Megkezdte az ott található egykori bencés monostor régészeti feltárását, egyben kezdeményezte, hogy a területen emlékhely létesüljön. Azóta az egyháztörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű ópusztaszeri romok köré felépült az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, amely számos tematikus kiállítást mutat be, és évente több százezer látogatót fogad. Nemzeti történeti emlékpark. A látogatható attrakciók közül kiemelkedik a honfoglalás korát felidéző nomád park, a kora középkor legjelentősebb dél-alföldi szakrális és gazdasági központjának számító Szer monostor romja a gyógynövénykerttel; a 19–20. század fordulójának dél-alföldi lakó- és közösségi épületeit, lakáskultúráját, életmódját, hitéletét bemutató szabadtéri néprajzi gyűjtemény, a szoborpark, illetve a rotundaépület, ahol számos történeti és régészeti kiállítás mellett többek között Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe is látható. Az emlékpark fontos feladatának tekinti az egész Kárpát-medencei magyarság kultúrájának bemutatását és a magyar keresztény nemzeti identitás megerősítését – áll a közleményben.
Novák István 1982-ben készítette el a körképnek és más kiállítóhelyeknek is helyet adó rotunda terveit, melynek kivitelezése több mint egy évtizedig tartott. Az 1990-es években emelték a parkban Csete György, a magyar organikus építészet elindítójának tervei alapján a szintén tárlatoknak, s egy ökumenikus kápolnának is helyet adó jurtákat. Anonymus feledésbe merül? - Nemzeti.net. Csete-jurták az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Fotó: MTI/Rosta Tibor Külön kiállításrész számol be a monostor és az egykori Szer mezőváros területén 1970-es években Trogmayer Ottó professzor irányításával indult régészeti feltárásokról, valamint a Feszty-körkép restaurálásáról. Az 1600 négyzetméteres festmény – melyből csupán 714 négyzetméter maradt éppen – helyreállítását a lengyel szakemberekből álló Ars Antiqua-csoport végezte 1990 és 1995 között. A Szobori búcsúra várják a vendégeket Ópusztaszerre Vasárnap rendezik a Szobori búcsút az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az ünnepen a monostor romjai között tartott szentmisén adják át a Szer Üzenete-díjat.
Forrás: MTI Fotó: Wikimedia Commons Magyar Kurír Forrás: Tovább a cikkre »
A főváros környékén 22 százalékkal, néhány dunántúli megyében 16 százalékkal, Tolnában csak 2, 7 százalékkal fizettek többet egy hektár szántóért 2020-ban az előző évhez képest. A legnagyobb áremelkedés a főváros környéki földterületeknél volt, de itt még mindig közel 1 millió forinttal olcsóbban lehet egy hektár szántót vásárolni, mint Hajdú-Biharban, ugyanis a Hajdúszoboszlói járásban már majdnem 4 millió forintot kérnek a szántó hektárjáért. Az Agrotax Kft. a tavalyi év közel 25 ezer piaci tranzakció alapján készítette el a 2020-as év termőföldpiaci körképét. Az osztatlan közös tulajdonban levő 2, 4 millió hektár felszámolása folyamatában a szakértő szerint tehát nem fog radikális földpiaci áremelkedés bekövetkezni, de a végén egy merev birtokszerkezet jöhet létre, a kínálati oldal így befagyhat. Aki föld nélkül marad, az vagy egyáltalán nem juthat később földhöz, vagy legfeljebb csillagászati áron vásárolhat.
Az Agrárminisztérium nyilvántartása alapján Magyarországon 1 millió 60 ezer helyrajzi számon van olyan ingatlan nyilvántartva, ami osztatlan közös földtulajdonnak minősül. Az osztatlan közös földtulajdon azt jelenti, hogy a földnek több tulajdonosa van, akik mindegyike jogosult az ingatlan használatára, de ennek során a tulajdonostársak jogos érdekeinek sérelme nélkül járhat csak el – ismertette a D. A. S. JogSzerviz szakértője. A törvényes öröklési rendszernek köszönhetően a földek tulajdonosi rendszere egyre jobban elaprózódik, az osztatlan közös tulajdon pedig megnehezíti a gazdálkodást, a földdel való rendelkezést és a beruházásokat is – mondta el dr. Gombolai Éva. Az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésére vonatkozó új jogszabályok már hatályba léptek, de az eljárások a járványhelyzet miatt még nem indultak el. Mi az új szabályozás lényege? A szabályozás minden földnek minősülő ingatlanra kiterjed, aminek művelési ága van és nem kivett megnevezésű. A "kivett" megnevezésű alrészletek közül az út, a csatorna és az árok tartozik csak a szabályozás hatálya alá.
Ez a változás 2023-tól érkezik el a gazdák életébe, hiszen egy tavaly decemberben elfogadott törvény gyakorlatilag alapjaiban írja át a termőföldek öröklésének szabályozását. Miért volt szükség a változtatásra? A magyar öröklési jog értelmében az örökhagyó halálával – végrendelet hiányában – a hagyaték minden egyes eleme az örökösök közös tulajdonává válik (eszmei hányadok alapján felosztva), az eddig 1/1-es földek pedig automatikusan osztatlan tulajdonba kerülnek. Ha hozzávesszük ehhez még azt is, hogy egy emberöltő elteltével a földek még tovább darabolódnak, érthetővé válik, hogy sokszor még a hagyatéki leltárba sem kerülnek be ezek a gyakran értéktelenné váló tulajdoni illetőségek. Milyen új szabályok jönnek 2023-tól? A változás nem kevesebbről szól, mint hogy mostantól már nincs lehetőség a földek örökléssel történő darabolására (vagy a tulajdoni hányad további osztódására). 2023. január 1-től ugyanis, ha egy földtulajdonos elhalálozik, akkor az örökösei előtt 3 lehetőség áll majd rendelkezésre a földek tekintetében: 1) osztályos egyezséget kötnek 2) megosztják az ingatlant (amihez szükség lesz osztóprogramra és egyezségi megállapodásra is) 3) értékesítik az ingatlant vagy felajánlják az államnak.