Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. A rendelet a jogszabályok hierarchiájában a törvény alatt álló jogszabály, melyet törvényi felhatalmazás alapján, az alaptörvényben vagy más törvényben rendeletalkotási joggal felruházott szerv hozhat meg. Tartalomjegyzék 1 Magyarországon 1. 1 Kormányrendelet 1. 2 Miniszteri rendelet 1. Az önálló szabályozó szervek jogállása, helyük az államigazgatás szervrendszerében megtekintése. 3 Együttes rendelet 1. 4 Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete 1. 5 Önkormányzati rendelet 2 Források Magyarországon [ szerkesztés] Kormányrendelet [ szerkesztés] Bővebben: Kormányrendelet A kormányrendelet a rendeletek közül a legmagasabb szintű jogszabály. Kormányrendelet rendelkezik például a járásokról. Miniszteri rendelet [ szerkesztés] Bővebben: Miniszteri rendelet A miniszterek saját hatáskörben rendeleteket adhatnak ki. Miniszteri rendelet rendelkezik például a tantervről. Együttes rendelet [ szerkesztés] Bővebben: Együttes rendelet Az együttes rendelet - korábban - több minisztérium (illetve országos hatáskörű szerv) által kiadott miniszteri rendeletet jelentett.
Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete [ szerkesztés] Bővebben: Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete Az alaptörvény alapján a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete és az önálló szabályozó szerv ( Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) elnökének rendelete jogszabálynak minősül. A forintérmék - és bankjegyek kinézetéről a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete határoz. Önkormányzati rendelet [ szerkesztés] Bővebben: Önkormányzati rendelet Az önkormányzatok feladataikat rendeleteikkel hajtják végre. A helyi adókat is ezek határozzák meg. Források [ szerkesztés] 2010. évi CXXX. Alaptörvény – Államszervezet – Igazságügyi alkalmazottaknak. törvény a jogalkotásról 32/2010. (XII. 31. ) KIM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről [ halott link] Magyar Közlöny > Magyar Közlöny
Az önálló szabályozó szerv kategóriája alkotmányos szinten új. Vezetőjét a miniszterelnök vagy a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi. Jellemzően a választási ciklusnál hosszabb időre, amit sarkalatos törvény határoz meg. Az önálló szabályozó szerv vezetője törvény felhatalmazása alapján feladatkörében rendeletet ad ki. Tehát noha nem a kormány tagja, jogszabályt bocsát ki. Az Alaptörvény ( 23. Felügyeleti szervek • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. cikk) szabályozó szerveknek nevezi azokat a hatóságokat, amelyek jellemzően a végrehajtó hatalmi ágba tartoznak, de nem tartoznak bele teljes mértékben az államigazgatás szokásos hierarchiájába. Gazdasági szabályozó szerepüket az adott kormánytól bizonyos értelemben függetlenül végzik, legfontosabb szakmai döntéseiket meghatározott garanciákkal övezett önállósággal hozzák meg. Az Alaptörvény azokat a jellegzetességeket gyűjti össze, amelyek alapján a szabályozó szerv megkülönböztethető egy szokásos központi államigazgatási szervtől. Ezek a sajátosságok a következők: a T cikk (2) bek.
törvény és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. Önálló szabályozó serv.com. törvény tartalmazza. A Hivatal általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint fellebbezhető döntései esetén az NMHH Elnökéhez lehet fellebbezni, kivéve a médiaigazgatási döntéseket, amelyek esetében a Médiatanácshoz nyújtható be fellebbezés.
Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Mindenkinek vannak jogai! Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából. Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek. Nálunk nincsenek soha véget nem érő körmondatok, latin kifejezések érthetetlen szakszavak. Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán. Page load link
1. Ha az autó, melyet külföldön kiválasztottunk tényleg beváltotta a hozzáfűzött reményeket, konkrétan megfelel az elvárásainak, beleszerettünk és mindenképp meg akarjuk venni, kezdhetjük az autóimport ügymenetét. Első körben egy adásvételi szerződést kell kössünk az eladóval, legyen az magánszemély, vagy kereskedő. Figyeljünk oda, hogy kétnyelvű szerződés szükséges! Ezért érdemes a gépjármű adásvételi szerződést már ott és akkor mindkét nyelven is aláírni, annak érdekében, hogy Magyarországon a honosítási eljárás során azt ne kelljen azt külön lefordíttatni, ezzel többet ne kelljen foglalkozni. 2. A legtöbb autó Németországból érkezik hazánkba. Érdemes fejben tartani, hogy Németországban a rendszám nem az autóhoz, hanem az autó tulajdonosához tartozik. Sajnos ezért ha a németektől importálunk autót, kénytelenek vagyunk ott egy ideiglenes rendszámot kiváltani (piros szélűt, 15 napos kb. 60 euro, 30 napos kb. Gépjármű behozatal EU-ból - minden tudnivaló egy helyen. 70 euro, amely tartalmazza a biztosítást is. ) amennyiben lábon szeretnénk az autót hazahozni.
(3) Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az (1), (2) és (7) bekezdésben meghatározott illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. A külföldön vett vagy eladott gépjárművek után fizetendő áfa - Your Europe. (4) Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhel illeték megállapítása során az (1)-(2) és (7) bekezdések alkalmazásával megállapított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért a (3) bekezdés szerint fizetendő illeték összegével. (5) Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. (6) Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából "Z" betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti.
Az Európai Unió valamely tagállamában vásárolt személygépjármű mentesül a vámeljárás alól. A regisztrációs adó fizetési kötelezettség teljesítése érdekében azonban továbbra is fel kell keresni a vámhatóságot. A regisztrációs adót a fővámhivatalok, illetve Pest megye és Budapest közigazgatási területén a Magánforgalmi Fővámhivatal, a Buda-térségi Fővámhivatal, a Dél-Pest térségi Fővámhivatal és az Észak-Pest térségi Fővámhivatal szabja ki. Használt gépjármű Az a személygépkocsi, illetve motorkerékpár, amely az adó alanya által történt megszerzésének időpontjában legalább 6000 kilométert futott, vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva legalább 6 hónap telt el. A regisztrációs adó megfizetésére irányuló adóigazgatási eljárás a Regisztrációs Adó Adatlap/Határozat elnevezésű formanyomtatvány, valamint a mellékletét képező Igazolás benyújtásával kérhető a vámhivataltól. A vámhivatal a Regisztrációs Adó Adatlap/Határozat záradékolásával állapítja meg a fizetési kötelezettséget, és a második példány átadásával közli azt.
Kérünk mindenkit, hogy a fentiek figyelembevételével vágjon bele unión kívüli járművek behozatalába! 1. lépés: Vámkezelés és származás-ellenőrzési eljárás Vámkezelés: Minden Európai Unión kívülről származó után alapesetben vámot és ÁFÁ -t kell fizetni. § Vám mértéke: az autók importvámja egységesen 10% az egész Európai Unióban. § ÁFA mértéke: használtautók ÁFA-kulcsa különböző tagállamonként. EU tagállam ÁFA mértéke Magyarország 27% Németország 20% Hollandia 21% Ausztria Belgium Luxemburg 17% Szlovákia Csehország Lengyelország Amint a fentiekből látszik, az ÁFA mértéke Magyarországon a legmagasabb az egész Európai Unióban, éppen ezért érdemes az EU-n kívül érkező autót még az első belépés helyén vámkezeltetni. A legtöbb import autót a német vagy holland kikötők egyikén vámolják, ahol számos speditőr cég szakosodott erre a tevékenységre. Tekintve, hogy mind Hollandiában, mind Németországban lényegesen alacsonyabb az ÁFA mint hazánkban, így jelentős megtakarítás érhető el, ha ezekben az országokban intéztetjük a vámoltatást.