A törvénymódosítás felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a civil szervezetek gazdálkodó és adománygyűjtő tevékenységével kapcsolatos részletes szabályokat, a közhasznúsági melléklet formai és tartalmi követelményeit, a kollégiumok által az e törvény alapján juttatott, nem költségvetési támogatásnak minősülő támogatásokkal kapcsolatos döntési eljárás szabályait, az Alap kezelő szervének jogutódlása esetén felmerülő átadás-átvételi eljárás szabályait rendeletben állapítsa meg. Dr. Gaál Nóra (2019-01-05)
KIM RENDELET - A CÉGNYILVÁNOSSÁGRÓL, A BÍRÓSÁGI CÉGELJÁRÁSRÓL ÉS A VÉGELSZÁMOLÁSRÓL SZÓLÓ 2006. TÖRVÉNY (CTV. ) - A CSŐDELJÁRÁSRÓL ÉS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 1991. ÉVI IL. TÖRVÉNY (CSTV. ) - A CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA, AZ ADOMÁNYGYŰJTÉS ÉS A KÖZHASZNÚSÁG EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ 350/2011. (XII. 30. ) KORM. RENDELET - A CIVIL SZERVEZETEK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ INFRASTRUKTÚRA-TÁMOGATÁSRÓL SZÓLÓ 554/2013. 31. RENDELET - A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAPPAL KAPCSOLATOS EGYES KÉRDÉSEKRŐL SZÓLÓ 5/2012. Civil törvény 2019 review. 16. ) KIM RENDELET - A KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ 2005. ÉVI LXXXVIII. TÖRVÉNY - A SZÁMVITELRŐL SZÓLÓ 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY - A SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI EGYES EGYÉB SZERVEZETEK BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL SZÓLÓ 224/2000. 19. RENDELET - AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXCV. TÖRVÉNY A VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 368/2011. RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN - A KÖZPÉNZEKBŐL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL SZÓLÓ 2007. TÖRVÉNY - A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGHATÁROZOTT RÉSZÉNEK AZ ADÓZÓ RENDELKEZÉSE SZERINTI FELHASZNÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ 1996.
Ha a munkakörülmények nem felelnek meg az alapvető biztonsági szabályoknak, a munkavállaló megtagadhatja hivatalos feladatainak elvégzését. Ha egy alkalmazott elkerüli a feladatainak teljesítését, a munkáltató figyelmeztetést vagy megrovást adhat neki, a személyi dossziéba való bejegyzés útján. Kivételes esetekben a fegyelmi felmondás előzetes értesítés nélkül történhet. A munkavállaló jogai és kötelességei: követelmények és jellemzők. A munkavállalónak joga van ezt a döntést bíróságon fellebbezni. A munkavállalói jogok biztosítása A közvetlen biztosítás lehetőségei a munkaadók munkaügyi jogszabályokban előírt kötelezettségeiből fakadnak. Az a munkavállaló, aki vállalja a felelősséget a munkaszerződés megkötéséért a munkáltatóval, remélheti, hogy biztosítja jogait. A munkavállalók foglalkoztatásának egyik fő feladata a pénzügyi biztonság. Kötelezően teljesíteni kell időben, a képesítéstől, az elvégzett munka nehézségeitől és mennyiségétől függően. A munkavállalónak is rendelkeznie kell idejével a munkából való pihenésre: ebédszünet, hétvégék és ünnepek, éves szabadság formájában.
A szabály értelmében tehát szabadidejében sem viselkedhet úgy a munkavállaló, amely rossz fényt vetne munkaadójára. Ennek betartásával és érvényre jutásával kapcsolatban a helyzet eléggé visszás, hiszen az ellenőrzés akadályokba ütközik. Elkötelezetten – a munkavállalói kötelezettségek forrása - Adó Online. Ennek ellenére azonban tény, hogy bizonyos munkaköröknél ezt nagyon szigorúan veszik, és ha a munkavállaló komolyan gondolja a területen történő érvényesülését, és hosszú távon is szakmájában szeretne dolgozni, akkor mindenképpen szem előtt kell tartania ezt a munkaidőn túli viselkedését illetően is. Ehhez köthető a véleménynyilvánítás jogának gyakorlása is, vagyis ezt nem gyakorolhatja úgy a munkavállaló, hogy azzal sértse a munkáltató jó hírnevét, valamint gazdasági érdekeit. Titoktartási kötelezettség a munkáltató védelmében Gyakran előfordul, hogy titoktartási szerződést írnak alá a munkaviszony létesítésének keretein belül. Ezt az indokolja, hogy bármilyen információ, amely a munkavégzés során a munkavállaló tudomására jut, és kiszivárgása veszélyeztetné a munkáltató gazdasági érdekeit, üzletpolitikáját, érdekeit, ne láthasson napvilágot.
Itt általában napi szintű apróbb kiadásokról, anyagbeszerzések költségéről beszélünk: a munka nem állhat meg azért, mert éppen nincs jelen a munkaadó, aki pénzt adhatna egy szükséges, alacsony összegű eszköz vagy anyag beszerzéséhez. Hangsúlyozom, hogy itt mindig az ésszerűség és az elvárhatóság keretein belül kell maradni. A munkavállalót nem lehet olyan munkára igénybe venni, amelyet fizikai korlátai miatt nem képes elvégezni. A munkavállaló kötelezettségei és jogai. Tehát mondjuk a 40 kilós titkárnőt nem lehet egy vagon kirakodásához vezényelni, mert arra nyilvánvalóan képtelen. A munkaadó köteles a munkát úgy megszervezni, olyan munkafeltételeket biztosítani, hogy az a munkavállaló életét, egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. Ez jelenti mind a fizikai munkakörülményeket, a klasszikus értelemben vett munkavédelmi szabályok betartását, de a munkaadó e kötelezettségét szegi meg akkor is, ha nem tartja be a munkaidőre vagy a pihenőidőre vonatkozó szabályokat. A munkavállaló ezzel szemben köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, munkaidő alatt a munkaadó rendelkezésére állni, munkáját személyesen, gondosan és megfelelő szakértelemmel, a vonatkozó előírásoknak és a munkaadó utasításainak megfelelően végezni, megfelelően viselkedni és munkatársaival együttműködni.
Annak mindennapi aprópénzre váltása alapvetően a munkáltató feladata, aki utasításai révén konkretizálja, hogy a munkavállalónak hogyan kell teljesítenie. Az utasítás végrehajtása tehát igen fontos munkavállalói kötelezettség. Munkaviszony létesítése és munkaszerződés megkötése előtt érdemes megismernie, milyen kötelezettségekkel és jogokkal fog bírni munkavállalóként. A Munka törvénykönyve szerint alapvetően úgy kell eljárnia a munkavégzés során a munkavállalónak, ahogyan az az adott helyzetben tőle elvárható. Tisztességesen és jóhiszeműen kell munkáját végeznie, és a munkáltató érdekeit szem előtt tartva, vele kölcsönösen együttműködve kell tevékenykednie munkakörének minél teljesebb ellátásán. Természetesen ez magában foglalja azt is, hogy a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ugyanakkor tájékoztatási kötelezettség is terheli a munkavállalót, miszerint minden olyan tényt, adatot, vagy körülményt a munkáltató tudomására kell hoznia, amely a munkaviszony, vagy az abból eredő jogok és kötelezettségek kapcsán lényeges lehet.
Az utasítás csak ritka – a törvényben meghatározott – esetekben tagadható meg, olykor a megtagadása kifejezetten kötelező (pl. ha az utasítás teljesítése más egészségét fenyegetné). 5. Külön figyelmet érdemel az azon fordulata, mely szerint a munkavállalónak a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és szokások szerint kell dolgoznia. Egy adott szakma írott vagy íratlan szabályainak megtartása ennélfogva szintén munkavállalói kötelezettséggé válnak, és munkajogi kötelezettségszegések különféle szankciói társíthatók ezek megsértéséhez. Kapcsolódó cikkek 2022. július 7. A munkaszerződés munka törvénykönyvétől való eltérési lehetőségei vezető állású munkavállalók esetén A vezető állású munkavállalók esetében az alárendeltségi szerep kevésbé jellemző, ennélfogva a jogalkotó nagyobb teret enged a munkaviszony feltételeinek felek általi kialakításához, a szerződési szabadság gyakorlásához. A vezető állású munkavállalókkal tehát olyan munkaszerződést is köthetünk, amely nagymértékben eltér a munka törvénykönyvétől, sokkal kisebb védelmet biztosít a munkavállalónak.