaik sem tudnak majd "megtáltosodni". – A belviszályok, hatalmi harcok tovább nehezíthetik a baloldali kis pártok helyzetét, elég a Jobbikban történtekre gondolni – jegyezte meg a politológus. - Fontos kérdés, hogy a régi dilemmákkal tudnak-e szakítani, mint amilyen a Gyurcsány Ferenchez való viszony is, mivel továbbra is a Demokratikus Koalíció elnökéhez képest kell meghatározniuk magukat, ami nem sok jót jelent – jelezte Kiszelly Zoltán.
Ugyanakkor az FKgP mutatói 3, illetve 5 százalékkal romlottak. Vagyis a kampány felgyorsulása előtt a Fidesz és az MSZP küzd egymással az első helyért, a harmadikért pedig az FKgP és az SZDSZ, miközben más párt aligha fogja átlépni az ötszázalékos küszöböt. A változások egyébként azt is eredményezték, hogy a koalíció támogatottsága meghaladja az ellenzékét, amire utoljára 1996 májusában volt példa. Jelenleg a biztos szavazók 36 százaléka adná a voksát a koalíció pártjaira, míg valamelyik ellenzéki pártra mindössze 33 százalékuk. Érdemes megnézni ebből a szempontból a ´94. januári helyzetet is. Akkor a "biztos szavazók" 21 százaléka akart az akkori kormánypártokra szavazni, miközben az ellenzéki pártok támogatottsága 47 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az előző választások előtt egyértelműen "leváltós" hangulatban volt a közvélemény, most viszont nincs. Valószínűleg ez is szerepet játszik abban, hogy jelenleg a megkérdezettek 58 százaléka ígéri biztosra választási részvételét, míg 1994 januárjában 63 százalékuk ígérte ezt.
Kanász-Nagy Máté / Schmuck Erzsébet 5 – Zöldek/EFA Magyar Szocialista Párt MSZP • szociáldemokrácia • szocializmus 1989. november 21. Tóth Bertalan / Kunhalmi Ágnes Mi Hazánk Mozgalom Mi Hazánk harmadikutas • keresztényszocializmus • nemzeti radikalizmus 2018. szeptember 5. Toroczkai László 6 Momentum Mozgalom Momentum • liberalizmus • patriotizmus • Európa-pártiság 2017. május 19. Gelencsér Ferenc 2 ALDE Párbeszéd Magyarországért Párbeszéd • zöldpolitika • szociáldemokrácia 2013. augusztus 22. Szabó Tímea / Karácsony Gergely A parlamentben jelenlévő nemzetiségi érdekképviseleti szervezetek Magyarországi Németek Országos Önkormányzata MNOÖ • Magyarországi németek érdekképviselete 1995. március 11. Englenderné Hock Ibolya n/a Korábbi parlamenti pártok Szerkesztés Parlamenti jelenlét Saját frakcióval rendelkező parlamenti pártok 1990 és 2018 között Egyesült Kisgazdapárt EKgP • agrárpolitika 1994. január 17. 1994 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt FKgP • agrárpolitika • nemzeti konzervativizmus 1990. január 4.
Decemberben a megkérdezettek 53 százaléka említette a NATO-népszavazást, most viszont mindössze 13 százalékuk. Ezzel együtt még mindig ezt mondták a legtöbben. A bős-nagymarosi vízlépcsőhöz kapcsolható dolgokat a válaszadók 11 százaléka említette, az ár- és a nyugdíjemelésekről 10-10 százalékuknak volt tudomása, míg a székesfehérvári romák elhúzódó kálváriájáról 7 százalékuknak. Pártügyeket, választási előkészületeket 6 százalék említett, a 65 év fölöttiek ingyenes utazását a megkérdezettek 5 százaléka tartotta említésre méltónak, a költségvetés elfogadását viszont mindössze 1 százalékuk. Alakulások A botránymentes, politikailag csendesebb időszakok általában a kormánypártok népszerűségének kedveznek, ráadásul Horn Gyula számos ajándékot helyezett (elsősorban a nyugdíjas) választók karácsonyfája alá. Mindez meg is látszik az MSZP közvélemény-kutatási eredményein: az összes megkérdezett körében 4 százalékkal, a biztos pártválasztók körében pedig 8 százalékkal nőtt a nagyobbik kormánypárt támogatottsága.
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 2-4. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot csökkenve, 29 százalék. A MSZP-P összes megkérdezett körében mért támogatottsága változatlan, 7 százalék. A Jobbik összes megkérdezett körében mért támogatottsága egy százalékot csökkenve, 5 százalék. A DK támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot növekedve, 11 százalék. A Momentum támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot csökkenve, 4 százalék A Mindenki Magyarország Mozgalom (MMM) az összes megkérdezett körében szintén 4 százalékon áll. Az "összefogás szavazó" aránya az összes megkérdezett körében 6 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében pedig 9 százalék. (Azon szavazókat értjük összefogás szavazók alatt, akik úgy válaszolnak, hogy CSAK egy összefogott ellenzékre szavaznánk, külön-külön egyik ellenzéki pártra sem.
A Tempus Közalapítvány monitoring szemináriumot szervez az Egész életen át tartó tanulás program keretében Méltányosság az oktatásban – Egyenlő esélyek, hátrányok kiegyenlítése címmel. A konferencia célja: Bemutatni, hogy hogyan jelenik meg az esélyegyenlõség az Egész életen át tartó tanulás programjában, megvitatni az elmúlt programszakaszok tapasztalatait, valamint az egyes szektorok – közoktatás, szakképzés, felsõoktatás – specifikus tapasztalatait. Idõpont: 2008. május 14. Helyszín: Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay u. 31. A rendezvényre 60 fõt várunk a közoktatás, a felsõoktatás, és a szakképzés területérõl. A rendezvényen való részvétel díjtalan, de elõzetes regisztráció szükséges, melyet az oldal alján található on-line regisztrációs lapon tehet meg. Regisztrációja az Ön által választott szekción való részvételének regisztrációja is. A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében tudjuk elfogadni. Jelentkezési határidõ 2008. május 5. Program: 10. 00 – 10. 10 Köszöntõ 10. Esélyegyenlőség - méltányosság. 10 – 10.
2. Méltányosság Magyarországon az esélyegyenlőség fogalma széles körben használatos, és az egyenlő esélyek fogalma helyett a méltányosság szó került be – elsősorban a pedagógiai – diskurzusba. A nemzetközi szakirodalom pedig egyre inkább elhagyja az esélyegyenlőség meghatározását, és a méltányosság (equity) fogalomkörébe sorolja mindazokat a tevékenységeket, illetve azt a szemléletet, mely a valódi hozzáférést biztosítani tudja valamennyi társadalmi réteg számára - többek között az oktatásban is (Radó 2007). 1. Vagyis önmagában még nem tekinti esélyteremtő tevékenységnek az egyenlő bánásmódot, láttatva az elvi látszat és a valódi hozzáférés közötti különbséget. Jobb minőség, több méltányosság – kezdeményezések | European Education Area. A hazai pedagógiai szakirodalomban még napjainkban sem ismeretes széles körben az esélyegyenlőség és a méltányosság fogalmai közötti alapvető különbség (Radó 2007). Fontos azonban tudni, hogy az esélyegyenlőség (equality) elsősorban csak olyan strukturális kereteket jelent, amely mindenki számára fizikai hozzáférést biztosít – többek között – az oktatási szolgáltatásaihoz is.
Ha szabadon választhatunk, értelemszerűen a saját érdekünket tartjuk szem előtt: magasabb státuszú szülők szívesebben adják a gyereküket a jó iskolákba, és nem nagyon mérlegelik azt, hogy másoknak nagyobb szükségük lenne arra a helyre. Ugyanígy a tanárok is, ha lehetőségük van rá, szívesebben helyezkednek el a magasabb presztízsű iskolákban. 5. A hátrány mindent visz A deficitszemlélet lényege, hogy bizonyos embereket az alapján különböztetünk meg és bélyegzünk "más"-nak, hogy valamilyen kevésbé vágyott társadalmi, gazdasági vagy kulturális körülmények között élnek. 2. Méltányosság. Habár éppen az lenne a cél, hogy az ebből eredő hátrányt segítsenek kiegyenlíteni, leküzdeni, valójában ennek pont az ellenkezője történik: a deficitre fókuszálnak. Vegyük csak azt a példát, amikor az oktatás nem a gyerek anyanyelvén folyik, ilyenkor a tanulót hendikepesnek tekintik, holott, ha jobban belegondolunk, ő egy kétnyelvű ember, ami más helyzetben hatalmas előnyt jelentene.
Az integráció esélyegyenlőségi szempontból azt jelenti, hogy a különböző személyeknek és csoportoknak lehetősége van másokkal közös térben és másokkal azonos módon és arányban hozzáférni információkhoz, tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz eszközökhöz stb. Az iskola a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének legitim eszköze, mely a családok által birtokolt és az iskola által preferált tőkefajták (pénz és szimbolikus: kulturális, kapcsolati tőke) befektetésével történik (Bourdieu 1978). Vagyis a különböző társadalmi helyzetű családok iskolához való viszonya (habitusa), mint kulturális tőke határozza meg a pénz és a szimbolikus tőkék befektetésének mértékét. Amennyiben a család érték- és normarendszerében erőteljes a hosszabb iskoláztatás igénye, akkor képes és hajlandó a folyamatos befektetésekre. Ez megjelenik már az iskolaválasztáskor, de végigkíséri az adott iskolafokot olyan módon, hogy a gyermek iskolai előmenetelét folyamatosan nyomon követi, és kiegészítő oktatási szolgáltatásokat vesz igénybe az iskolarendszeren belül és mellett.
Bourdieu a mellett foglal állást, hogy az iskolarendszer a társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésének eszköze, és a háttérben megjelenő (általa a tőkefajták működésével leírt) folyamatok ezt megváltoztathatatlanná teszik. Ezzel szemben a bikulturális szocializáció elméletének megalkotója és követői gyakorlati megoldásokat kínálnak az iskolai, intézményi rejtett mechanizmusok ellensúlyozására, melyek összességében a méltányosság fogalomkörébe sorolhatók
Amennyiben a család kulturális tőkéjében az iskoláztatás nem kiemelt szempont, ezek a beruházások elmaradhatnak. Ez azt jelentheti, hogy a család nem él az iskolaválasztás és oktatási szolgáltatások széles körével, és gyermekét elsősorban a munkaerőpiacra készíti fel. Bourdieu éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a demokratikus társadalmakban manifeszt módon megjelenik az iskoláztatáshoz való egyenlő hozzáférés (esélyegyenlőség), azonban látens módon a család kulturális tőkéje dönti el, hogy valaki tud-e ezzel a lehetőséggel élni. Az esélyegyenlőség az oktatási rendszerbe való belépés és előrehaladás lehetőségét jelenti, azonban a nagyobb kulturális tőkével induló családok egyre nagyobb előnyökre tesznek szert befektetéseik során. Ez azt eredményezi, hogy azok a gyermekek, akiknek családja nem rendelkezik az iskola által preferált tőkékkel, vagy nem erre áldoznak tőkéjükből, fokozatosan kilépnek az oktatásból. A társadalmi közvélekedésben ez a mechanizmus úgy jelenik meg, hogy az iskoláztatás lehetősége mindenki előtt nyitott ("esélyegyenlőség van"), de vannak olyan családok a hibásak, amelyek nem élnek ezzel.