A szeptemberi tanév kezdetével érdemes pillantást vetnünk az elmúlt 10 év oktatáspolitikájának kézzelfogható eredményeire. Az Oktatási Hivatal megállapításai szerint a magyar oktatási rendszert jelentős területi egyenlőtlenségek jellemzik, s a kompetenciamérés tanulói átlageredményei nem mutatnak érdemi változást 2008 és 2019 között. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2019-es Országos Kompetenciamérés átlageredménye a 6. osztályosok körében 1497, a 8. osztályosok körében pedig 1616 pont volt. A továbbiakban a területi eltéréseket vesszük górcső alá. Ennek oka, hogy a családi helyzet erőteljesen befolyásolja az oktatási eredményeket, ez pedig erős összefüggést mutat a jövedelmekkel, illetve a település típusával - írja a GKI. Az ország keleti és északkeleti részein fekvő települések körében jóval alacsonyabbak (sok esetben 100-150 ponttal) az értékek, mint az országos átlag. Eközben a főváros több kerületében és az ország északnyugati településein jellemzőbben átlag felettiek lettek az eredmények.
Sok esetben ez egy hasznos tanítási stratégia lehet, illetve teljesen normális, ha az oktatási rendszer is átmegy egy evolúción. (Vajon a magyar oktatási rendszer hol tart most? ) Ma talán praktikusabb a tanulás központú megközelítés, ahol a diákokra partnerként tekintünk, ahol másokkal való együttműködésben szerezhetnek tapasztalatot új dolgokról, ahol a felelősségvállalást megtapasztalhatják és az érdeklődésük is jelentős tényezőnek számít. Fontosnak tűnik egy a korábbi iskolai környezetnél komplexebb, az életet kicsiben és biztonságban megtapasztalhatóvá tevő környezet. Ezzel együtt sajnos öröknek tűnik a dilemma, mely szerint csak évtizedek múlva derül ki, ma mi lenne a szerencsés oktatási stratégia. A témában ajánlott szórakoztató könyvek: Frank McCourt: A tanárember Richard Feymann: Tréfál Feynmann úr?! A témában ajánlott szórakoztató filmek: Holt költők társasága Veszélyes kölykök Hasznos volt ez a cikk? Oszd meg a cikket Facebookon vagy LinkedInen, hogy elérhessen az ismerőseidhez is!
Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere az egész életen át tartó tanulás elvén alapul. Ezért a kora gyermekkortól a felnőtt- és felsőoktatásig terjedően minden oktatási eredménnyel foglalkozik, továbbá a formális, a nem formális és az informális tanulásra egyaránt kiterjed. Az "Oktatás és képzés 2020" hat darab 2020-ig teljesítendő célt nevez meg: 1. a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentése, 2. a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 évesek arányának 40%-ra növelése, 3. a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételi arány 95%-ra növelése, 4. az olvasás, a matematika és a természettudományok területén alulteljesítők arányának 15% alá csökkentése, 5. a friss diplomások foglalkoztatási rátájának 82%-ra növelése, 6. az oktatásban részt vevő felnőttek arányának 15%-ra növelése. Részletes megjegyzés az ábrához Az ábrán nyolc fontos mutató segítségével bemutatjuk a magyarországi oktatás helyzetét az európai uniós országok mezőnyében.
Az utóbbi időben elszeretettel hivatkozik a kormány a tehetséges, külföldön is szerencsét próbált magyar fiatalok kiugró teljesítményére úgy, mint ami a hazai oktatási rendszer eredményességének bizonyítéka. Ugyanakkor ez félrevezető lehet, hiszen a kiragadott egyéni eredmények a rendszerben résztvevő többségről nem mondanak semmit. Nézzük meg, mit látunk, ha nem egy-egy kiugró képességű diák(csoport)ot, hanem a magyar átlagteljesítményt vetjük nemzetközi mérce alá. Magyarország pozíciója a legjobban (külső gyűrű) és a leggyengébben (középpont) teljesítő uniós országokhoz képest Mit láthatunk az ábrán? Ábránk a hazai oktatási rendszer eredményességét szemlélteti európai uniós összevetésben. Ebből látható, hogy a kisgyerekkori nevelés elérhetőségét és a fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését leszámítva Magyarország az uniós átlag alatt szerepel. Előbbi mutatóban főként a nemrég bevezetett kötelező óvodai ellátás miatt állunk ilyen jól, míg az utóbbiban az elmúlt évek kedvező gazdasági fejleményei és a szűkülő munkaerőpiac hatása tükröződik, nem pedig az eredményes oktatás és képzés.
Nagy tervek vannak a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a V0 teherforgalmi vasútvonal fejlesztésével – sorolta, kiemelve: ez a MÁV-Volán csoport dolgozói nélkül nem valósulhat meg, számítanak rájuk. Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kijelentette: a 72. Vasutasnap egyik kiemelt programja a tisztavatás, a most felavatott tisztek jelentik a jövőt a magyar közösségi közlekedés életében. Idén először köszönthetik a városi közlekedési szolgáltatók forgalmi tisztképző tanfolyamán képesítést szerzett hallgatókat, a MÁV-Volán integráció eredményeként – ismertette. A Baross Gábor Oktatási Központban idén a 230 avatandó tiszt 13 különböző vasúti témájú felsőfokú tanfolyamokon végezte tanulmányait, és tett fogadalmat a tisztavatáson. A 72. Vasutasnapon miniszteri elismeréseket is átadtak, és kitüntették a kitűnőre végzetteket. A címlapfotó illusztráció.
A sorrendet különböző tesztek és feladatsorok, valamint a 2006 és 2010 között letett érettségi vizsgák eredményei alapján állították fel. Michael Barber, a Pearson vezető oktatási tanácsadója szerint egy ország sikeressége a magasan kvalifikált tanárok és a jó minőségű oktatási "kultúrától" függ. Az oktatási rendszerek nemzetközi összehasonlítása során az is kiderült, hogy a top 20-as országokban egyre nő az felsőoktatásba jelentkezők száma. Érdekességként állapítja meg a Pearson, hogy a két oktatási "nagyhatalmat", Finnországot és Dél-Koreát három ázsiai ország követi, Hongkong, Japán és Szingapúr. A 6. helyen az Egyesült Királyság áll, amely "egyszerű" oktatási rendszeréről híres, őt követi Hollandia, Új-Zéland, Kanada és Írország. A középmezőnyben helyezkedik el az Egyesült Államok, Németország és Franciaország, a listán lefelé haladva követi őket Mexikó, Brazília és Indonézia. A 18. helyen álló Magyarországot a régiós volt szocialista államok közül csak Lengyelország előzi meg. A Top 20-as lista Finnország Dél-Korea Hongkong Japán Szingapúr Egyesült Királyság Hollandia Új-Zéland Svájc Kanada Írország Dánia Ausztrália Lengyelország Németország Belgium Egyesült Államok Magyarország Szlovákia Oroszország A rangsort 3-4 éven át tartó kutatás előzte meg, amely során a vizsgálatban részt vevő diákok matematikai, természettudományi és irodalmi ismereteit tesztelték, a hosszabb távú cél azonban az, hogy létrejöjjön egy olyan folyamatosan frissülő adatbázis, amely a tényleges oktatási teljesítményen alapul és amely a tanulási folyamatokat is figyelembe veszi.
A keretrendszer közös fórumot kínál az ismeretek terjesztésére és gyűjtésére, és lökést adhat a nemzeti szintű oktatásügyi reformoknak.
A TheMarker összeállításában szerepel még az ingatlan-, a pénzügyi, a szerencsejáték és a turisztikai szektor is, ebben a sorrendben Harry Triguboff ausztrál ingatlanfejlesztővel, Soros György magyar származású amerikai befektetővel, és Sheldon Adelson amerikai vállalkozóval az élen.
Amennyiben mégis megtörtént a baj, és leégett cicád bőre, akkor nagyon fontos a mihamarabbi kezelés, ugyanis a leégés nagyon komoly fájdalmat okozhat. Ezt a 10 dolgot nagyon utálják a macskák! A túl sok és a túl kevés figyelem is irritálhatja őket Az Én Macskám - 22. Forbes magazin letöltés mp3. 10 12:00 Állatvilág Az közismert, hogy a macskák általában nem kedvelik a kutyákat, sőt egyes fajták vagy egyedek még fajtársaikat sem, de az ellenszenv-listának ezzel még közel sincs vége. Keserves macskasors a pénz jegyében: honnan ismerheted fel a szaporítót? Az Én Macskám - 22. 09 06:00 Állatvilág Amennyiben úgy döntesz, hogy nem "házi", hanem fajtatiszta macskát szeretnél társállatként, úgy nem lesz könnyű dolgod sem a fajta, sem a tenyésztő kiválasztásában.