Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégium Néprajzi Szakcsoportjának és a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék Kortárs Szabadegyetemének közös konferenciájára került sor 2022. április 07-én a MÉLIUSZ Központi Könyvtárban. Kortárs Szabadegyetem célja a legújabb néprajzi és muzeológiai ismeretek, aktuális kutatási eredmények ismeretterjesztő jellegű megosztása. A Néprajzi Tanszék célja, hogy a Kortárs Szabadegyetem keretében a kutatások során keletkezett szellemi tulajdon átadását és közvetlen társadalmi hasznosítását elősegítse. A Kortárs Szabadegyetem keretében megvalósuló rendezvények, konferenciák, workshopok, kerekasztal-beszélgetések a Debreceni Egyetem beiskolázási körzetében, közvetlen környezetében, régiójában vállalják a tudásmegosztást a legkülönbözőbb korcsoportok számára. A Kortárs Szabadegyetem rendezvényei kiemelten foglalkoznak a megváltozó hagyományokkal, az örökségalkotási folyamatokkal, napjaink vidéki életvilágaival, valamint a néprajztudománynak a kortárs társadalomban lezajló kulturális folyamatok megértésében betöltött elengedhetetlen szerepével.
Rőfi Mónika központvezető ismertette a Debreceni Egyetemen elért eredményeket, tapasztalatokat, majd Filep Bálint, a győri Széchenyi István Egyetem rektori titkára mutatta be a náluk, a debrecenitől eltérő struktúrában megvalósuló alumni és karrier tevékenységet. Szvetelszky Zsuzsanna, az ELTE szociálpszichológusa a közösség és hálózatépítés rejtelmeibe avatta be a résztvevőket. Az előadásokat élénk eszmecsere követte az egyéni tapasztalatokról, az eltérő gyakorlatok előnyeiről, hátrányáról. A találkozó ideje alatt a résztvevők megismerkedtek a Debreceni Egyetem jelképeivel, központi campusának nevezetességeivel is. A baráti és kollegális kapcsolatok további erősödéséhez hozzájárult a Zamat Fesztivál. A találkozó a TÁMOP-4. 1. C-12/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú projekt keretében valósult meg. További fényképek megtekinthetők galériánkban:
Főoldal Idén is a legkeresettebb vidéki egyetem lett a debreceni Egyetem Tv A DEAC hírei A brit Pier Gilliver állította meg a DEAC vívóját Lengyelországban. Osváth Richárd tegnap ötödik... A Debreceni Egyetem alakulata hét gólt szerzett a második felkészülési mérkőzésén. Az NB III... A Debreceni Egyetem alakulata ismét a Keleti csoportban állhat rajthoz.
Egy szó, mint száz: Fiúk-Lányok, ha nem megy, merjetek VÁLTANI! Képek forrása:
A felső köpeny külső rétegében. A litoszféra egy része megtalálható, és a neve a görögből származik lithos, mit jelent a kő?. Magában foglalja a föld kéregét és a köpeny felső és hidegebb részét, amely litoszférikus köpenyként különbözik. Az elvégzett vizsgálatok szerint a litoszféra nem folytonos burkolat, hanem olyan lemezekre van osztva, amelyek lassan mozognak a Föld felszínén, néhány centiméter évente.. A litoszféra mellett az astenoszféra nevű réteg van, amelyet részben olvadt sziklák alkotnak, amelyeket magmának neveznek.. Az asthenoszféra is mozog. A litoszféra és az asthenoszféra közötti határ abban a pontban helyezkedik el, ahol a hőmérséklet eléri a 1280 ° C-ot. Alsó köpeny Azt is nevezik mezoszféra. 660 kilométer távolságra helyezkedik el a Föld felszínén 2 900 km-re. Az állapota szilárd, és elérte a 3000 ° C hőmérsékletet. A felső köpeny viszkozitása egyértelműen elkülönül az alsó köpenytől. A felső köpeny szilárdan viselkedik és nagyon lassan mozog. Innen magyarázható a tektonikus lemezek lassú mozgása.
Kép forrása Leírás szerzője Vaszita Emese A Föld belső része öves felépítésű. Ma már jól ismert az övek elhelyezkedése, kiterjedése, sőt esetenként mozgása is. Az övek összetételét illetően azonban még feltételezésekre, elméletekre kell hagyatkozni, mivel a legfelső 30-70 km-t leszámítva ez teljesen ismeretlen. Jelenlegi tudásunk szerint a földbelső szerkezeti egységei a következők: legkívül van a földkéreg, ezen belül található a földköpeny, és legbelül a külső és belső magból álló földmag. A földkéreg Földünk legkülső kőzetburka. Halmazállapota szilárd. A földkéreg magmás, metamorf vagy üledékes kőzetekből épül fel. Az óceánok alatt a földkéreg 6–7 km, a szárazföldek területén pedig 35 km, ám néhol eléri a 70 km-t is. Ezek alapján a kérget óceáni és kontinentális kéregre osztják. Az óceáni kéreg anyaga vékonyabb és szinte kizárólag bazaltból áll, átlagsűrűsége 3 g/cm³. A szárazföldi kéreg egy 15–20 km mélységben húzódó vonal mentén további két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre.
Kontinentális kéreg A kontinentális kéreg a kontinenseket alkotja, átlagos vastagsága 35 kilométer, de több mint 70 kilométer. A kontinentális kéreg legnagyobb ismert vastagsága 75 km, és a Himalája alatt van. A kontinentális kéreg sokkal idősebb, mint az óceáni kéreg. Az összeállítandó anyagok 4000 évvel ezelőtt követhetők, és olyan sziklák, mint a pala, a gránit és a bazalt, és kisebb mértékben a mészkő és agyag.. Óceáni kéreg Az óceáni kéreg az óceánok alját képezi. Kora nem éri el a 200 évet. Átlagos vastagsága 7 kilométer, sűrűbb sziklák, lényegében bazalt és gabbro. Az óceánok nem minden vizei részét képezik ennek a kéregnek, van egy olyan terület, amely megfelel a kontinentális kéregnek. Az óceáni kéregben négy különböző zóna azonosítható: az abyssal síkságok, az abyssal gödrök, az óceáni gerincek és a farkasok. A kéreg és a köpeny közötti határ, 35 kilométeres mélységben, a Mohorovicic, a penész, a felfedezője, Andrija Mohorovicic néven nevezett, folytonossága.. Ez az a réteg, amely elválasztja a kevésbé sűrű anyagokat a kéregtől a sziklás anyagoktól.